Cézárarcmás 1.Pszichofiziológiai determináltság

A pszichológiában elfogadott,  a gyermek fejlődését két tényező határozza meg: öröklött és szerzett tulajdonságok. Az öröklött alatt értjük azt a genetikai determináltságot, amit az ember magával hoz a születése pillanatában, és amelyik eleve determinálja a potencionalitást,hogy belőle értelmes, tehát fogalmi gondolkodásra, tagolt beszédre képes ember váljék. Korszerű kifejezéssel élve azt mondhatjuk, hogy az ember születése pillanatában magában hordoz egy belső programot, amelyik adekvát környezeti feltételek mentén aktiválódik. Egy csimpánz sohasem válhat emberré, tehát sohasem lesz képes fogalmi gondolkodásra, tagolt beszédre, mivel a belső programjából hiányzik az a többlet, ami az embernél adott a fogalmi gondolkodás, a tagolt beszéd kialakulásához.Nemcsak a genetikai determináltság szükséges az emberré váláshoz,jól bizonyítja a megfigyelés, amelyeket az állatok között felnevelkedett gyermekekről szereztek. Ilyen volt Amala és Kamala esete. Farkasok között nevelkedtek és nem sajátíthatták el az emberi viselkedésformákat. Hosszú éveken keresztül próbálták őket megtanítani a tagolt beszédre, de ez nem sikerült. Kamala az ételt is földről volt hajlandó elfogyasztani, ahogy azt a farkasoktól elleste. Éppen ezért kevéssé hihető el Tarzan meséje, aki a vadon gyermeke volt, de a társadalmi közegben képessé vált a tagolt beszéd megtanulására. John L. Locke szerint ugyanis van a gyermek ontogenetikus fejlődése során egy olyan időszak, ami kb. 5 éves korára lezárul, amikor különösen fogékony a tagolt beszéd elsajátítására. Ezt az időszakot szenzitív periódusnak nevezte el. Locke nyomán azonban joggal feltételezhetjük azt, amit egyébként a tapasztalat is alátámaszt, hogy a perszonalizációnak lehet egy szenzitív periódusa, amelyik a felnőtt korig tarthat. A gyermekkor vizsgálata fontos a személyiség megértéséhez.

 Az embernél ez a belső program nemcsak a legáltalánosabb emberi tulajdonságokat hordozza magában,  bizonyos hajlamokat is, ami az egyének jellemének sajátos kifejeződéseként jelenhet meg. Arra gondolok, az agresszivitásra, a dacra való hajlamot öröklődés útján, mint potencionalitást magunkkal hozhatjuk. Mi magyarok aztszoktuk mondani, hogy „a vérében van”. De ez semmiképpen sem jelentheti azt, hogy agresszívvá, vagy dacossá válik valaki ténylegesen az ontogenetikus fejlődése során. Ismerve a mai Orbán Viktor személyiségének sajátosságait, ez a genetikai hajlam minden további nélkül nála feltételezhető, de nem bizonyítható. A szerzett tulajdonságok az ember ontogenetikus fejlődése során rakódik rá arra a belső programra,amit az egyén születése során magával hozott. Elsősorban a tágan értelmezett külső környezetre kell gondolnunk,amelyik sok tényezőt foglal magában.Elsőként a családi környezetet, továbbá a család létfeltételeit, a gyermek neveltetésének sajátosságait, amelybe beletartozik a családi, az iskolai és a szűken értelmezett környezet nevelő hatása. De nagyon jelentősek azok a tágabb értelemben vett környezetnek a hatásai is, amelyet röviden társadalomnak nevezünk, azonban ennek csak a gyermeki fejlődés viszonylag későbbi szakaszában lesz igazán jelentősége. Az ifjúkorban az egyén fejében kialakul a világról egy kép, amit világnézetnek hívunk. Ezt a világnézetet az egyes egyén programozta be a saját pszichofiziológia rendszerébe, ami egy jelentős belső programmá változik. Jelentősége az egyén életében az, hogy irányítják a cselekedeteiket. Magyarán, ha bárkinek a cselekedeteit meg akarjuk érteni, akkor ezt a sajátos fejlődést kell elsőként megvizsgálnunk, és megérteni, miközben nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ezeken kívül még számos befolyásoló tényező lehetséges.

  Orbán Viktorról eddig készült könyvek ( Debreczeni József és Kende Péter írásai ) nem fordítottak elég figyelmet a gyermek Orbán Viktor pszichofiziológiai fejlődésére. Ennek részletesebb elemzése magyarázhatja azt, hogy miért válhatott a 21. század sajátos cézárjává. Debreczeni egy politikus arcmását készítette el Arcmás c. könyvében De Orbánnál nem erről van szó, hanem egy cézárarcmásról, akiből, amikor választani kellett, nem futballista, hanem politikus lett. De bármilyen pályát is választott volna, éppen a pszichofiziológiai determináltsága folyományaként, megmaradt volna cézárnak, igaz, nem lett volna akkora befolyása akörnyezetére, mint most politikusként. Tehát ha meg akarjuk érteni Orbán személyiségét, akkor agyermekkor elemzésével kell kezdenünk.

Cézárarcmás 2.Gyermek- és ifjúkor 1.

A szülői gyökerekről Dr. Kende Péter ad részletes tájékoztatást az A Viktor című könyvében Apai nagyapja Orbán Mihály egyszerű munkásember volt. Csepelen volt dokkmunkás, majd Alcsúton az állatorvos mellett felcser lesz, később a helyi téeszben állattenyésztési brigádvezető. Az érettségit 48 éves korában tette le,hogy megmutassa, ő is képes erre. „Gyermekkoromban példaképemnek tekintettem, pedig mindenkivel könyörtelenül keményvolt” mondta Orbán Viktor egy interjúban. Már a nagypapánál megvolt a keménység és bizonyítási vágy. Orbán Viktor apja Orbán Győző a nagypapa nyomdokaiba lépett, először az állat-egészségügyi szakiskolában érettségizett, majd egy irányváltás nyomán a mezőtúri felsőfokú gépészeti technikumot kezdte el, amit átmenetileg abbahagyott, és csak jóval harminc évesen túl a munka mellett szerezte meg az üzemmérnöki diplomáját. Ismerősei szerint jó alkalmazkodó képességű volt, párttag, majd pártvezetőségi tag egészen addig, amíg az MSZMP szét nem esett. Később melléküzemág vezető, majd teherautó-sofőr, később pedig a gánti kőbányába került üzemmérnöknek, majd üzemvezetőnek. Idővel ennek a bányának lett az igazgatója, ami egy sor kétes üzletnek lett a kiindulópontja.Orbán Győző édesapjához hasonlóan kemény kézzel fogta a gyermekeit, az állandóan rendetlenkedő Viktorkát rendszeresen megverte. Az apa domináló szerepe egyértelmű volt a családban.Más nem történhetett, mint az, amit ő jónak látott, és megkövetelt. Ám ennek a szigornak megvolt azalapja, hiszen Viktor nagyon rossz gyerek volt, nagy pofájú, erőszakos, akaratos; állandóan botrány volt vele, egyik intőt kapta a másik után, igazgatói intőt, rovót is szép számmal. Folyton hőbörgött, ellenkezett, verekedett; kilógott a napköziből focizni; föllőtték a labdát a tetőre, és úgy szedték le, hogy előbb föltörték a lányvécé ajtaját, majd kibontották a tetőcserepeket. - írta róla Kende.

A csecsemő Orbán.

Debreczeni kitűnően jellemezte: Orbán Viktor olyan közegben nevelkedett, ahol megkérdőjelezhetetlen presztízse volt a kemény küzdelemnek, a kitartásnak, a férfias helytállásnak A férfias helytállás képessége ebben a világban szorosan összefüggött a fizikai erővel. Az utóbbi birtoklása az előbbi feltétele volt. Amit adott esetben alkalmazni kellett. Érdemes felidézni a „falhoz vágott bejgli” esetét, amit Kende és Debreczeni egyaránt ismertet. Mint oly sokszor a kis Viktor büntetésben volt, amit azonban át akart játszani egy csellel. Megkérte az egyik társát,hogy álljon be a sorba repetáért, amit majd át fog adni Viktorkának.A manipulációt azonban a felügyelő pedagógus észrevette, és felelősségre vonta a gyereket. Éles szóváltás alakult ki közöttük, a végén Viktorka a falhoz vágta a süteményt ezen szavak kíséretében: „Itt van, nesze!” Így, ilyen letegező durva stílusban! Debreczeni beszámolója szerint szóltak a megvadult gyermeknek az iskolában tanító édesanyjának, aki alaposan elverte a fiát.Érdemes megállni egy pillanatra! Egy személyiséget kitűnően jellemez a viselkedésmód, ahogyan az egyén a frusztrált helyzetben cselekszik, illetve képes-e azt megoldani, vagy sem, s ha mégis, akkor milyen módszerrel. Az előbbi helyzetben láttuk, hogy a gyermek Viktorka nem tudott adekvát választ adni a problémára, amelyik az lett volna, hogy engedelmeskedik a tanítónőnek. Ehelyett rombolt, hogy ne legyen igaza a tanítónőnek. Ennek a rombolási hajlandóságnak óriási szerepe lesz, hiszen ehhez a megoldáshoz többször fog folyamodni felnőtt korában is, csak akkor nem egy mákos bejgli látja a kárát.

 A verésnek az alkalmazása rendszeres volt a családban, még Viktorka idősebb korában is.  Orbán Győző ugyanis mokány, erős kezű, izmos ember volt, aki még súlyt emelt a testi erejének fokozása érdekében. Viktor fiát sokszor elverte viselt dolgai miatt, de évente legalább egyszer olyan mértékben, hogy annak maradandó nyomai voltak.Kende számol be az alábbi esetről.Egy május elsején pesti foci meccsről hazafelé tartva Viktor a vasút-állomásnál letépett egytulipánt, kitűzte az ingére – és belesétált a rendőrökbe. Igazoltatták, elengedték. Otthon beszámolt a történtekről, és apja új rendet vezetett be: a tizenhét éves kamasznak este kilencre otthon kell lennie, az után nem mehet sehová. Pár nap múlva barátaihoz indult volna este nyolc körül, de a papája szólt: erről szó sem lehet.– De én elmegyek! – feleselt a fiú.– Azt mondtam, nem mész sehová! – üvöltött az apja De  elmegyek!  indult a fiú az ajtó felé.  utolérte az apja, és hihetetlenül megverte. Össze- vissza püfölte, majd a földön fekvő fiúba néhányat bele is rugdalt, olyannyira komolyan, hogy az másnap reggel alig tudott fölkelni, mintha mindene összetört volna. Tedd le a kezed, ha én ütlek! ordított vele közben. Majd megtanulod! Akit nem lehet nevelni, azt időnként idomítani kell! Arra a prágai tüntetésre például, amelyen Deutsch Tamásékat le is tartóztatták, a papa nem engedte el fiát, egyszerűen megakadályozta, hogy kimenjen.A durva és kegyetlen apával szemben a kis Viktorka édesanyja amolyan „tyúkanyó-típusú”. Kende szerint: Életét arra tette föl, hogy körbeajnározza csemetéit. Nem erőszakos, nemkényszerít semmit a családra.Nem viselte el, ha a gyermekeit bárki is bántja. Az édesanya nem volt iskolázott, a helyi ÁFÉSZ-nél dolgozott, majd képesítés nélküli pedagógus lett. Amikor Viktor gyermekével volt terhes, akkor végezte el a középiskolát, majd a második gyerekkel terhesen kezdett bele a gyógypedagógiai főiskolába, amit sikeresen elvégzett.Mindezeket azért kellett leírni, hogy világosan lássuk, ebben a családban kettős-nevelés folyt, aminek aztán súlyos következményei lettek.

Cézárarcmás 3. Gyermek- és ifjúkor 2.

A kis Viktor olyan családban nevelkedett fel, amelyikben kettős-nevelés folyt. Ez a nevelési módszer önmagában nem feltétlenül hoz magával dacreakciókat, Viktorka esetében világosan kimutathatóak.Metzger behatóan foglakozott a „kora gyermekkori dac” sajátosságaival. Szerinte a dac általában egy frusztrált helyzetben jön létre, amikor a felnőtt akarata keresztezi a gyermek akaratát. A dac mindig más ember magatartására adott válasz,a dac mindig viharos és erősen affektív jellegű, kifejezetten rövidzárlatos magatartás, amely akaratlanul és hívatlanul,ellenállhatatlanul tör elő, és az egész személyiséget megrázkódtatja,a dacnak van egy sajátos kifejezési tartalma, a diffúz elutasítás, vagy irányítottság nélküli elhárítás. elveszti a környezetével a kontaktust, önfejűvé, zárkózottá, megközelíthetetlenné, szóra bírhatatlanná válik és fájdalmas egyedüllétében magára hagyottnak érzi magát. elveszti a kapcsolatát magával a tárggyal is, ami a konfliktust okozta, sőt eltaszítja magától, esetleg összetöri, vagy megsemmisíti A dac elsősorban a kisgyermek korra jellemző, amit a gyermek „kinő”, és a későbbiek során nem lesz rá jellemző. Egyes esetekben ez azonban rögzülhet, a személyiségnek egyik sajátosságává válhat, kivételes esetekben azonban patológiás esetet képezhet. Böttcher szerint az alábbi jellemváltozásokhoz vezethet, ami egy-egy szindrómát jelölhet: a vezethetőség csökkenése. Ezek a „nehezen nevelhető” gyermekek.Ilyen volt Viktorka, ezért vette meg az édesanyja a nehezen nevelhető gyermekekről szóló szakirodalmat. Ezért kellett Orbánt a katonaságnál többször megfenyíteni, a fogdába dugni,csak hónapok elteltével eltávozásra engedni. A hangulati és lelkiismereti megközelíthetőség csökkenése. Az ilyen gyermekek megkeményednek.Böttcher szerint a társadalom normáiban szabadságuknak korlátait látják,így könnyen arra az útra térhetnek, amely a huliganizmusba és a törvénysértésbe vezet. Orbán esetében ez többek között a kordonbontásban, a parlamenti munkarend semmibe vételében, a hatályos törvények kijátszásában mutatkozik meg a kontaktus és a kapcsolat felvételének hiánya. Félénk és önfejű magányosságban élnek és csak akkor hajlandók a kollektívával együttműködni, ha  különleges szerepet játszhatnak. Orbán esetében politikai pályafutása csak arról szólt, hogy ő a vezér, és ezt a posztot sohasem adta át másnak. Böttcher szerint a kapcsolat nélküli gyermekek azt az álláspontot foglalják el, hogy nekik jogfosztottaknak minden szabad, csak nem szabad, hogy rajtacsípjék őket. Jól példázza ezt a szemléletmódot Simicska azon nézete, hogy amíg a „komcsik” lopnak, addig nekik is joguk van lopni. A székház eladása során tanúsított információk elhallgatása, még a Fidesz tagsága előtt is. az aktivitás elvesztése. A gyermek ilyenkor a saját világába merül, és tompult lustaság vesz erőt rajta. Ezt tapasztalhattuk  a 2002-es elvesztett választás után Orbánnál, amikor úgynevezett idegrendszeri karbantartásra kellett mennie. De ez mutatkozott meg akkor is, amikor hónapokig nem járt be a munkahelyére, a Parlamentbe. engedelmességet színlelnek, de csak alkalmazkodnak a kialakult helyzethez. Ez a magatartás többnyire mély, belső bizonytalanságot takar. Ilyen sunyi meghunyászkodást mutattak a Fideszesek minden esetben, ha kiderült valamilyen törvénytelenség, vagy valamilyen téves intézkedésük, ami miatt defenzív helyzetbe kényszerültek. Bőven találunk majd példákat a következők során.

Kordonbontás.

Kende az első könyvének megírásakor interjút készített Kéri László politológussal, aki tanáruk, később tanácsadója is volt az Orbán-féle társaságnak. A beszélgetésben volt egy fontos kijelentés: Ha reális könyvet akarsz írni Viktorról, többet kell foglalkoznod a kezdő Orbán Viktorral, mint a gyakorló profi politikussal. Ezzel egyet lehet érteni annyi kiegészítéssel, hogy az egészen fiatal Orbán viszont a gyermek Orbánból növekedett fel.Vagyis csak a gyermekkor megértése kapcsán juthatunk el Orbán igazi személyiségének a megértéséhez.Egy dolgot feltétlenül exponálnom kell. Orbánt nem tekintem pszichopatológiás esetnek, annak ellenére, hogy igen sokan ezt akarják bebizonyítani róla. Orbán Viktor  csupán labilis idegrendszerrel rendelkezik. Kezdetben a gyermekkorban az apa agressziója, a súlyos lelki nyomás, a megfelelés kényszere hozta ki belőle a spontán dacreakciókat. Ez aztán később, idősebb korában már tudatos cselekvéssé válik, amelyik kezdetben a fennálló politikai berendezkedés ellen irányul, de most már egyfajta politikai ellenállás, szembenállás leple alatt.Majd pedig a politikai életben való részvétele során tudatosan felvett és rögzült tevékenységi formává vált azzal a céllal, hogy a pozícióját a politikai palettán megalapozza és a befolyását kiterjessze. Ekkor olyan színezete van ennek a magatartásformának, hogy én Orbán Viktor ezt is meg merem tenni, mert én vagyok a miniszterelnök ( lásd a székház ügyet ), vagy a Fidesz teljhatalmú elnöke (lásd a kordonbontást ). Továbbá én vagyok a nemzet, és a nemzetet pedig nem lehet bíróság elé állítani, különösen egy büdös komcsi brancs nem állíthatja bíróság elé, nem lehet a börtönbe dugni. Itt aztán már nagyfokú cinizmussal is találkozunk, nemcsak a cezaromániás magatartásával.Tehát itt nem egy pszichopatológiai eset elfajulásáról van szó, hanem egy sajátos személyiségből kifejlődő sajátos politikusi karakter kialakulásáról. Orbánhoz hasonló politikus ma nincs, és nem is lehet, mivel annakegyedi fejlődési fokozatait rajta kívül senki sem élhette meg.

Cézárarcmás 4. Gyermek- és ifjúkor 3.

A kettős nevelés mellett a család nehéz anyagi helyzete befolyásolta Orbán személyiségének alakulását. Mintegy tíz éven keresztül együtt éltek a nagyszülőkkel Alcsúton, majd egy kemény vita után elköltöztek Felcsútra, a település legutolsó portájára. Innentől kezdve az erdő következett. A lehető legmélyebbre süllyedtek anyagilag és morálisan is. Ebből a mélységből csak kemény munkával lehetett felkapaszkodni, sőt egyáltalán megélni. Az apa erős jelleme, agresszivitása, a problémák durva lerendezése azonban megfeszített munkára késztette az egész családot. Disznókat, szárnyasokat tartottak, háztájit műveltek, még a „böngészés”-ben is részt vettek. A betakarítása után elvihették az otthagyott termést, amivel ingyen juthattak anyagi javakhoz. Ez nem jelentett lopást, a tulajdonosok részéről egyfajta szociális indíttatású támogatást a szegények részére. Ebben a családi munkában a gyermekeknek keményen kellett dolgozniuk, hiszen az apa megkövetelte a kiszabott munkák elvégzését. A kis Viktorka jellemét ez is megacélozta. Debreczeni helyesen jellemzi ezt a helyzetet: Ez a közeg, az ebből nyert indíttatás társulva az öröklött markáns alkati adottságokkal a későbbi politikusi erejének, kitartásának,teljesítményének egyik legfőbb forrása. Mert alulról jönni, vidékről indulni, első generációsnak lenni, óriási felhajtó erő. Roppant ösztönzés és energia. A kitartás és a fegyelem végül beépült a személyiségébe.Nem nehéz elképzelni amikor a kis Viktorka izzadva dolgozván elképzelt egy virtuális világot, amelyben nincs nyomor, nincs az agresszív apa által megkövetelt kemény fizikai munka, nincs frusztrált helyzet,amit jól vagy rosszul fel kell oldania.Általában véve a jó iránti vágyódás egy gyermek számára teljesen érthető. Kitűnő példa erre József Attila 11 éves korában írott versecskéje, amelyikben azt a vágyát fejezte ki, hogy gazdag szeretne lenni és végre libasültet enni. Hasonló gondolatok foroghattak a kis Viktor fejében is és elhatározhatta azt, hogy ennek érdekében mindent meg fog tenni. Érdemes időben előre menni, emlékeztetni Kövér László kijelentésére, hogy a Fideszért akár ölni is képes lenne. Ez a megnyilatkozás azt fejezte ki, ami Orbán fejében is megfordult ( hiszen hasonlóan gondolkodtak ), hogy számukra a Fidesz jelenti nemcsak a szellemi szabadságot, hanem az anyagi jólét alapját is. Ma már tudjuk, mindkettőjük számára  jövedelmező volt a Fidesz vezetőinek lenni. Továbbmenve, az sem tekinthető különösnek, hogy ebből a környezetből minél hamarabb ki akart szakadni. Az egyik ilyen lehetőség volt a helyi foci csapatban való részvétel. Ma már tudjuk, hogy a labdarúgás igen fontos szerepet játszott és játszik most is az életében. Volt egy olyan elképzelése, hogy hivatásos labdarúgó lesz, de labdarúgónak még a második osztályú csapatoknál sem állta volna meg a helyét hosszú távon. Tény, hogy amikor választani kellett, akkor a politikusi pályát választotta. Ott nem neki kell futkároznia a győzelemért, másokat kell hajtani addig, amíg az a tüdejét ki nem hányja.

Teleki Blanka Gimnázium.

A családtól való elszakadást az élet oldotta meg azzal, hogy Viktornak gimnáziumba kellett mennie. Székesfehérvárra került a Teleki Blanka gimnáziumba, amelyik erős középiskolának számított. Itt mutatkozott meg  személyiségének főbb sajátossága. Kende így jellemezte: A középiskolában is rendetlen, neveletlen volt,a társai sem szerették, állandó hepciáskodása alapján az lett a gúnyneve: Kecó, ami a kekec kevéssé leplezett változata. Osztálytársai  pulóverénél fogva fölakasztották a folyosón a kabát-akasztóra, és otthagyták lógni, kalimpálni, amíg Rimele tanár úr, aki éppen kilépett a fizikaszertárból, le nem akasztotta a fogasról. Ennek ellenére vezérkedési hajlama eredményesen működött, KISZ-titkárlett. A Teleki egy szempontból nagyon fontos állomásnak tekinthető Orbán életében. Itt jött össze ugyanis az első politikai célzattal létrejött csoportosulás. Ezt később az ellenzékiség kialakulásának tekintették, ám én inkább egyfajta mindennel való szembehelyezkedésnek nevezném, a saját hatalmi céljaiknak a megvalósítása érdekében. Itt ismerkedett meg közismert személyekkel, mint Simicska Lajos, Varga Tamás, és mások. E kiválóságok a későbbiek során kiemelkedő szerepet fognak játszani a Fidesz vagyonszerzési manipulációiban. A csoportnak a fő tevékenysége a napi politikai események megvitatása ellenzéki alapvetésből, a Szabad Európa rádió hallgatása. Tehát már most láthatóvá vált az, hogy a fennálló renddel való szembehelyezkedést természetesnek vették. Ez a viselkedésforma később Simicska Lajosnál odáig fajult, hogy a nyílt törvénysértést is megengedhetőnek tartotta a Fidesz céljainak elérése érdekében. De itt most azt fontos látnunk, hogy a gyökerek teljesen a gyermek- és ifjúkorig nyúlnak vissza.

Cézárarcmás 5. Egyetemi évek 1.

A gimnázium befejeztével lezárult egy korszak. Ezt az időszakot a személyiségének a kialakulása és  struktúrájának rögzüléseként jellemezhetünk. Erre az időszakra már kimutathatóak azok a személyiségvonások, amelyeket én cezaromániának nevezek el. Most csak elégedjünk meg annyival, amit a közgondolkodás e fogalomról gondol, ki pontosabb, ki pontatlanabb konkrét tartalommal. Fontos, hogy erre az időszakra, tehát a gimnázium befejezésekor, már nem az a kérdés, hogymilyen konkrét személyiséggé válik, hanem ezt a nagy vonalakban kialakult személyiséget tudja-e a társadalomban működtetni,milyen feltételek mellett,  sikerül-e akarata alá vonni pszichológiai szempontból a munkatársait, sikerül-e hatalmi bázisát megszerezni, és kiteljesíteni. Ha ugyanis ezt nem tudja megoldani, akkor maga a személyiség összeroppan és egy lelki ronccsá válik. Ilyen pszichopatológiás esetekre a szakirodalom sok példát hoz, tehát ez a végkifejlet potencionálisan ténylegesen benne volt Orbán lelki fejlődésében. Ez megtörtént nála is, de alkati erejét dicséri az, hogy sikerült talpra állnia. Orbán életében egy új szakasz jött el olyan szempontból, hogy a továbbtanulása miatt a családi környezetből kiszakadt, tehát a kettős nevelés megszűnt, vagyis az apa agresszív, brutális, a családot néha terrorizáló magatartását nem kellett eltűrnie.Mindez nem változtatott azon a tényen, hogy a személyisége magán viselte azt a cezaromániás jelleget, ami egyrészt az öröklött tulajdonságok, másrészt környezete, és a családi nevelés körülményei alakítottak ki nála. Korábban már említettem, hogy Orbán szeretett volna hivatásos labdarúgó lenni, de igazán nagy futballista nem válhatott volna belőle, válogatott sem lehetett volna. Így megmaradt műkedvelőnek, amit mind a mai napig folytat. Mivel élt benne a kiemelkedés iránti vágy, mellé még eszes fiú volt, ezért az egyetemet célozta meg, annak is a jogi és államigazgatási szakát. Kende beszámol arról, hogy 1981-ben Orbán a felvételi vizsgán 17 és fél ponttal jutott be az ELTE jogi karára, amikor is 17 pont volt a felvételi küszöb. Abban az időben az volt a rend, hogy az egyetemi előfelvételiseket egy év katonai szolgálatra kötelezték, így Orbánnak is be kellett vonulnia. Zalaegerszegre került, ahol találkozhatott Fodor Gáborral.

Bakaruhában.

Egy cezaromániás ember számára a katonaság felér a pokollal, itt parancsra kell mindent tenni, engedélyt kell kérni az elöljárójától szinte mindenre, személyes szabadságában korlátozhatják, és így tovább a szörnyűségekkel, amit át kell élnie egy újoncnak. Az átlag ember mindezeket fogcsikorgatva tudomásul veszi, szükséges rossznak tekinti, amit túl kell élnie. Egy normális embernek esze ágában sincs megkérdőjelezni azt, hogy szükség van-e erre, hiszen tudja, tudnia kell azt, hogy a katonaság már csak ilyen, és minden demokratikus ország hadseregében szigorú fegyelem van. Még az Egyesült Államokébanis, pedig  a demokrácia mintaországa volt már akkor is. De egy önjáró  cezaromániás személynek ezt nem lehetett megmagyarázni sem észérvekkel, sem pedig erőszakkal, tehát egy Orbán típusú személy számára a 10 hónapos katonaság valóban egyenlő volt a pokollal. Kende ezt írja erről az időszakról: Orbán semmit nem volt hajlandó elfogadni az egészből. Nem értette meg, miért kell fölállnia, ha bejön az elöljárója,miért kell reggel hatkor kelnie, mire valók a regulák, nem fogadta el, hogy létezik aláfölérendeltség. Ellenszegült mindennek, aztán eljutott ahhoz a kimondatlan kompromisszumhoz, hogy ő nem végez el semmit, amit elvárnak tőle, de ezért nem fenyítik meg, viszont kizárják minden kedvezményből. Eltelt négy hónap is, hogy a lábát sem tehette ki a laktanyából, nemhogy haza nem mehetett, de a városba, pár órás eltávozásra sem. A katonai rend mellett azonban volt még egy másik tényező, ami ellenállást válthatott ki az előfelvételisek között. A hadseregben ugyanis felerősített módon jelentkezett az a politikai megdolgozás, ami a kaszárnya kapuján kívül egyre ernyedtebben jelentkezett. A politikai foglalkozások kötelezőek voltak, ahol a hivatalos marxista ideológiát nyomták teljes gőzzel, mit sem véve tudomásul abból, hogy maga a puha diktatúra rendszere recseg – ropog, és napjai meg vannak számlálva. Ez joggal válthatott ki ellenérzést olyan szabad gondolkodású személyekben, mint Orbán, Fodor, Kövér László esetében. De a politikai szembenállást összekeverni a katonai renddel és az utóbbi negligálását úgy beállítani, mint a rendszer elleni fellépés, ahogyan többen értelmezték, alapvető elvi tévedés, a dolgok helytelen értékelése. Olyan személyek esetén, mint az előbb említettek, azonban ez a két gyökeresen eltérő aspektus egybemosódott, ami mutatta azt, hogy csak a saját értékrendjüket hajlandóak elfogadni. Ezért nem lehet akceptálni  Fodor azon gyakorlatát, miszerint az elöljáróit nem volt hajlandó „elvtárs”-ként szólítani. Ha egy hadseregben ez az rend, akkor ezt kell követni. Az USA hadseregében az „Uram” megszólítás a kötelező, ezért mindenkinek így kell szólítania a felettesét, még ha az illető alárendelt nem is tekinti annak. Mindezt azért volt fontos hangsúlyozni, mert a Fidesz későbbi gyakorlatában is megfigyelhetünk olyan tevékenységeket, amelyek rokoníthatóak a katonaságnál mutatott példákkal, és amelyek egy cezaromániás ember sajátos szemléletéből, személyiségéből vezethetők le. A katonaságnál eltöltött 10 hónap után az előfelvételisek kötelező almaszedésen vettek részt, ahol a munka elvégzése után féktelen ivászat, hajnalig tartó dajdajozás, nők hajkurászása következett. Simicska rendszeresen hülyére itta magát. Ezt hajlamosak lehetnénk úgy beállítani, hogy a fiatalok szokásos tombolása, de náluk egészen másról van szó! Olyan látszat alakult ki a környezetük szemében, hogy ez az új értelmiség-jelölt társaság minden eddiginél erőszakosabb és féktelenebb lesz a saját céljainak megvalósítása érdekében. Olyan energia sütött belőlük, amely megkérdőjelezhetetlenné tette elviselhetetlen viselkedésüket. Egész környezetük úgy érezte: ezek most lenyelik a világot.A  mindenkin átgázoló,  egész világot lenyelni akaró magatartás a Fidesznél a későbbiek során általános magatartási formává alakult, és az erőszakosság, a féktelenség a hatalom iránti vágyban csapódott le. Talán most már mondanom sem kell, hogy ebben Orbán cezaromániájának óriási szerepe volt.

Cézárarcmás 6. Egyetemi évek 2.

Erdemes két dolgot kiemelni :  '80-as évek elejének, közepének jellemzésére. A puha diktatúra szorításából sokat engedett, ami abban nyilvánult meg, hogy a nyugati világról egyre több információ áramlott be, ami lehetővé tette a létező szocializmus és a piacgazdaság összehasonlítását. Az összehasonlításban a szabadságjogok terén előnyben volt a nyugati demokrácia rendszere a létező szocializmuséval szemben. Ez azért fontos számunkra, mert egy gondolkodó ember mérlegre tudta tenni a két rendszer közötti különbséget és a következtetések levonása után kellő munícióval rendelkezhetett egy vitában. Azok számára pedig, mint például Orbán és a társai, akik a személyiségükből adódóan nyíltan szembe szálltak a fennálló rendszerrel,  kincsesbánya volt a napi politikai élet adta események láncolata.

ELTE ÁJTK.

Vlágossá vált, hogy a létező szocializmus tervgazdálkodása nem képes megfinanszírozni a rendszer működését. Ezen nem kell csodálkoznunk: Rengeteg veszteséges vállalatot tartottak fenn a látszatáért, hogy a szocializmus szociálisan érzékeny rendszer, ahol nincs, vagy legalábbis kevés a munkanélküli. Az 1981-82-es év volt olyan időszak, amikor az ország súlyos pénzügyi zavarba került, amiből csak hitelek segítségével lehetett kimászni. Kézenfekvő volt tehát az a törekvés, hogy ezen a rendszeren változtatni kell. Ezt vagy a rendszer korszerűsítésével, vagy pedig a meghaladásával érhető el. Majd látni fogjuk, hogy kezdetben az Orbán vezette csoport az előbbi utat választotta, és majd csak később döntött a rendszerváltozás mellett. Orbán és a társai  jó időben kerültek az egyetemre és váltak értelmiségiekké. Ugyanez a társaság egy 50-es évek elejei korszakban a börtönben végezte volna a pályafutását. Magyarán ahhoz, hogy egy cezaromániás személyiség kiteljesedjen, elengedhetetlenül szükség van a megfelelő társadalmi környezethez. Az, hogy ez milyen mértékben valósul meg, több dolog közrejátszására van szükség. Orbánnak szerencséje volt, nem becsülve le a saját munkájának az érdemeit. De térjünk vissza Orbán életének alakulására. Tehát 1982 őszén az egyetem diákja lett, ahol állam- és jogtudományt tanult. Ott különösebben nem érdekelte a tanulás, elegendőnek tartotta azt, ha bemagolta a tananyagot a vizsgákra és abszolválja azokat. Annál többet foglalkozott mással, például a focival. Ugyanakkor megmutatkozott benne a cézár mivolta, hiszen aktív részese volt annak a társaságnak, amelyik hírhedtté tette azt az évfolyamot. Kende így ír róluk: Elképesztően elvadult társaság, törnek- zúznak, állandóan részegek, partiba vágják a csajokat. Múlt héten orvoshoz kellett vinni egy lányt, visszanyerni a tamponját, mert nem tudták megvárni, amíg kiveszi. Ez a korábbi személyiség elemzés után „érthető”, ebben az időszakban Orbánban kialakultak azok az alapvető személyiség struktúrák, amelyek rá jellemzőek. Abban az időben az egyetemeken divat volt ún. szakkollégiumokat szervezni. Ezeket elsősorban azért szervezték, hogy kivonják a hallgatókat a mértéktelen ivászat, a kollégiumi szobákba zárkózás, vagy a folytonos hazajárás monotóniájából, és helyette olyan szakmai programokat szervezzenek, amivel kiegészíthetik az egyetemi oktatást. Az első ilyen programot 1977-ben Kéri László indította el még a Budaörsi úton lévő óriás kollégiumban mintegy 20-40 fő részvételével. Ezek közzé került Orbán is.

Húsz év mulva újra a bölcsőnél.

1983 tavaszán aztán a Ménesi út 12. szám alá költözött a szakkollégium, amelyik korábban apácazárda volt. Nekik sikerült belőle kuplerájt csinálni. Ez a villa sokkal nagyobb kényelmet biztosított a lakóinak.Ennek a kollégiumnak Stumpf István MSZMP-s tag volt az első igazgatója.A Jogász Szakkollégium alakuló ülésére meghívta Kéri Lászlót is, aki kezdetben szabadkozott, végül mégis elment oda. Az ott történteket Kende az alábbiak szerint írta le:.az ülés vége felé az elnöklő Stumpf hátraszólt: Kéri Laci még nem szólt hozzá! Mert nem is akarok! húzta el a száját Kéri.– Ugyan már, Laci, micsoda dolog ez, miért nem akarsz?  erősködött Stumpf. Mert ha én itt hozzászólok, akkor életem eddigi legnépszerűtlenebb beszédét fogom előadni! Mondjad csak! Rajta! Tessék! Halljuk!  kiabáltak be többen.Az a helyzet, hogy nekem ebben a szakkollégiumban, abban, hogy ebből egyáltalán lett valami, az életemből benne van jó három- négy év. De ebből a szakkollégiumból – ha itt laknék – én holnap kiköltöznék. Ez szörnyű, ami itt folyik, tiszta hülyék vagytok!  Dermedt csönd ülte meg a termet. Mindenki elhallgatott.–Miért?  kérdezte Orbán.– Hát, elnéztem itt ezt a három fiatalembert felelt Kéri, Orbánra,Simicskára és Vargára mutatva, mindegyiküket kizárólag felszólító módban hallottam megszólalni. Ilyennek meg olyannak kell lenni! – szólnak –, demokratának kell lenni, műveltnek kell lenni, toleránsnak kell lenni! Nem veszitek észre, hogy csak parancsolni tudnak? Agresszívak, kirekesztők, ellenségkeresők! Azért költöznék ki innen holnap, mert nekem ne írja elő senki, milyen legyek. Ez nem illett bele a már- már pátoszos hangulatba, többeknek rosszul esett, s csak annyit értettek meg belőle, hogy Kéri most bántja őket. Olyan rumli lett, hogy majdnem fölbomlott az alakuló ülés. Többen arról suttogtak: Kéri már korábban is összeütközött az Orbán–Simicska kettőssel, s Orbán közölte vele: nem bízik meg benne, mert a hatalmat képviseli. Orbán most odapattant Kéri elé, és tizenkilenc éve minden lendületével üvöltve nekirontott: Öreg, most boldog vagy,hogy öt perc alatt tönkre kúrtad három hónap összes munkáját, az egész megalakulást? Ha három hónap munkája annyit ér, hogy öt perc alatt tönkre lehet tenni,akkor az olyan is!  válaszolt a szakkollégium-alapító. De mondok én neked valamit, Viktor. Ahogy itt elnézlek titeket, rosszabbak vagytok ti a Kun Béla- féle Lenin- fiúknál. És tudod, mit? Ha egyszer hatalomra jutsz mert az Isten sem menti meg az országot attól, hogy egyszer majd tedirigálj itt , Stumpfot, meg engem akasztass föl elsőként, mert mi tudjuk, ki voltál egykoron! azzal sarkon fordult, és faképnél hagyta nemcsak az együtt álldogáló kis csoportot, Orbánt, Stumpfot, Fodort, Kövért, Schmidt Pétert és a szakkollégiumot Kéri László zsenialitását mutatta, hogy már akkor világosan látta, hogy Orbánban és társaiban milyen cezaromániás hajlam van és előre vetítette az ország várható sorsát. Ma már tudjuk, hogy ennek 1998 és 2002 között alaposan megitta a levét az ország.

Cézárarcmás 7 Egyetemi évek 3.

Volt pozitívuma is ennek az időszaknak Orbán szellemi fejlődésében. Debreczeni kis Athénként jellemezte ezt a szakkollégiumi rendszert Ennek működési feltételeit a kollégisták által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat határozta meg. A legmagasabb döntéshozó szerv a közgyűlés, amelynek minden kollégista alanyi jogú tagja volt.A közgyűlés hozta létre a hattagú választmányt,amelynek a kollégium igazgatója is tagja volt. Az utóbbit természetesen az egyetem rektora mozdíthatta el a helyéről és választhatott helyette mást, de ehhez a közgyűlés jóváhagyására volt szüksége. Az igazgató keze is meg volt kötve, hiszen minden döntését a választmánynak kellett jóváhagynia. Ennek ülésein pedig bárki részt vehetett. Ha bárkinek volt külön véleménye, akkor azt a faliújságon, illetve a Kollégiumi Értesítő című újságban közzétehette. Debreczeni kitűnően jellemezte ezt a szakkollégiumot: A szakkollégium afféle inkubátorház volt, ahol a diktatúra közegéből elszakítva és elkülönítve kicsiben, kísérleti jelleggel lehetett gyakorolni a demokratikus politikai tevékenység valamennyi formáját. Az alkotmányozást, a törvényhozást, a végrehajtást, mindezek alapját képező szabadságjogokat: az érdekképviseleti, szervezkedési, a szólás- és a sajtószabadságot..... Állandó viták zajlottak, amelyekben érvelni kellett, bizonyítani és cáfolni, meggyőzni és kételyeket ébreszteni, hatni értelemre és érzelemre. Debreczeni szerint a kollégiumban az alapítók öt csoportja volt elkülöníthető a két szervező tanár, Stumpf István és az egyik volt csoporttársa. Stumpf a kezdetektől együttműködött az Orbán vezette „kemény maggal”. A „kemény mag”, 1983-ban kezdte a második évfolyamot az egyetemen, alapvetően a Székesfehérvárról érkezők voltak benne, és az Orbán  Simicska duó vitte a főszerepet. Orbánra legfőképpen Simicska volt a legnagyobb hatással, aki három évvel volt idősebb nála és csodálattal emlegette a „fantasztikus agyú” Lajost. ( ez a „fantasztikus agy” volt a rengeteg lenyúlásnak a kitalálója, amelyeket még a Fidesz vezetőségi tagjai sem ismerhettek meg időben. ) az un. „kísérleti csoport”, amelyiket alapvetően három lány tartott össze,akik közösen jártak szórakozni és minden szabadidejüket együtt töltötték.. Ezek közül megemlítendő Lévai Anikó, aki később Orbán felesége, Pusztai Zsuzsa, aki Simicska felesége, és Handó Tünde, aki Szájer József felesége lett. A negyed- és ötödéves „mohikánok”, akik már kevéssé kötődtek a szakkollégiumhoz. Ide sorolható Kövér László, és Áder János. Az elsősök csoportja, akik között található volt Stumpf János, Stumpf István öccse és Kövér Szilárd, Kövér László öccse volt.  Ez a csoport szintén a „kemény mag” befolyása alatt volt. A fenti strukturálódás több szempontból érdekes. Az egyik az, hogy addigra már Orbán sikeresen tudta működtetni a cezaromániás személyiségét, ami feltétlenül pozitív visszacsatolást jelentett számára. A másik dolog, hogy ebben az időszakban összejött az a „brancs”, amelyik a Fidesz gerincét fogja alkotni, akik később a Parlament egyik legerősebb frakciójává növik ki magukat. Ekkor jött létre megbonthatatlan „szervezett felvilági” szövetség Orbán-Simicska-Kövér között, amelyiket semmilyen későbbi ballépésük sem kezdhetett ki. Most pedig idézzük ismét Kende interjúját Kéri Lászlóval, amelyben kitűnően jellemzi  a szövetséget. A Fideszben három ember van, aki a mai napig nem lecserélhető: Orbán, Kövér és Simicska. Kövér és Simicska azok, akik tehetnek bármit, akikkel történhet bármi – Orbán soha nem fog leszakadni róluk. Mert nem tud. Azt ne higgye valaki, Orbán Viktor nem volt és nincstisztában azokkal a dolgokkal, amiket Simicska Lajos művelt, ne lenne tisztában  milyenné vált Kövér László természete ! De ezek nem számítanak nála és neki. olyan régi, bejáratott barátságok, amelyekben már nincs helye semmiféle mérlegelésnek. Nyolc-kilenc év volt mögöttük, mire csoporttá formálták magukat – nos, ez a csoport többé nem bomolhat föl. Fodor Gábor nem azért kerülhetett ki ebből a csoportból, mert akkor még csak zajlott a csoporttá válás folyamata, hanem azért, mert ő ki akart válni. A többiek nem akarnak. Nem is érné meg nekik. S ez olyan mértékben és módon zárt, belső csoport-kultúra és csoport-norma, hogy mindent, ami ezen kívül van, mutációnak, elfajulásnak tart. Az ő összes erejük és tudásuk egymásban van.  Vagyis bármit ír, mond a külföldi sajtó, vagy itthoni újság, például Simicska valamely legújabb húzásáról – az bennük és számukra,elsősorban pedig Orbán Viktor számára először nem tartalmilag megközelítendő kérdés. Hanem az az első lényegi elem: – Ez valami külső brancs háborúskodása, ha a Lajos így gondolta, akkor az így van jól! – Nem mérlegel tehát, mert attól kezdve, hogy Simicska tettéről esik szó, a döntés – az, ami mérlegelés végeredménye kellene, hogy legyen már előre készen van: – Ha a Lajos így döntött, akkor az biztos így jó. – És kész.– Ez tragikus! – jegyzem meg halkan. – Hogy tragikus vagy természetes: ez egyéni megítélés dolga – folytatja Kéri. – Kun Béláék a tomszki táborban ugyanígy voltak együtt heten-nyolcan, abból lett a népbiztosok tanácsa. Igaz, az ő összeforrottságuknak volt külpolitikai támasza, a nagy Szovjetunió, valamint hatalmuk csak 133 napig tartott. Orbánék összeforrásának nem volt szüksége ekkora külső összetartó erőre, és a hatalmuk is ki tudja, mennyi ideig él, négy évig-e, vagy nyolcig-tizenkettőig. A politikai gengszter-miliőt eltakarja a politikai giccs: – Mi vagyunk a vidékiek! Mi vagyunk az első generációs értelmiség! Mi vagyunk a romlatlanság! Mi már tudunk angolul! Mi vagyunk az új, a szaktudáson alapuló jövő! Péter, ha azt akarod, az olvasóid megértsék Orbán Viktort,sokkal többet foglalkozz a korai időszakkal, az utolsó pár évet úgyis mindenki ismeri az újságokból, híradókból – a mai Orbán Viktor és környezete számára sokkal kevésbé meghatározó mind az 1990, mind az 1998 óta eltelt időszak, mint a ’90 előtti. Aki érteni akarja a 2001-es és 2002-es Orbánt, Kövért és a többieket, annak elsősorban a ’90 előtti Orbánt, Kövért kell megismernie, megértenie.. E csoportban ugyanis akkor, ’81 és ’90 között jött létre mindaz az érték, norma, érzés, szabály, amely ma is egyaránt működteti a csoportot mint egészet és egyes tagjait.– Kéri Laci! Te milyennek látod az egykori tanítványt, a mai Orbán Viktort?– Engem Orbán Viktor önmagában egyáltalán nem érdekel ábrándított ki Kéri. Õ csak kitűnő amatőr színész, tehetséges ripacs, aki a legjobban tudja hozni azt a szerepet, amit a többiek megértettek vele. Nem az Orbán az érdekes, nem a Kövér, nem a Wermer, senki nem érdekes – csak a csoport együtt! Az a maximum tizenöt ember, és még a körülöttük lévő másik tizenöt, akik velük együtt élték meg azt az évtizedet, és akik együtt elszánták magukat: márpedig mi vagyunk a jövő! Itt nincsenek egyéni tulajdonságok. Csak fölhalmozott csoport-adottságok, - ismeretek, -képességek vannak, és csak ezek számítanak. Ha valaki kikerül a csoportból, légüres térben marad. Fodor Gábor azóta a mai napig nem találja magát. Szerintem Orbánból is először Anikót, Győri Tibit, Kövér Szilárdot és különösen a focicsapatot kéne megérteni. Afocicsapatot, Szabó László Tamást, Halasi Tibit, a Dénes fivéreket kell látni. Nagy Andort, Anikó barátját, aki a focisták közül az egyik legjobb játékos volt, s ma Orbán kabinetfőnökeként ő dönti el, Viktor kivel találkozik, mit olvas el, hová megy és hová nem; Stumpfot, aki ma az ország egyik első embere. Ha ez a csoport fölbomlanék, tagjainak döntő többsége pár hónapon belül alkoholista, pszichopata lenne – mert elfogyna körülötte a levegő. Nincs is más választásuk egyénenként, mint együtt hatalmon maradni. – Mihez van ennek a csapatnak elhivatottság-érzete? kérdem Kérit. A fekete lyuknak mihez van elhivatottság-érzete? kérdez vissza. –Az is befelé sűríti az anyagot,a kozmoszt. Ez a garnitúra jóvátehetetlenül magányra, csalódásra, paranoiára van ítélve. Írva vagyon a jövője. Minél tovább marad hatalmon, annál paranoiásabb, annál gonoszabb lesz.Annál bosszúállóbb lesz a tízmillióval szemben, aki nem érti őket. Ez a tizenöt ember, ha most megnyeri a választást, meg aztán megint akkor egyre inkább büntetni fogja a magyar társadalmat saját mássága, jóvátehetetlen magánya miatt.                   Cézárarcmás 8. Út a Fideszhez 1.

Orbán Viktor 1987 nyarán végzett az egyetemen. Kialakultak benne azok a személyiségjegyek,amelyek jellemezhetik saját magát. A személyiség lélektanban  ismertek a típusok, amelyek az idegrendszer tevékenységének sajátosságával hozható összefüggésbe. Eszerint megkülönböztetnek kolerikus, szangvinikus, flegmatikus és melankolikus típust. Ha ezt a tipizálást fogadjuk el, akkor azt mondhatjuk, hogy Orbán egyértelműen szangvinikus típusm Pavlov szerint: A szangvinikus izzó,  produktív, tevékeny ember, de csak akkor, ha sok érdekes feladata van,  van állandó indítéka. Amikor ilyen nincs, unatkozik, kedvetlen lesz. A szangvinikus típusú emberre jellemző a nagymozgékonyság,könnyen alkalmazkodik a változó életfeltételekhez, gyorsan megtalálja a kontaktust az emberekkel, közlékeny, nem érez feszélyezettséget, ha új emberekkel kell érintkeznie, bármilyen tekintélyesek legyenek is azok. A közösségben vidám, életörömmel teli, szívesen harcol fontos ügyekért, tud lelkesedni.Ha frusztrált helyzetbe kerül, akkor gyorsan lelohad. Az érzelmek gyorsan alakulnak ki és gyorsan változnak. A gondolkodása könnyed, rugalmas, szellemes, az új iránt fogékony, a figyelme gyorsan átkapcsol másra, ha az érdekli őt.Célszerű visszatérni Kende Kéri Lászlóval készített interjújára. Mi nem tudunk úgy gondolkodni, mint ők, hogy a csoportnak mindig szüksége van aktuális ellenségre, mert csak úgy tud létezni. Ha nincs ellensége, aki ellen lehet harcolni, akkor nem tud élni. Így sokakra vár még ez az ellenség-szerep. Mert Orbánék nem képesek feloldódni, nem tudnak bízni. Aki nem volt velük együtt, az nem lehet velük.Ha rajtuk múlik, ugyanúgy eljutnak Thermidorig, eljutnak oda, hogy új időszámítást vezetnek be, 1963. május 31-e, Orbán Viktor születése lesz a nulla év nulla nap, onnan kezdődik majd az időszámítás. Szent István újra a Földre látogat, és megnézi Viktor születését, amint már fölröppent a hír alcsútdobozi látogatásáról, ami persze

csak főpróba, első tétova kísérlet volt, és majd jön a többi. Mindenki röhögött ezen, pedig ennek a fele sem tréfa! Majd jönnek az amatőr felvételek Viktor első góljairól, napestig azt látjuk majd főműsoridőben a közszolgálati tévében. A sporthírek azzal kezdődnek majd, hogy Viktor becserél az Alcsút II-be.

Orbánról   őszintén.

Amit mondasz, az azzal jár, hogy a magyar médiában ismert fogalmakat föl kell váltani újakkal – lamentálok. – Hiszen ez nem csak despotizmus, ez nem pusztán diktatúrára való hajlam, hanem valami egészen más. Persze, ezt a magyar társadalom nem ismeri, tehát nem is tud vele mit kezdeni. Mint amikor Napóleon megjelent abszolút másképpen, mint amilyennek az uralkodót addig ismerték.– Pontosan, jó a példa. Viktor is ragyogóan tudja színlelni a modernitást. Napóleon megjelenésekor a francia társadalom óriási zavarban volt, nem értette, mit akar ez a kis ember, de aztán elhitte neki, mert Napóleon el tudta hitetni, hogy ő a jövő.

-És akkora babérokra is tör Orbán, mint Napóleon? -Mi az, hogy! A képességei elvitathatatlanul szinte végtelenek. Amit az elmúlt néhány év kivett belőle, az nulla. Játszva teljesítette a miniszterelnökséget, a nemzetközi szereplést, mindent. Szerintem már unja is. Én régen ismerem, pontosan látom rajta, mennyire

unja, amikor ott van tizennyolc európai miniszterelnök között, szétnéz rajtuk, és az van az arcán: – A kurva életbe, miért nem vagyok még mindig Brüsszelben az Európai Unió főnöke? – És látom a tekintetén a megvetést: – Az istenit, meddig kell még németekkel, franciákkal, olaszokkal tökölni, mikor jönnek végre rá, hogy én már rég kinőttem Magyarországot? Istenien mulatnék Kéri előadásán, ám ráfagy arcomra a nevetés, megrémülök: -Laci, Te nem is viccelsz! - Jól érzed, egyáltalán nem hülyéskedem! Halál komolyan gondolom. Nagyon régóta jól ismerem Viktort. Három- négy hónap kormányzás után láttam az arcán, hogy kezdi unni a dolgot. Ez a fiú komolyan el tudott keseredni elsőéves hallgató korában, amikor alkotmányjog órán értesült róla, hogy csak az lehet az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki született amerikai állampolgár, tehát hogy van korlát előtte az életben. De szerintem már másnap azzal ébredt: ez megoldódik, ha Alcsúthoz csatoljuk az Egyesült Államokat. Ez egészen más mentalitás,amit az átlagemberek elképzelni sem tudnak Mindezeket Kéri a 2002-es választások előtt mondta. Ma már tudjuk,hogy Orbánék akkor elvesztették a választásokat, róla nem jelenhettek meg olyan videók a tévében, amiket Kéri említett. Mindenesetre számunkra nagyon tanulságosak ezek a megfigyelések, mert kitűnően támasztják alá a temperamentumával kapcsolatos tételeinket. Egyúttal azonban arra is figyelmeztet, hogy ebből a típusból valóban kifejlődhet egy cézár, amit Kéri jellemzéséből is világosan kiolvashatunk. (az Egyesült Államok hozzácsatolása Alcsúthoz ) Kéri tisztánlátását egyébként alátámasztják azok a napjainkban tett megfigyelések is, amelyek Orbán szerepvállalásával kapcsolatosak. Arra az újságírói kérdésre, hogy ki lesz a Fidesz miniszterelnök jelöltje a 2010-es választásokra, Orbán mintegy

megadóan jelezte, hogy úgyis neki kell vállalnia mindenért a felelősséget, mert ő a Fidesz elnöke és mindig a pártelnök egyúttal a miniszterelnök-jelölt is. Egy másik alkalommal szintén megadóan, és a rosszba való belenyugvás színezetével jelentette ki azt, hogy hajlandó még négy évet az ország vezetésére áldoznia az életéből. Mindezek a megnyilatkozások jelzik azt, hogy tudat alatt már tele van a hócipője mindennel, mert hatalmi vágyait nem tudja kielégíteni az elképzeléseinek megfelelően (nem lehet az Egyesült Államok elnöke

Tény, hogy Orbán valóban hihetetlen munkabírású politikus, aki mindenre képes, hogy sikerre vigye az elképzelését. Ezt persze lehet úgy magyarázni, hogy Orbán egy nemzeti hős, egy elkötelezett demokrata, aki él-hal a munkájáért, és képes az életét feláldozni a demokráciáért, a nemzet haladásáért. Ez azonban már a személyi kultusz kialakulásához, illetve szándékos kialakításához vezet, ami a Fidesz kommunikációjának, valamint a Fidesz érdekkörébe tartozó médiáknak a legfontosabb célja és feladata. A politika alatti tömeg

pedig beveszi, mert naponta ezt sulykolják belé, és egyébként is hajlamos a hatalomvágytól megvadult cézárokat vezérként maga fölé emelni. Ezekkel szemben nekem az a véleményem, hogy az Orbánban meglévő kétségtelenül hatalmas munkabírás elsősorban a temperamentumának tudható be,aminek a kialakulása viszont a korábbi előéletének az egyenes folyománya. De térjünk vissza 1987-hez, amikor Orbán már végzett az egyetemen, és átmenetileg munka nélkül maradt, majd később a Soros alapítvány ösztöndíjasa volt. Ekkor két út állt előtte. Vagy megmarad sima jogásznak és elvész a sok ezer ügyvéd, ügyész, vagy bíró között, vagy pedig a szakkollégiumban kialakult brancs segítségével valami újat hoz össze, ami kiemelheti a középszerből. Ha most visszatekintünk az eddigi fejtegetéseinkre, akkor egyértelmű, hogy melyiket választotta. Tehát az eddigi hőbörgésből,a totális szembenállás mindenkivel és mindennel szemben pozíciójából egyenes út vezetett a Fideszhez. Álljon itt befejezésül Pünkösti Árpád véleménye: Nemcsak Orbán Viktor érezte úgy, hogy emberileg kevesebb lesz, ha megszűnik az a közösség, amelyben olyan könnyű volt azonos célokat találni. Az a törekvés, hogy együtt maradjanak, fontos szerepet játszott a Fidesz létrehozásában is.