2012: Csalódások 2013: Remények?
A 2012-es év úgy kormány, mint ellenzéki oldalról csalódást okozott a híveknek.
Mi, akik azt reméltük, hogy 2011 után végre jobb lesz a helyzet, azt láttuk, hogy egyre rosszabb lett. A dilettáns kormányzás kudarcai után egyre több terhet rakott a kormány a szegényekre, aminek következtében a hárommillió koldusból év végére négy lett.. Bár „megszorítás” nem volt (Matolcsi szerint) mégis hat „csomagban” kapta meg az ország szinte minden lakosa /kivéve a kedvezményezettek körét/ a maga terhét. Padlóra küldték a rokkant és a korkedvezményes nyugdíjasokat, kiherélték az egészségügyet és oktatást, rabszolgamunkára kényszerítették a munkanélkülieket a közhasznu munkavégzés ürügyén, éhbéren tartották a szociális járadékosokat és 47 ezerből tengődtek a munkát végzők..
A kiművelt emberfők sokasága ment külföldre, szakmáján kívül is keresve a boldogulást. A 25 % munkanálküliség a fiatalok körében más lehetőséget nem adott. Az ingyenesnek hírdetett felsőoktatás félévi önköltsége átlagban félmillió forintba került, amit a szegény gyerekek nem tudtak felvállalni. A „diákhitellel” pedig röghözkötötték a végzősöket.
A demokrácia szabályain belül az ellenzék semmit nem tudott elérni. Úgy nézett ki, a Fidesz végleg bebetonozta magát. A regisztrációs törvény keresztülverése volt a csepp a pohárban, ami végül kiverte a biztosítékot: ez ellen minden párt és az emberek 80 %-a felemelte a szavát! A legtöbbet az a párt tett a siker érdekében, amelyiknek a létezéséről sokan eddig alig tudtak „walamit”.. A DK az éhségsztájkkal és a demokratikus blokáddal mozgósította a demokrácia erőit itthon és külföldön egyaránt. Mindkét akciónak nagy visszhangja lett. Már ekkor érezni lehetett, hogy a Fidesz „vára” recseg-ropog, a jobboldali körök sem voltak elégedettek a felmutatott eredménnyel.
A kormányoldal is csalódott: Elvesztette Smidt Pált, aki biztos pont volt a törvényhozás asztalán. Elvesztette szavazótábora nagyobbik felét,a Nép meghallotta a „kisfiú szavát”: De hiszen a király meztelen! Elvesztette a Szabadságharcot néppel és Európával szemben. A legérzékenyebben az érintette, elvesztette a bizalmat belföldön és külföldön. Egyetlen befektető sem akadt, aki belevágott volna új beruházásba. Az egymillió munkahelyből egymillió új „koldus” született. És a becsületét is elvesztette: Baltás gyilkosok kiadóival nem áll szóba a Világ. Legfeljebb távolkeleten és az arab világban „jó pénzért” talál a kormány rövidlejáratu hitelre pénzt, amivel unokáin jövőjét éli fel a kormány, mert „kipaterolta” az olcsó segítséget nyujtani hajlandó IMF és Valutaalap képviselőit.
A Fidesz az első pofot a vállalkozók kongresszusán kapta, amikor Demján Sándor egy órán át „oktatta” Orbánt, hogy mi az, amit „elqrtak” és amit helyre kell hozni, különben bezárulnak a pénzesládák fiókjai..
A következőt ott kapták, ahol legkevésbé várták: az egyetemi ifjuságtól. Szembeállították az 1989-es „Viktort” a jelenlegi diktátorral és nem voltak hajlandók engedni a negyvennyolcból.. ”Nem hagyjuk”! -hogy az életünket megnyomorítsák, és kiálltak minden pontjuk teljesítése mellett, amiben a „röghözkötés” kapta a főhangsúlyt.
Ez volt az a „pont”, amikor a fidesz megérezte: Engedni kell, kölönben elszakad a cérna! Ígért is mindent, amiről a bolond is tudta, hogy teljesíthetetlen.
2013: Remények?
De a „bomba” csak az újévben robbant, de nagyot szólt: Többévi „tökölés után” az Alkotmánybíróság a helyzet magaslatára emelkedett! Elmeszelte a regisztrációs törvényt tokkal-vonóval együtt! De ez nég nem minden: Körvonalazódni látszik az ellenzéki összefogás! Igaz, az LMP még nem ült le az asztalhoz, de Shiffertől nem is vártunk mást. Ő is Orbán bábja - mint a Jobbik. Az LMP gondolkodni képes „fele” már ott ül. Ha a közvéleménykutatók nem a Kubatov-lista alapján kérdeznének, a Fidesznek rég kitellett volna az ideje.. de ami késik, nem múlik: Itt az idő a tettek mezejére lépni! A Fidesz kapott néhány pofot /és fog is még/ most kell ütni a vasat, amíg meleg! Ezt a „sikert” kell eladni a választópolgároknak, hogy „Kinek az eredménye?” Nem elég, hogy csak a DK vezetői járják az országot! A „Mi országunk” akciói megmutatták, hogy az embereket igenis érdekli a sorsuk és azért tenni is hajlandóak! Akik már tudják a „dolgukat”, azoknak kell a felvilágosító munkát elvégezni! Ami nem más, mint a környezetünkben élő „eltévedt báránykákat” visszaterelni az akolba..
Ehhez ez a két link bőven ad segítséget,
Jó és eredményes vitát kívánok mindannyiunknak.
A „szabaság” ideje véget ért, kezdődik a munka.. HÚZZUNK BELE..
http://haza.nolblog.hu/archives/2013/01/04/Gyurcsany_Ferenc_nagy_sikere/
