Közvélemény-kutatás
A hétvégén közvéleménykutatást végeztem.
Nem nagy merítésből, mindössze hatvan ember részvételével
egy spontán kialakult társaság véleményéből szűrtem le:
Az elmult hét politikai történései következtében
alapvetően változott a „zemberek” véleménye.
Az eddig sokat szidott, bűnbaknak kikiáltott Gyurcsányról
az a vélemény alakult ki, hogy egyetlen volt,
aki helyesen látta a politika szereplői közül a
meg nem egyezés hiányából fakadó helyzet tarthatatlanságát.
Ha egy sokszereplős ellenzéki összefogásból
ketten megegyeznek a többiek meghallgatása nélkül,
az nem megyegyezés, hanem kirekesztés.
E véleményhez azóta értelmes Emberek sokasága
csatlakozott, bizonyítva azt a tényt:
Még vannak sokan, akiknek az agyában pislákol az
értelem szikrája és van bátorságuk
ellenvéleményüket megfelelő súllyal kinyilvánítani.
Nem árulok zsákbamacskát: A közvélemény-kutatást
Nyíregyházán végeztem. A 60 fő pedig
az Ultiszövetség országos elődöntőjének résztvevői voltak.
Ez a társaság az ország minden tájáról eredményei alapján került be,
hogy eldöntse, kik kerülhetnek a dönrőbe.
A kétnapos verseny jó alkalom volt a „hallgatásra”: Meghallgatni,
mi a véleményük a heti eseményekről és az abban résztvevőkről?
Kérdezni sem kellett, mondták maguktól!
A szimpátia, ami várható lett volna, azt kellene hogy tükrözze,
hogy „mindenért Gyurcsány a hibás”!
Érdekes módon EZT egyetlen „alanytól” nem hallottam.
Pedig füleltem! Az volt az általános vélemény,
hogy ebben a szituációban egyedüliként Gyurcsány
viselkedett emberként, politikusként és államférfiként.
Egy ilyen hosszú együttlét /és a sorsolás szeszélye/
szinte mindenkivel összehozza az embereket egy asztal mellé.
Ebben a két napban mindenütt és mindenki az ulti mellett
egy kicsit a politikát is beleszőtte a beszélgetésekbe.
Mit szűrtem le?
-
Orbánt és haverjait a 90 % leginkább a trafikmutyi miatt úgy szidta, mint a bokrot! Ez régebben nem volt jellemző, alig 20 % volt, aki nem volt elégedett az Orbán-rezsim teljesítményével.
-
Gyurcsányt a 94 % csak dícsérni tudata a héten tanusított beszédei és kiállása okán. Ez az arány ebben a körben régebben ha 10 % volt.
-
Mindenki, aki nyomon követi az eseményeket, azt mondta: Összefogás nélkül az ellenzéknek annyi esélye lesz 2014-ben, mint ama bizonyos „nyúlnak” a körvadászaton. Ebben /sajnos/ még én is egyetértettem velük.
Mi ebből a tanulság, amit le kell vonni a „baloldalnak”,
ha szeretne eredményesen szerepelni?
Az ÖSSZEFOGÁS SZÜKSÉGESSÉGÉT
De van másik indokom, ami azt támasztja alá:
Minden értelmesen gondolkodó ember keresi a megoldás kulcsát.
A többségük meg is találta. Egy szó a „kulcs”. Az ÖSSZEFOGÁS. Mindenkivel, aki akar és tud tenni az Orbán-kormány eltakarításáért.
Félre kell tenni a nézet-különbségeket, és megfogva egymás kezét,
EGYÜTT kell kivívni a választási győzemet.
A „hatalmi tortát” ráérünk elosztani, ha már van mit!
Mert a medvét előbb meg kell ölni,
élve nem adja a bőrét, amire inni előre nem lehet.
Sok minden történt azóta. Mindent nem tudok, de már az is elég,
amit tudok: Schmuck Andor sem elégedett,
a politikai elemzők sora illeti kritikával a kirekesztést,
és az eddig passzívitásban levők is „csakazértis” hangulatban
aktívizálják magukat. Lépnek be a DK-ba SOKAN.
Már 8000 tagja van Gyurcsány pártjának és a tendencia folytatódik.
De a közvéleményt formáló blogírók többsége is egyre
hangosabban hírdeti az ellenzéki összefogás szükségességét!
Ma a közlekedésben, ha eltéved az ember a dzsungelben,
a GPS azonnal „Ujratervezést” csinál.
Megadja a követendő új útvonalat.
Csak egyetlen blogot ajánlok figyelembe: Pupu blogját.
Mindig rátapint a lényegre, kimondja, ami a szívét nyomasztja: ÖSSZEFOGÁSRA szólítja fel a „feleket”.
Erre van ma a legnagyobb szükség, meg arra,
hogy minden politikacsináló „eccer legalább” nézzen szembe
magával és azzal, hogy amit „képvisel” az hová vezet.
Ebbe a tükörbe eddig Gyurcsány Ferenc nézett bele
és levonta a szükséges következtetéseket.
Tabula rázát csinált, tiszta vizet töltött a poharakba
és nem hajlandó mások mocskos játékaiban részt venni.
Ennek következnénye az a fordulat,
aminek mérhető Eredményei vannak.
Ilyen eredmény a „közhangulat” változása
és az időközi választás eredménye.
Amit se túl, sem alábecsülni nem szabad, de mutat valamit:
Csipkerózsika felébredt hosszan tartó álmából.
Nehogy Walaky „Hoffmann Rózsa meséire” gondoljon!
Én a NÉP ébredéséről szóltam. Ami látható,
és főleg MÉRHETŐ változásokat mutat.
Ajánlom Pupu blogját „értő olvasásra”.
A véleményem /mint mindig/ nem rejtettem véka alá.
http://www.pupublogja.hu/2013/09/egyseg-ketseg-szovetseg.html
Pupu - mint mindig - most is fején találta a szeget!
Megvan a forgatókönyv a választási győzelemhez!
Már csak alkalmazni kéne /magasabb szinten/ a cél érdekében.
AZ ÖSSZEFOGÁS. Ami szükségszerű és elkerülhetetlen!
Még ha nem is teccik a résztvenni szándékozók pofája egyeseknek.
Egység nélkül KÉTSÉGES a "szövetség" működőkészsége.
Ezt bizonyította az időközi választás eredménye!
Kedves Barátaim, Honfitársaim!
Most időszerűek Petőfi szavai igazán.
„Talpra, magyar, hív a haza!
Itt az idő, most, vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Itt az idő válasszatok!
A magyarok Istenére esküszünk,
hogy rabok tovább nemleszünk!”
Húzzunk bele! Még több, mint félév hátravan,
és néhány mindenre elszánt Ember csodákra is képes!
Csak néhány példát említsek
az emberi akarat és elszántság sikeréről.
-
„A piszkos 12” címü filmben láthattuk, mire képes 12 halálraitélt, ha egy cél érdekében akár életük feláldozása árán a hazájukért bátran kiállnak. Elfoglalták a németek egyik „fellegvárát”, megnyitva ezzel az utat a győzelem felé.
-
A gyarmati felszabadításért néhány tucat kubai emigráns Fidel Castro vezetésével felszabadította Kubát az évszázados amerikai gyarmati lét alól. Azt ne firtassuk, mi lett Castróból.
-
„A hét mesterlövész” címü fimben láthattuk, hogy a pénzért védelmet vállaló emberekből hogyan lesznek hősökké azok, akik átérezve a falu helyzetét, akár életük árán is megvédték az embereket a rablóbandától, ingyen is.
-
Dugovics Titusz szerb létére gondolkodás nélkül áldozta fel életét Magyarország szabadságáért, magával rántva a törököt, aki már majdnam kitűzte a zászlót Nándorfejhérvár tornyának ormára. Ha sikeről neki, az a vereséget jelentette volna. Ezzel a tettével beírta magát a magyar történelmi hősök Aranykönyvébe.
Minden kornak megvannak a hősei és a hazaárulói.
Egyiket az arany-oldalakra írják, a másikat a gyászkeretesre.
Olvasóimra bízom, a mai politika két prominens képviselőjét, Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet melyik oldalra tenné.
Az Igazság hosszú távon mindig érvényesül.
A XXII. századi történelemkönyvekben mindkettő a méltó helyén fog szerepelni.
