Kalandozni voltam.
Már azt hittem,- itthon töltöm a „hétvégét”- békésen üldögélve a számítógépem mellett. De egyszer csak „kapásom lett”!- Csörög a telefon:
-Várszegi Urat keresem!
-Én volnék az...-Mi célból?
-Vasárnap ULTIVERSENY – lesz Hajdúszoboszlón a ZÖLD BÉKÁBAN!
A szemem „felcsillant”:-Régi,- szép emlék jutott eszembe: -Még anno 2007 januárjában Én voltam a „Keresztapa”- a szoboszlói ultis élet beindulásánál! Akkor még Hajdu Imre küldte el Velem a MARABU- sorsolóprogramot,- hogy a „szabályok szerint”-tudjanak játszani!
-Ott leszek,- ha a szállást el tudom intézni!-válaszoltam,- és „lázas szervezésbe” fogtam...
Igenám,- de éppen ekkor „dúlt a családon belüli HIDEG-háború,-”
így nem tudtam senkit ELÉRNI! A „telefonok”- némák maradtak.
Aztán a „kártyás barátok” következtek:-Az első -itt se sikerült,- mert éppen TÖLTÖTTE A TELEFONJÁT,- így már „csak egy reményem volt”,- a Zoli,- akiben még 1 – X – se csalódtam! Nála már többször is aludtam!
Ugaz,- akkor még nem volt ilyen hideg,- de gondoltam: Ezt is megoldja!
Meg is oldotta:-Sőt,- partnereket szerzett,- nehogy a „napom kárba vesszen”- így hát HAJNALBAN- elindultam DEBRECENBE! (nem „pulykakakasért”-csak egy kis JÓ PARTIÉRT)
Mire megérkeztem,- már ott várt a „másik”- a Kálmán,-aki már negyedórája ott „mászkált mán”- várva- hogy osaérjek,- és hogy a Zoli barátunk elvigyen Minket a debreceniek „szentélyébe”- a HŐKÖZPONTBA! Mert ott jó ám a „kártyások dolga”!- nem fáznak, hiszen jó meleg van, különösen,- ha „belső fűtés is járul” a külsőhöz: Mert ahogy megérkeztünk,- az első kérdése Kálmánnak az volt:
-Van-e valami „innivaló” -ITTHON?- Mert Ők,- ugye,- OTTHON VOLTAK!
Közben megérkezett a NEGYEDIK,- a Pista! -Így már teljes lett a garnitúra, én a KAJÁT VITTEM, (házi szalonna,- kolbász)-lett egy üveg VODKA, (ennek később naaagy szerepe lett!- na meg annyi sör,- amennyi szükségeltetik a jó hangulathoz!
A hangolat KITŰNŐ VOLT!- és ahogy „fogyott az ital-mennyiség”
- úgy emelkedett a hangulat,- és NŐTT A BÁTORSÁG!
Így esett meg az az eset- hogy a „Kálmán-barátunk”- egy naaaagy BUKTÁBA beleesett! Akik értenek „walamit is” az Ulti Művészetéhez,-tudják,- hogy mit LEHET,- és mit „nem érdemes”- kockáztatni egy „naaaagy nyerés” érdekében! Mert lehet belőle NABYBUKTA!
Lett is: A Kálmánnak „baráti kölcsönt”- kellett felvenni,- hogy az elvesztett KÉT DISZNÓ- árát ki tudja fizetni! (-ha „Walaki nem tudná:”-Kártyában az ÁSZT!- hívják „disznónak”! -meg aki „berúg”- azt is!- de a KETTŐ- nem ugyanazt jelenti)
Közben lejárt az „első félidő”-mert a „Zolinak”- dolga is van ám! Ki kell nyitni a FÜRDŐT,- ahová estére vendégeket vár!
Így hát átköltöztünk a „legénylakásba”- ahol most „csak egy kis szoba volt fűthető”,-és ahol tovább folyhatott a zsuga,-de a két „ivócimbora”- annyira ragaszkodott s „vodkásüveghez,-”- hogy azt semmi pénzért nem akarták OTTHAGYNI!
Közben én óvatosan nézegettem a szoba másik végében levő „ágy felé”- ami két asztalra helyezett „ágybetétből állt”-
-Itt fogok aludni?-kérdeztem gyanakodva...
-Itt!- felelt Zoli.
-De ne sokat „forgolódj”- mert le találsz esni!
Aztán folyt tovább a JÁTÉK. (meg a vodka is) Kálmán-barátunk már kijazanodófélen volt,- de még mindig a „naaagy buktát” emlegette.-Közben egész jól „helyrerázódott” (anyagilag),- de most a Pista lett egyre bátrabb,- és Ő is bemondott egy „qrvanagy mondást!”
Ő is a PIROS 4 ÁSZT- jelentete be,- de EGY ADUBÓL!
Bátor mondás:-Nem is lett meg,- és KONTRÁVAL BUKTA EL!
Ezzel úgy „elvettük a kedvét”- hogy BÁNATÁBAN- hazament...
Azért egy „jó tanáccsal” a Zoli ellátta:
-Az út közepén menj,- komám,-nehogy valamelyik kerítésen „fennakadj”!
Így hát „hazamentek a legények”- én meg ott maradtam EGYEDÜL.
Nézegettem,- hogy lehetne „gond nélkül”- felmászni az ágyra.
Ha a villanyt „leoltom”,- nem látok semmit: Ha égve hagyom- nem tudok elaludni.
Eloltottam.Felmásztam a „végén”- és előre másztam.Mikor úgy éreztem,- hogy már „jó helyen vagyok,- „- a hátamra fordulva le akartam feküdni.
Le is kerültem a hátsó felemre, de a FÖLDRE! Annyira a SZÉLÉRE „MÁSZTAM” A SÖTÉTBEN,- hogy amikor fordultam,- már lent is voltam...
A szoba rögtön „kivilágosodott”: -Ahány csillag ragyog az égen,- mind ott „ugrált” előttem. Elnyúltam,- mint a „döglött béka”- aztán eszembe jutott:
Holnap A ZÖLD BÉKÁBAN- kéne játszanom!
De ahhoz előbb fel kéne állni,- és megnézni,- mim tört össze....
Negyedórás „megfeszített munka eredményeként”- sikerül FELÁLLNOM!
-Megállapítottam,- hogy ÉLEK!- és menni is tudok:-Igaz,- most már a
„sánta kutyának”- csak „két és fél”- lába volt,- és csípőficamos is lett.
Tanulva az „esetből”- a széket az ágy KÖZEPÉHEZ TETTEM,- a villanyt se oltottam le,- így másztam fel..Természetesen nem tudtam elaludni a fénytől.
Lemásztam,- „lesz,-ami lesz”- eloltottam a villanyt,- VISSZAMÁSZTAM- (nem estem le)- és elaludtam...-Majd „felébredtem”- és mivel koromsötétvolt,- nem tudtam,- HÁNY ÓRA VAN? Lekésni nem akartam,- ezért LESZÁLLTAM! -Fél kettő volt. (vagy 2 órát „aludtam”?) Vissza,- majd „megint”:
4 ÓRA!- Már nincs is olyan sok hátra!- 5 órakor FELKÉLTEM.
Ha még 1-x elalszok,- nem érem el a buszt,- akkor minek jöttem!
Megreggeliztem.Volt még fél karaj kenyerem,- meg arra elég májkrémem. Előkészítettem a gyógyszereimet,- csak keresnem kellett „walami folyadékot”,- amivel bevegyem. Semmit nem találtam.Víz nem volt az épületben,
amit meg Zoli odakészített a WC-t leönteni,- abba Kálmán belehamuzott..
Ezek a „jómadarak”- meg tegnap mindent MEGITTAK!
Végre találtam „walamit”: -Én kólának néztem,- ez jó lesz-gondoltam,-
és bevettem vele a gyógyszereket. Szép „sárga volt”.
Mikor „megvizsgáltam”,- kiderült: Minden hónapban vesznek MINTÁT- a fürdővízből! Ez a „decemberi minta volt”!
Még szerencse,- hogy a „szavatossága”- még nem járt le!
Aztán „szerencsésen” megérkeztem a ZÖLD BÉKÁBA! Ebben nagy segítségemre volt Karcsi,-”alias „tökkös”- barátom,- aki ELVITT,- majd a végén az állomásra KIVITT- a vonathoz.
Itt „régi,- kedves ismerősökkel”- találkoztam. -Ott volt a PISTA IS, -aki a végén a partinak- elhagyta a helyszínt”-és úgy látszik -HAZAÉRT! ( biztos megfogadta a „tanácsot”,- és az út közepén ment) -Megkérdezte,-. Hogy -”mennyivel maradt adós?” Mikor meghallotta,- leült:-Szerencsére volt alatta szék.
A verseny szépen „lement”- csak a „számitógép ördöge” bújt bele a gépbe,- onnantól KÉZZEL ÍRTÁK AZ EREDMÉNYT! Ez nem befolyásolt abban,- hogy megnyerjem a versenyt,- és gazdagabb legyek egy ZÖLD BÉKÁVAL- meg némi készpénzzel! -Mikor a feleségemmel közöltem a HÍRT,- (a „zöld békát”)- először láttam „lelki szemeimmel”- FELUGRANI,- majd beleordította a telefonba:
-”Ide ne hozd,- mert kiváglak Vele együtt”!
Tudni kell,- hogy semmitől se fél úgy,- mint a BÉKÁTÓL!
(különösen a ZÖLDTŐL) -Amikor „MEGÉRTETTE”- hogy ez a béka
NEM AZ A BÉKA,- megnyugodott,- és megígérte,- hogy kijön elém az állomásra.
De addig még történt egy „kalandom”.Nyíregyházán fél órát kellett várni a csatlakozásra. Megittam egy doboz sört. Közben beviharzott egy háromtagú cigány társaság (2 fiú,- 1 kurva) -Lehet,- hogy „vadászatra indultak”.
Úgy látszik,- jó „alanynak néztek”- mert a „kurva”- odajött,- és a fülembe súgta:
-Őreg! -Nem akar SZEXELNI?
-Nekem már a KEKSSZEL IS- meggyűlik a bajom,- NEM A SZEX- szel!
Láttam,- hogy nagyon „letörte a válasz”, hát gondoltam,- megviccelem Őket: Odaszóltam:
-Oszt tudjátok, mit mondott a görög pap amikor a sokadik dolgot kérték Tőle?
-Nem tudjuk!- No,- mondja,- mit!
-Hát a faxom nem kéne?
-De,- Öreg,- éppen hogy AZ KÉNE,- hiszen Mi „minden hangszeren” játszunk!
-Na,- az enyémen nem hinném,- mert ez már nem szólalna meg,- akár „fújnátok,-akár szívnátok!” -Ettől még a KUTYÁÉ IS szebben szólna!
Úgy röhögtek,- hogy szerintem „cserélni kellett” a pelust...
Én meg „szedtem a sátorfát”- mert már IDŐ VOLT: Indult a vonatom.
Ezen a két napon mindenféle élményben volt részem. -De a legemlékezetesebb az „ágy-jelenet volt,- ami nem hasonlított egyetlen pornófilm egyetlen kockájához se!
