Javaslat, egy új rendszerű, kisebb létszámú, Országgyűlés kialakítására

A javaslat lényege nem a létszám,
mert az, a kialakítás elvének figyelembevételével,
a mai létszám, és 100 fő között bárhogy, bármikor változtatható.
A javaslat két lényeges ponton tér el a mai parlamenttől.

Az egyik elvi.
Az szükséges hozzá, hogy a jelenlegi parlamenti pártok kijelentsék, hogy nem törekszenek kizárólagos hatalomra, és az ország politikai rendszerét, hosszú távú érdekeit konszenzussal,
a többi párttal együttműködve akarják kialakítani.
Valamint, lemondanak a kormányzás 2/3-os többségéről,
és megelégszenek az egyszerű többség irányította kormánnyal.

Ehhez, az kell, hogy a pártok (egy párt), csak annyi képviselőt indíthatna a választáson,
mint az összes képviselő számának a 65%-a.
Vagyis egy párt, egyedül, nem érhetné el 2/3-os többséget.
Ez lenne a pártok önkorlátozása.

A másik gyakorlati.
A pártok választási-listái összeállításának új rendszere.
A listát, nem a pártok, hanem a választók állítanák össze, a „vesztes” egyéni képviselőkből,
a választási eredmény alapján.
Így a jelenlegi rendszert figyelembevéve, a parlament:
270 fős lenne (176 egyéni képviselő és 94 listás).

Választási körzetek módosításával:
100 fős parlamentnél 65 egyéni körzetet,
200 fős parlament esetén 130 egyéni körzetet kellene kialakítani.
Így a listán 35, ill. 70 képviselő juthatna be.
Az egy listás helyre 65%-os részvételnél 214 ezer, 107 ezer illetve 80 ezer körüli szavazat esik, azaz durván 4.3 %, 2.1% illetve 1.6%.

A részletek tömören, levetítve,
a mai választási rendszerre és létszámra, illetve egy 100 fős országgyűlésre:

A pártok mind a 176 egyéni körzetben indíthatnak jelöltet,
körzetenként egyet, összesen 176-ot.
Választásuk megegyezne a mai rendszerrel.
A különbség a lista összeállításában van.
A pártok listája az egyéniben be nem jutott képviselőkből állna össze, erősorrend alapján.

Az erősorrend két sorszámból állna össze, ami két sorrendből keletkezik.
Az egyik, a jelöltek sorrendje csökkenő %-os eredmény által.
Egyes sorszámú lesz, aki 1 szavazattal veszít és 49.99%-os eredményt ér el.
A másik sorrend, a szavazatok aránya, a körzet választójoggal rendelkező állampolgáraihoz képest. Itt is a 49.99 %-ot elért kiesett képviselő kapná az első sorszámot.
A pártlistát a két sorszám összege alapján, a legkisebb számot elért képviselő fogja vezetni,
a mandátum kiosztás növekvő sorrendben történik.
100 fős országgyűlés esetén 65 egyéni és 35 fő listás képviselő lenne.

Az új rendszer előnyei:
- A rendszer nagyon minimálisan különbözik a jelenlegitől, mégis minőségileg más.
- Az új parlament a hatalom szempontjából önkorlátozó, nem a másik megsemmisítő
legyőzésére irányul a politikai harc, hanem együttműködésre van ítélve a győztes.
- Csak olyan képviselő kerül be az országgyűlésbe, akire a választópolgár szavazott,
aki egyénileg is megmérette magát.
- Listán az kerül be, aki a kiesők közül a legjobban szerepelt az egyéni körzetében.
- Azokban a körzetekben lehet két képviselő, ahol a választók jobban megosztottak.
- Csökken a bejutási küszöb, egy 200 fős parlamentnél alig több 2%-nál lenne.
- Könnyű a változtatás! Az átmenet, két lépcsőben megoldható.

(Először 2010-ben egy 270 fős parlament új rendszerben!
Majd a következő választáson, a körzetek átalakításával, mondjuk 130-ra egy 200 fős
parlamentnél.
DE! Megoldható, akár egy lépéssel is!
Csak elhatározás, POLITIKAI SZÁNDÉK KÉRDÉSE!)