REQUIEM
első eltávozott Testvérünk Emlékére
Szomorú feladatra vállakozom:
Elbúcsúzni Első eltávozott Testvérünktől,
Akit -mivel heten voltunk-,hatan szerettünk.
Most csak azon gondolkodom:
HONNAN KEZDJEM!
-Ezért kezdem a legelején!
Rég volt,-amikor egy ifjú legény elindult világot látni!
Addig keresett,- amíg sikerült Neki -a Párját megtalálni.
Szép PÁR volt együtt:-Nagy György és Kubányi Mária.
Elhatározták,-Családfát ültetnek:-Így született a Dinasztia.
A "fának" négy szép ága lett!-Telve mindegyik reményekkel.
Termőre azonban csak három fordult:-Bánatukra szüleiknek.
A háromból kettő virágzott,- és gyümölcsökkel is meg lett áldva!
Egynek "csak egy" gyümölcse lett,- és súlya alatt LETÖRT AZ ÁGA.
Ennek a "gyümölcsnek" neve ÉVA lett, aki most kinn ÉL Kanadában,
A "többiek" is beértek sorban: -Többnyire a "Világháború Poklában".
Szerencsések voltak, akik későb születtek, ezt az időt nem kellett átélni!
Tudták mi volt AKKOR: Eleget hallották ezt a kort a szülőktől elmesélni!
Szilárd,-Csaba,- + ERIKA,-,Magdolna,- végül József és Klára:
Évéval kiegészülve így lettünk HETEN!-De EGY - hiányzik Mára...
Azazhogy ITT VAN! Hatan éppen az Ő koporsóját álljuk körül.
Hogy EL KELLETT MENNIE?- -ennek közülünk Ma senkise örül.
Fáj a szívünk elhunyt testvérünkért,- de belátjuk:-Így kellett történni!
A SORS akarta és ebbe Mindnyájunknak most már bele kell nyugodni!
Hiszen Mindnyájan követni fogjuk azt az utat,- amin Ő már ELMENT,
Hisz az ÉLET csak egy állomása, -mit a Földön töltünk: az Örök Életnek.
Erika,- Te már végigjártad a földi élet rád kimért Útját!
Részed volt benne bőven: "Kiinni" a bánat és fájdalom kútját!
Megfáradt tested most megpihen a temető hűs magányában,
Lelked visszakerül Oda,-ahonnan minden Ember életét kapta!
Ott már semmi nem fog fájni,- és vígasztaljon a tudat!
Az ÉLET,- már csak olyan:-minket is rövidesen oda juttat!
Te az ELSŐ VAGY!- aki majd Nekünk is csinál Ott helyet,
De Walaki UTOLSÓ LESZ, aki utoljára hagyja itt majd e FÖLDET!
Addig Rád emlékezünk,- MÍG ÉLÜNK: - majd egyre fogyó számmal,
Mig OTT NEM LESZÜNK,- ahol már Te vagy: TELJES LÉTSZÁMMAL.
Akkor találkozunk majd mindenkivel!- Az egész DINASZTIÁVAL!
MEGÖLELJÜK MAJD EGYMÁS LELKÉT,-örömmel ,- békés harmóniával.
De addig Nekünk még feladatunk van! Élni tovább az életünket.
És kell még gondolnunk a "jövőre"! -Unokáinkra és gyermekeinkre.
Ezt a "kis időt" még itt kell eltöltenünk,-aztán vár csak Menny? vagy Pokol?
A jövő generáció a nehézségekért,-amik vannak,-remélem, nem Minket okol!
Heten voltunk,- mint a "gonoszok"- de mindig jó testvérek voltunk!
Már csak HATAN maradtunk itt lenn, de FENN majd újra találkozunk!
Emléked megőrizzük addig,- míg a szívünk utolsót dobban.
Nyugodj békében és vigyázz ránk! Hisz Te már MINDENT LÁTSZ - Onnan!
- - - - - - - -
Nincs vége még a TRAGÉDIÁNAK,szívem majd megszakadt a fájdalomtól!
Amikor a "BÚCSÚVERS" -kész lett,-hírt kaptam Másik testvérem haláláról!
CSABA Ő ,- aki nem tudta elviselni testvére korai elvesztését,
Bánatában infarktus érte! Öt testvér vesz csak részt a másik kettő temetésén!
Duckó! Fogad Őszinte Részvétem Második Testvéred elvesztéséért!
De Neked még sokáig ÉLNI KELL! Népes családod segítéséért!
A bánatod keresztjét nem fogod tudni soha "másra hárítani",
De az ÉLETET, gyermekied,-unokáid kedvéért,-soká kell még ÉLNI!
Csaba! Habár sokmindenen vitatkoztunk,- SZERETTÜK EGYMÁST!
Ha majd találkozunk,-lelkünk megbékélve öleli majd EGYMÁST!
Nyugodjatok BÉKÉBEN!- Hisz már KETTEN VAGYTOK!
-És ha lehet onnan segíteni,- RÁNK VIGYÁZZATOK!
Szerető unokatestvértek: Szilárd