„Egy gondolat bánt engemet, ágyban párnák közt halni meg”
Egy rövid kiegészítés idekívánkozik: Január 10-én közelről érintett meg a „kaszás”. Olyan ramaty állapotban talált, hogy nem tartott méltónak arra, hogy magával vigyen. Azóta az ágyat nyomom. De nézek TV-t és nyomon követem az eseményeket. Úgy érzem, kötelességem szólni. Már csak atért is, mert régen nem szóltam egy szót sem. Itt az ideje.
Ez a gondolat Petőfit még a XIX. században bántotta. A ma emberét egész más dolgok miatt bántja e gondolat. Kormányunk elvette a normális élet lehetőségét az emberektől akkor, amikor meghIrdette a MUNKAALAPU TÁRSADALOM bevezetését, ami tulajdonképpen a RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALOM modernkori változata a XXI. század Magyarországában.
Ami nem más, mint a KÖZMUNKA teljesértékő munkának való minősítése, amellyel négymillió embert fosztottak meg a megélhetéstől. Hiszen 47000-ből megélni nem lehet, ami egyébként is csak látszat, a valóság valahol a 30000 környékén van, hiszen nincs egész éven közmunka.
A kormány nem csak a közmunkára itélteket, a bérből és fizetésből élőket is alacsony fizetéssel sújtotta. A Szakszervezet már rég nem funkcionál és érdekérvényesítő képessége a munkavállalóknak nincs. Féltik az állásaikat és bármit elfogadnak. Ez a réteg durván kétmillió embert érint.
Négymillió az eltartott. Nincs érdekérvényesítő képességük, a nyugdíjasok fele a létminimum alatt tengődik és félti azt a kis pénzt, amit alamizsnaként kap, másik fele amnéziás és nem emlékszik arra, mikor volt jó élni ebben az országban. Őket könnyű orruknál fogva vezetni a Fidesz – médiának.
A gyerekeknek és ifjúságnak nincs rálátása dolgokra, nincsenek történelmi emlékeik, így a kormány úgy tereli őket, mint pulikutya a birkákat.
Az a néhánytízezer kedvezményezett, aki a rendszer haszonélvezője, az soha nem fogja felemelni a szavát a kormány nemzetellenes politikája miatt. Ők jól élnek a megnyomorítottak terhére.
A kormány a testet ítélte rabszolgamunkára. A „Vasárnapi zárvatartás” törvénybe iktatásával az emberek lelkét is karanténba kívánja kényszeríteni.
„Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés! Válasszatok!”
Petőfi szavait idézem: HELYZET VAN. Vagy megmarad a Köztársaság, a jogállam és a Szabadság, vagy mindent lenyúl az orbáni diktatúra.
Ma és a közeli napokban fog eldőlni Magyarország sorsa. Vannak sokan, akik tennének valamit az orbáni diktatúra kialakulása ellen. Csak egy a baj. Egyik fél sem akar összefogni a másikkal. Márpedig ha nem sikerül EGYSÉGESEN fellépni, marad Orbán országlása a dinasztia kihalásáig.
Milyen nagy a „megnemértés”, egyetlen videót idézek: Friderikusznál volt Molnár Csaba, a DK alelnöke és Dávid Ferenc, A Munkaadók Országos szövetségének elnöke a vasárnapi nyitva tartás melletti Népszavazás ügyében. Érdemes meghallgatni a beszélgetést: milyen az, amikor a „Megdöglött a tehenem, dögöljön meg a szomszédé is” elv érvényesül.
https://www.youtube.com/watch?v=Uunp35q_KU4
Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de ha most sem sikerül közös nevezőre jutni az összefogás területén, vége Magyarországnak.
Van egy párt, amely alakulása óta folyamatosan erősödik, aki a Köztársaság visszaállításáért folyamatosan teszi a dolgát és aki képes lenne Orbán maffiaállamának megálljt parancsolni. És természetesen képes összegyüjteni a szükséges aláírásokat Ez a párt a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció, akinek a népszerűsége „széllel szemben” is folyamatosan nő. Már 10 %-on áll, amellyel jelenleg az ellenzéki oldal legerősebb pártja.
Ez az erő képes Orbán eltakarítására. Orbán egyedül tőle fél. Gyurcsány az a karizmatikus vezető, aki képes a népet egybefogva legyőzni a diktatúrát.
Ehhez csak széleskörű összefogás szükséges – fanyalgás helyett. a Nép már választott. Ideje lenne a kiscsoportok vezetőinek is belátni: Egyedül nem megy. Parlamentáris demokrácia csak a széleskörü összefogásban működőképes, ahol a pártoké a vezetőszerep és a Népé a támogatás szükségessége.
Ma előreléphetünk az Új Magyarország megteremtéséért. Remélem, a mai nap nem szétválaszt embereket, hanem ÖSSZEKÖTI a demokrácia híveit. Az „orbántakaroggy” csak eszköz, hogy létrejöjjön az Új Magyarország. De nem kerülhető el. Amíg Ő ül a trónon, addig nincs remény a szabadságra
„Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, VÁLASSZATOK!”