Amikor a Homokórán

leperegnek a homokszemek

-Akkor Ír az ember a Családjának

ehhez hasonló „üzeneteket” .

Ez az írás nem kötelez senkit semmire. -Még arra se,- hogy elolvassátok. -Csak ha AKARJÁTOK. Megtudni,- hogy érzek akkor,

amikor az Ember már "közelinek" érzi az eltávozást.

Ami VALÓBAN közelebb van már,- MINT VOLT tegnap.

-És hogy MILYEN KÖZEL? ez az,- amit nem tudok. Még Én se .

De ami lehet "távolabbi" és HAMAR- egyaránt.

És amibe majdmindenkinek van "beleszólása" -valamilyen szinten.

Nekem is,- Neked is,- Neki is,- de legfőképpen a SORSNAK.

Azt nem tudjuk BEFOLYÁSOLNI. De a többieket – TALÁN. Minden esetre FELKÉSZÜLTEM. Erre is,- meg ARRA IS. Már az "emléktárgyakat" is elkezdtem OSZTANI. -Aki igényt tart rá,- "jelentkezhet"- egy KUPÁRA. Hogy Mamának ne kelljen annyit "porolni" a szekrény tetején.

És ha "csak az marad Belőlem", hogy FELNÉZTEK a szekrény tetejére,

ahol OTT LESZ az Általatok kiválasztott KUPA, akkor azt mondhatjátok:

EZT A PAPÁTÓL KAPTAM - emlékbe.

Hiszen "mást se tudtam adni"- ÉLETEMBEN.

És még Ma is "van tüske Bennetek"- hogy MIT NEM KAPTATOK MEG!

Most "felajánlom" ezt a lehetőséget. -Ha elolvassátok, "talán meg is értitek:" MIT JELENTETT Nekem a KÁRTYA.

Az ÉLETET. -AMIT NEM SZÍVESEN de itt kell hagynom,- nemsokára.

Hogy MIKOR? -Ez az, - amit Ma senki nem tud megmondani. Még Én se. de amit szeretnék "eltolni" a lehető legmesszebbre.

De csak akkor,- ha Ti is ezt akarjátok. Ha nem kell "felmennem" a HEGYRE.

(a japán mese alapján).Ha élhetem még a "megszokott életemet", amit már úgy megszoktam: Nem csinálni semmit. CSAK A KÁRTYA,- és csak az ÍRÁS.

De "kinek" ÍRJAK? - ha senki NEM OLVASSA?

Remélem,- EZT elolvassátok.

És talán majd "mást is". -És megkapom majd Tőletek azt a "szeretetet",

amit Én nem tudtam MEGADNI.

Amit Ti éreztek úgy, hogy nem tudtam.

-Pedig AKARTAM.