Nem akarok...

Nem akarok felrúgni semmit,
Sem államot, sem palotát,
Söpörni szeretnék ott,
Hol rég nem söpörtek szobát.

Kinyitni minden ablakot,
Hogy végre világos legyen,
Leporolni a könyveket,
Hogy tiszta legyen az értelem.

Kidobni minden rút lomot,
Mely szobánkban keletkezett,
Zászlót kitűzni boldogan,
S szeretni minden ünnepet.

Elküldeni minden lakót,
Ki nálunk lakni nem akar,
S a szomszédot, jobbról, s balról is,
Fogadni, amíg nem zavar.

Virágot tenni ablakomba,
Színe, piros, fehér és zöld legyen
Vigyázna rá, hogy ne hervadjon,
Az alkotó, okos értelem.

Nem akarok felrúgni semmit,
Sem államot, sem palotát,
Söpörni szeretnék ott,
Hol rég nem söpörtek szobát!

Hajas  György

Én  akarok!

Kenyerem  javát  már  megettem,

Sok  időm  nincs  már  hátra.

A  rendszerváltást  is  megértem,

Nyugodtan  nem  dőlhetek  hátra.

Szerettem  volna azt megélni:

Életem  legyen  jobb,  mint  apámé.

Már  csak  egyet  merek  remélni:

Jövőnk  szebb  lesz,  mint  a  máé.

Mióta  „fülkeforradalomban”  választottunk:

Ki  legyen  hazánk  uralkodója?

Naagy  egyetértésben  „beletrafáltunk:”

Lett  hazánknak  egy  Széll-tolója!

„Az  ígéret  szép  szó, ha  megtartják, úgy jó”!

A  szó  elszállt,  a  díszes  társaság  maradt!

A  kutya  is  azt  ugatja  már: az irány  nem  jó!

Közben  a  karaván a  szakadék  felé halad.

Mit  csinál  e  közben  a  volt  kormányzópárt?

Régi  dicsőségének  romjain  táncol!

Ez  az  MSZP  már  nem  az  a  Párt,

Ahol  Feri   győzelem  után  táncolt!

Ma  egymás  haját  tépve  azon  marakodnak:

Kié  legyen  a  Vár,  s  kié  a  „lekvár”?

Közben  az  ősbölények  azon  tanakodnak:

Hogy  tegyék  ki  a  „várból” a  Gyurcsányt?

Ma  az  értelmesen  gondolkodó  Ember  látja:

Egy,  csak  egy  legény  van  talpon  e  vidéken!

És  mindenki  reménykedve „Feritől”  várja:

Tegye  rendbe  a  Fővárost  és  a  vidéket!

Én  is  sok  „mezitlábassal  együtt”    AKAROM    ezt  a  rendet!

A  pártszavazás  az  az  eszköz, amely  tisztába  tehet  mindent.

Tiszta, világos és  átlátható  legyen  a  Párt  gazdálkodása!

Ne  pártpénztárnokok  határozzák  meg, mi  a  tagság  hozzáállása!

Ehhez  a  munkához  mi  úgy  akarunk tisztességgel  hozzá-állni,

Hogy  egy  születő  Új  országban  tudjunk  emberhez  méltón  élni!

Várszegi  Szilárd.