Nekem nyóc
A nyolcas szám végigkisért az életemben.
- Születésem éve. A kínai naptár szerint a Tigris éve. A sors fintora, hogy Halnak születtem A kettő nem illik össze. Mégis barátságban vannak egymással: Ha nem „bántanak”, Hal vagyok, ha megtámadnak, Tigris 18. .Ennyi éves voltam, amikor kikerültem az Életbe, mindjárt a mélyvízbe. Bodroghalomban kezdtem a tanítást, egy negyedik osztállyal. Máig büszke vagyok erre az osztályomra: Minden tanulója vitte valamire, máig emlegetik a közös élményeket. Volt bőven. Távol az iskolaépülettől, az óvoda melletti kis teremben tanítottam, felügyelet nélkül. Az igazgató felesége mindent tudott rólam, hiszen ott laktak szemben az óvodával. Így a minősítésem, amit a gyakorlóév után az igazgató ad a Tanítóképzőnek, kiváló volt.
Még két adalék arra, hogy legyen mire büszkének lennem: Én szerveztem ujjá a község sportéletét és tanítottam meg énekelni az embereket. Azt hiszem nincs még egy falu, ahol olyan hibátlanul énekelnék a Himnuszt vagy a Szózatot, mint Bodroghalomban.
- Ekkor terveztük az esküvőt a feleségemmel, akit Bodroghalomban ismertem meg. Ő volt az „első” nő az életemben, egyben az utolsó is. Talán ezért maradtunk meg Egymásnak, pedig nem sok jövőt jósoltak. Nem illünk egymáshoz: Ő Nyúl és Skorpió. De nem a Nyúl a domináns: a Skorpió. Olyan ez, mintha a tüzet a vízzel egyesítenénk: Ki kéne oltaniuk egymást. De nem ez a jellemző. Békésen veszekszünk minden nap már több mint 58 éve. De haraggal még nem feküdtünk le este.
Az egy külön fejezet az életünkben, hogy az esküvőt már 1957-ben megtartottuk. Ugyanis a szüleim szerették volna, ha mást választok és elszakadok Bodroghalomtól. Így kerültem Dorkóra, nagybátyám és Keresztapám keze alá. De mielőtt odaköltöztem volna, megvolt az esküvőnk és kész tények elé állítottuk a szülőket. Együtt költöztünk. A Tigris dominált ebben, nem a Hal.
- Mélypont az életemben. Mélydepresszió és pánikbetegség együtt. Aki már átélte akármelyiket, tudja mit jelent. Nálam három év önkéntes szobafogságot, amikor a feleségemen kívül nem beszéltem senkivel.
Nem akartam tovább élni. Hogy ma élek, azt feleségemnek köszönhetem, aki „vigyázott rám” a szó szoros értelmében. Eredményes volt, kaptam az Élettől majd 20 évet. Igaz, ez 2018-ban telne le, ha addig kihúzom. Remélem, megengedi a Sors, hogy megtudjam: Ki lesz Magyarország következő Miniszterelnöke? Bízom benne, hogy nem Orbán!
Három dolog volt, ami ez után érdekelt: A Család, az Ulti és a Politika. A Családdal nincs különösebb bajom. Az Ultiban 2006 óta értem el sikereket, kétszeres országos bajnok vagyok az Ultiszövetségnél és egyszeres a MUOE-nél. Voltam az Év Játékosa is. Ennél többet egy játékos nem is szerezhet. A Politikából is kivettem a részem. Közösséget szerveztem azokból, akik velem egy nyelvet beszélnek és ehhez Klubot alapítottam, ahol megbeszélhettük az aktuális feladatokat. Rendszeresen tartottunk élő Találkozókat a politika főszereplőivel. A BÉK ma már az egyik legrégibb baloldali klub, aminek hírneve van.
- Az éveim száma. Elég nehéz „teher”, de cipelem magammal és habár a „hajóm” már csak félárbóccal halad az Élet Tengerén, de igyekszem ott lenni, ahol ott kell lennem. Meg szeretném élni. Hogy miért? Erről már szóltam.
Hogy meddig leszek még? Ez a jövő zenéje. A lelkem ma is húszévesnek érzem. A testemről már nem mondható el ugyanez: Igaz, egy orrműtét okán fiatalabbnak nézek ki, de ez csak a látszat: Nehéz lenne számbavenni a betegségeimet. Így nem is sorolom fel. Élek velük, amíg a Sors engedi.
Ezt a kis kiegészítőt mindazoknak szántam, akik voltak kedvesek megemlékezni a Születésnapomról.
Mindannyiótoknak köszönöm, hogy gondoltatok rám.
Barátsággal: Szilárdbá