A Gyurcsány blog-könyv margójára.

Én is szerettem volna Ott lenni a megnyitón,

megfogni a Miniszterelnök kezét,

és gratulálni ahhoz az emberfeletti munkához,

amelyet az ellenséges hangulat ellenére

sikeresen végez már 6 éve.

Belenéztem a legújabb blogjába:

A nagy többség elismeri munkáját és érdemét,

hogy az Ország Hajója még mindig előre halad

-a viharok ellenére.

Érdekes dolgot fedeztem fel:

Többek idézik a KÖVET, meg a FALAT!

Nekem is az a véleményem, hogy embert

még nem tettek ennyire próbára az ellenfelei,

akik 6 éve dobálják rá a

RÁGALOM ÉS GYŰLÖLET KÖVEIT,

és minden rá-dobott kő az Ő "várát erősíti"!

Hogy miért?

Mert Gyurcsány Ferenc EGYETLEN KÖVET

nem dobott vissza!

E helyett kezet nyújtott azoknak,

akik a köveket azóta is naponta dobálják,

de már olyan magas a "védőfal",

hogy ezek a kövek már a

KŐDOBÁLÓK FEJÉRE HULLANAK VISSZA!

A Miniszterelnök Úr szereti ezt az országot és ezt a népet.

Orbán Viktor "leszerepelt miniszterelnök"

gyűlöli azokat,akik nem az Ő szekerét tolják!

Ha most nem ide írnák,

szebben is ki tudnám fejezni magam.

És ÁRULJA A HAZÁT, itthon és külföldön egyaránt!

A történelemkönyvek fogják bizonyítani,

ki volt kettőjük közül az EMBER.

De ez majd csak a XXII. században lesz beírva.

Addig a józan gondolkodásra van bízva,

ki mellé tesszük a voksunkat.

A magyar nép "ősi lovas nemzet"- VOLT!

Újabban, mióta a dakoták leszármazottai (is) lettünk, mindig ROSSZ LÓRA TESZÜNK,

vagy éppen "döglött lovon lovagolunk"!

Ideje lenne,- hogy KINYÍLJON A SZEMÜNK,

meg tudjuk különböztetni a "sánta gebét"

meg a TÁLTOS PARIPÁT, vegyük már észre,

mikor döglik meg alattunk a ló,

és IDŐBEN SZÁLLJUNK LE RÓLA  a földre.

A realitás talajára.