SZEMBENÉZÉS
Ahhoz,- hogy a hibáinkat és eredményeinket megismerjük,
időnkét nem árt szembenéznünk Önmagunkkal.
Ha őszintén tesszük,- ebből megtudhatjuk: -Mennyit érünk.
A hibáink és eredményeink „súlya” fogja meghatározni a TELJESÍTMÉNYT.
Amit az Egyén, - vagy egy Közösség tett (vagy nem tett) az asztalra.
Minél nagyobb az egyén SÚLYA a közéletben,
annál nagyobb a FELELŐSSÉGE annak,- mit tett az ASZTALRA.
Annál nagyobb ugyanis az ASZTAL.
-Kis ember, - kis asztal,- nagy EMBER, nagy asztal!
Ha ezt az ország hat évig regnáló Miniszterelnöke teszi,
az az ASZTAL Magyarország egésze.
A súlya is,- de főleg a felelőssége sokkal nagyobb,- mint akárki másé.
Még előtte „unalmamban” leszaladtam Pestről Kiskőrösre,
ne nem Petőfi szülőhazáját meglátogatni,- csak az IDŐT ELTÖLTENI,
meg benézni a Kapcsolatra,- mi az UJSÁG?
Egy kedves ismerősöm tette lehetővé ezt számomra:
Winterné Jutka,- aki meghívott. -Így volt időm bele is nézni,
az idő is elment,- megismertem közelebbről egy rendes házaspárt
és még éhen sem maradtam,- amit ez úton is megköszönök Nekik.
Négy órakor már ott jártam a Jókai utcában.
Egy kedves Ember megmutatta,melyik épület a Székház.
Szép „fehér” épület,- magát a Székházat nem sikerült „besározni”,
ebben a kegyben csak az MSZP - mint Párt - és Vezetői részesültek.
Navracsics és Semjén „munkája” csak félsikert hozott:
Gyurcsányt nem sikerült leamortizálniuk,- de a Pártot igen.
A SZÉKHÁZ viszont szép fehér, - alkalmas arra,
hogy egy új ruhába öltöztetett Párt otthona legyen.
-Előtte egy kis „terepszemlét” tartottam. KIT ISMEREK MEG? -címmel.
HELLÓ-t régi ismerősként köszöntöttem. Ő rakta rám a JELET a csuklómra, hogy „egy falkába tartozunk”. Aztán „rámköszönt” egy Másik ismerős képű: „Szervusz Szilárd”!
Én meg csak lestem,- mint „Rozi a moziban”, hogy ki is Ő?
Lebi volt. Na igen: Míg én az elég randa képemmel vagyok fenn,
mások ELBUJNAK „Walami mögé”- így honnan lehetne MEGISMERNI? De még elég sok „Kapcsolatost” találtam,- engem majdmindegyik ismert,
én csak kettőt: Andrikót és Dokit.
Még az MSZP-s iwiwen működő klubokból is összefutottam Külgusz Imrével. Volt némi nézet-eltérésünk, ezt tisztáztuk, de a „lépést” Neki kell megtenni.
Egy nevezetes „skalpot” is begyűjtöttem: A Főszerkesztőt!
Kiderült,- hogy Ő „osztályozza” a blogokat,- hová kerüljenek.
Azt is elárulta,- hogy majdmindet el is olvassa!
(nem semmi,- naponta van vagy TÍZET kell átfutnia)
Közben 5 óra lett,- habár Zsolti már félkor ott volt,- Feri is PONTOS VOLT. Időben megkezdődött a VITA.
Feri volt a vitaindító, - és mindenre kaptunk VÁLASZT IS. Előrebocsájtom: Nem „tudósítást” akarok írni,- inkább a hangulatot érzékeltetni.
Természetesen az Én szemszögemből nézve.
Gyurcsány Ferenc - érezve a felelősséget - megtette ezt a szembenézést,
amikor megírta Röpiratát. Elküldte azoknak,- akik ebben a felelősségteljes helyzetben akartak és tudtak segíteni. Legalább annyira őszintén Mi is szembenéztünk a saját hibáinkkal és lehetőségeinkkel, - ami első látásra is tudvalevő: sokkal kisebb egyik is, másik is, de nem „elhanyagolható”.
Mi,- a „kisemberek” vettük a lapot,- és SZEMBENÉZTÜNK.
Először Mi is magunkkal, utána másokkal.
-Érdekes „tapasztalatra” tettünk szert.
Nevezetesen arra jutottunk,- hogy a sorban ELŐTTÜNK ÁLLÓK
nagyon sokan nem álltak (talán nem is mertek) a tükör elé állni,
mert ha őszintén akartak volna SZEMBENÉZNI önmagukkal,
végül nem tehettek volna mást, mint szembeköpni Magukat.
Ezt nem szereti megtenni senki, ezt a „kegyet” Másokon szeretik gyakorolni.
-És még akkor szót se ejtettem a Júdásokról és a Brutusokról,
a „lábszagot” nem bírókról,- a megvilágosultakról,
a „Mi megmondtuk előre” (utólag Ó-kosokról)
és az „Ej,-ráérünk arra még”! - elvet vallókról.
Mert a SZEMBENÉZÉSHEZ kell némi bátorság.
Meg hit ahhoz,- hogy KI TUDJUK JAVÍTANI A HIBÁINKAT,
és javítani tudunk az eredményeinken is.
Feriben volt bátorság,- és van HIT abban,
hogy lesz EREDMÉNYE annak,- amibe BELEVÁGOTT.
Sokan voltunk ezen a véleményen.
Nem is tudta egy nap megkérdezni mindőnktől:
Ti hogy képzelitek el a jövőnket?
Mi,- akik a II. nap alanyai voltunk,- már némi tudásunk volt arról,
mit „kéne” mondani, amivel elősegíthetjük az ügyet,
mi az,- ami HASZNÁRA van a baloldalnak
és mi az,- ami járható út a Megújuláshoz.
-Ezen a szón akár már VITATKOZNI is lehet! Tud-e az megújulni,
aki eddig képtelen volt tudomásul venni a megváltozott társadalmi helyzetet?
Kell-e „eröltetni” az MSZP-n belül történő változást,
vagy szabad TÁGABB körben is gondolkozni?
A második napnak EZ A KÉRDÉS adta meg az induló témáját,
és ebben nem is születtett döntés. A részvevők fele ez EGYSÉG,
másik fele a „kétpólusu” Pártszövetséget gondolta a járható útnak.
-Én az utóbbi mellett tettem le a voksom, ami tekintve a „súlyomat”
nem sokat nyom a latban.
Hogy miért? Azt elmondtam már sokszor,- itt olvasható .
A hangulat végig kifogástalan volt. Az „érdeklődés” pedig lankadatlan.
Habár most nem volt telt ház,- de a hozzászólók száma sok volt.
A HÁROM PERC „qrvarövid” volt ahhoz,- hogy kifejtsük véleményünket.
De mindenki MEGTANULT tömören fogalmazni! (még Én is)
Volt egy második kör is,- amiben már „csak kétperces” fért bele,
na azt már papír nélkül „vágta mindenki”.
Az összetételről: Egyharmad volt a Párt részéről, egyharmad a „kapcsolatos”,
és egyharmad a pusztán ÉRDEKLŐDŐ!
De ez a „megszólalásokból” egyáltalán nem tükröződött!
Ugyanis legalább annyi érdeklődő szólalt meg, mint a másik csoportokból.
Ebből azt a „következtetést” vontam le: -Ha BAJ VAN,
(annál nagyobb sosincs,- mint amikor súlyos vereséget szenved egy párt ) addigra a patkányok már elhagyják a süllyedni látszó hajót,
de mindig vannak ÚJAK,- akik a BAJBAN jönnek segítségünkre.
Ez örömteli. Mint ahogy AZ IS,
hogy az „érdeklődők” TÖBBSÉGE a fiatalabb korosztályból került ki! Mondják, hogy az MSZP az „öregedő (és lecserélendő) feleségek” pártja lett.
-Kétlem,- mert a férfiak is (igaz,- jóval kevesebben) de képviseltették magukat.
És ha a szimatom nem csal: LESZNEK ÚJAK,ha sikerül bekapcsolni
a mozgalomba a Baloldal ma visszahúzódó tagjait és azokat,
akik Ma még „csak érdeklődnek”,
de holnap MÁR TENNÉK A DOLGUKAT, ha ott lenne az EMBER,
akiért megmozdult a baloldali szavazótábor EGYIK FELE!
Gyurcsány Ferenc „kedvéért” ma Magyarországon
sok „strucc” húzná ki a fejét a homokből
és sok szimpatizáns AKTÍV SZEREPLŐVÉ rukkolna elő.
-Egy derüs pillanat a hosszú estéből, - aminek most is fél tízkor lett vége:
Amikor Dózsával hoztam „párhuzamba” Ferit- megjegyezte:
-Annak voltak Dózsára nézve kellemetlen „következményei”.
-De nem zökkentett ki még a tetszésnyilvánítás sem,- mert megjegyeztem:
-Habár ugatni szoktunk, (ami nem hallatszik az égig)
de azért nem akarunk MEGKÓSTONI!
-Ez is kiváltott akkora derültséget.
Az este folyamán kiderült, VANNAK utánpótlást jelentő fiatalok!
-De vannak leváltásra megérett Vezetők is a Pártban,
és a LISTA szerintünk legalábbis nem azt jelenti,
hogy onnan csak a temetőbe „wisz-ki” út,
hanem AZOKNAK kell(ene) képviselni a pártot, - akik TETTEK ÉRTE.
Párt-szakadás helyett az OSZTÓDÁST javasoltam.
Erre az AMŐBA a legjobb példa. -Na meg a Fidesz!
Hiszen a KDNP nem indult,- mégis BENT VAN,
és pénz,-paripa, fegyver áll a rendelkezésére,
hogy DUPLA LEHETŐSÉGE legyen Orbánnak.
Ezt (többek véleménye szerint is) az MSZP is megtehetné.
Több okból. Gyurcsány személye tényleg megosztja még a saját pártját is. Sokan még nem bocsájtották meg Öszödöt,- és EZÉRT maradtak otthon. Mások nem felejtették el Szili érdemeit a KE választáson,
Ők EZÉRT nem szavaztak a Pártra!
De ha lenne lehetőség „erre is,- meg arra is” SZAVAZNI,
a kecske is jóllakna,- a káposzta is megmaradna!
Két baloldali Párt össze tudná fogni azt a Ma helyét kereső amúgy baloldali érzelmű EMBERT, aki ilyen vagy olyan „megfontolásból” nem szavazott oda. Vagy azért,- mert „kedvence” NEM VOLT OTT,
vagy azért,- mert akit „nemszeret”, OTT VOLT.
-Tudomásul kéne venni:
KÉT (vagy több) DUDÁS nem fér el EGY CSÁRDÁBAN.
-Vagy a „dudások számát” kéne csökkenteni,
ami egyenlő lenne a fele szavazótábor leamortizálásával
vagy MÉG EGY CSÁRDÁT kell építeni.
De csak EGYIRÁNYBA szabad menni: ELŐRE.
Mint ahogy a Vonat is jól fut,- ha alatta a SINEK „párhuzamosak”.
-Pedig abból is KETTŐ VAN,- de nagyon jól kiegészítik Egymást.
Ha ezt az utat választja az MSZP,- nem a „néven” fog múlni a siker.
A kulcsa úgyis a Válaszók akaratán is hitén múlik:
Meg azon,- hogy VÉGRE elhallatsszon a kutyaugatás az ÉGIG!
Vagy legalább a Jókai utcai Magyar Szocialista Párt fehér színű Székházába, ahol MEGHALLJÁK,- és aszerint fognak dönteni a Jövőről.
A Pártéról és az Országéról egyaránt.
-Mert a KETTŐ nem választható el!
-Mint ahogy az Ország „jobboldala” is igényli a BALOLDALT IS.
A Haza nem lehet sem ellenzékben, sem kormányon a másik fele nélkül!