Gyurcsány Ferenc: A Demokratikus Koalíció javaslata az MSZP új alapszabályához
A javaslat nem egy egységes,teljes alapszabály koncepciója, csak arra törekszik, hogy a legfontosabb működési elveket határozza meg, amelyek szükségesek a párton belüli rendszerváltozás sikeréhez.
Az itt felsoroltak a párton belüli rendszerváltozáshoz szükséges hármas fordulatból – politikai, szervezeti és erkölcsi – pusztán a szervezeti és részben az erkölcsi kérdésekre keresnek választ, ezért tartalmi politikai kérdésekkel nem foglalkoznak. Ezen belül a működés négy területét érintik:
1. a tagság rendszerét;
2. A párt választási és döntéshozatali rendszerét;
3. a szervezeti és működési szabályokat
4. etikai kérdéseket.
1. A tagság
Egy nyitott, demokratikus, ugyanakkor irányítható párttá kell tenni az MSZP-t, ahol a tagság intézményét úgy szabályozzuk, hogy az erősítse a párt önvédelmi képességét, ösztönözze a párt aktív és cselekvő tagságának bővülését, mérhetővé és átláthatóvá tegye a tagok egyéni teljesítményeit.Legyen kötelező a taggal a felvételi elbeszélgetés és a belépésről az országgyűlési egyéni választókerületi szervezet teljes tagsága döntsön, ezt a jogát ne delegálhassa alacsonyabb szintre. A tagdíj fizetése központilag történjen, és központ erősen kontrollálja a tagdíjfizetés megtörténtét, és tartsa naprakészen nyilván a párt teljes tagságát. Ugyanakkor a beszedett tagdíj meghatározott részét a tagok számának arányában juttassa vissza a helyi szervezetekhez. A tagnak legyen kötelessége valamilyen tevékenységgel aktívan tartania szavazási jogát – például azzal, hogy rendszeresen megjelenik pártszervezetének ülésein és részt vesz a határozathozatalban.Ezért cserébe a tagnak legyen erős beleszólási joga a személyi és szervezeti kérdésekbe: alapszabályi és személyi kérdésekben legyen kötelező minden esetben a pártszavazás.
2. A választási és döntéshozatali szabályok
A döntési rendszert úgy kell kialakítani, hogy feloldja: kevesen döntenek azokban az ügyekben, amelyben sokaknak kellene, kevesen cselekszenek és sokan zsűriznek /szabotálnak akkor, amikor végrehajtásról van szó – azaz széles körben történő döntést szervezett végrehajtás kövessen. A tisztújítás során először válasszunk országos szintet és csak ezt követően országgyűlési egyéni választókerületi szintet. A párt elnökéről és pártelnöki programjáról szóló szavazás egyaktusú legyen, a miniszterelnök személyéről és a kormányprogramról szóló szavazáshoz hasonlóan. Az elnökség tagjainak választásánál a jelöltek nyilatkozzanak arról, hogy melyik elnöki programot támogatják. A párt elnökét és az elnökség tagjait legyen kötelező pártszavazáson választani, amelynek során a teljes tagság szavazhat a párt elnökéről és annak programjáról. Azok, akik eztán az országgyűlési egyéni választókerületi szervezetben, illetve a települési szervezetben kívánnak pozíciót betölteni nyilatkozzanak , hogy hogyan tervezik az országos program végrehajtását és végrehajtatását. Az ellenőrzés felett legyenek erős jogai az elnökségnek. A jelölési folyamat legyen hasonló az országgyűlési választások ajánlási rendszeréhez: minden párttag adhasson egyéni jelölést és minden jelölt legyen köteles ajánlásokat gyűjteni. Legyen meghatározott minimum ajánlói arány ahhoz, hogy valamely jelölt részt vehessen a választási küzdelemben.
Önkéntes regisztráción alapuló szimpatizánsi nyilvántartás kell. Ezeket a szimpatizánsokat be kell vonni a választott közjogi funkciókra – országgyűlési és önkormányzati képviselő, polgármester – pályázók kiválasztásába. Létre kell hozni egy szimpatizánsi nyilvántartást, amelybe a párt támogatói önkéntes alapon regisztrálhatják magukat. A választott közjogi pozíció betöltésére pályázóknak legyen kötelező egy előválasztási küzdelemben részt venni.Az előválasztáson a párt regisztrált szimpatizánsai nyilváníthassanak véleményt a pályázókról.
3. Szervezeti és működési szabályok
Akkor ér el jó politikai teljesítményt, ha szerkezetileg is igazodik a választások földrajzához. A politikai aktivitás fő terepének éppen ezért az országos szint mellet az országgyűlési egyéni választókerületeknek és a településeknek kell lenniük.A pártot úgy kell átalakítani, hogy a politikai értékalapú, szakapolitikai közösségeket, platformokat, tagozatokat, szellemi műhelyeket országos szinten lehessen létrehozni, míg az országosnál alacsonyabb területi szinten csak az országgyűlési egyéni választókerületi szervezet rendelkezzen választott és felelős politikai vezetéssel. Fontos, hogy a települési szervezeteknek legyen koordináló szerepük a pártélet szervezésében, bonyolítsák le az első beszélgetéseket a jelentkezőkkel, javasoljanak polgármester jelöltet és önkormányzati képviselőjelöltet a választókerületi szervezet részére, de a politikai döntések végrehajtását és a végrehajtással járó politikai felelősséget a választókerületi szervezet vezetésére kell bízni. A választókerület vezetésére az országos vezetés megválasztása után kerül sor, ezért elvárható, hogy választókerületi vezető posztra csak olyan jelölt pályázzon, aki vállalja az országos vezetés programjának választókerületre eső végrehajtását. Nem teljesítése esetén az országos elnökség, kezdeményezhesse a választókerületi szervezet soron kívüli tisztújítását.
A pártban a működés alapjának a tagok többféle lehetőség közül szabadon választható egyéni vállalásán alapuló, transzparens és objektíven mérhető teljesítményt kell tekinteni.A teljesítmény kiszűri a csak papíron létező tagokat, a hatalmi alkuk és „mutyik” árán pozíciókat szerzőket, valamint a klientúrákat egyaránt, egyben világos felelősségi viszonyt teremt. Hatékony eszköze a kiválasztásnak, az utánpótlás nevelésének, egyben alapja az elismerésnek és a jutalmazásnak is.
Legyenek a pártban politikai karrier lehetőségek a politikával aktívan foglalkozni kívánók számára. A pártbeli pozícióra és választott közjogi pozícióra való pályázásnak legyenek feltételei, amely elsősorbanaz egyéni vállaláson alapuló, transzparens és objektíven mérhető teljesítmény legyen.
Az átlátható teljesítményértékelési rendszer legfontosabb kritériuma, hogy a pártos pozíciókra pályázóktól várjuk el a teljesítményükről való beszámolást, valamint azt is, hogy a jövőben a tisztség betöltése esetén milyen feladatok elvégzést vállalja magára. Úgy kell alakítani a párt tisztújítási folyamatát, hogy annak során jelöltté csak az válhasson, aki a megpályázott pozícióhoz programot készít, mérhető és később számon kérhető teljesítményvállalást is tesz, annak elvégzését pedig hajlandó dokumentálni is. Meg kell szüntetni a párttagság „harmincezer zsűri” mentalitását. Még a legegyszerűbb tagtól is el kell várni, hogy önként határozzon meg saját maga számára egy feladatot, amelyet a párt érdekében végez el. Az elvállat feladatot hajtsa végre, és csak akkor gyakorolja szavazati jogát is, ha azt már teljesítette. Az aktivitási formák megválasztásában a pártnak kreatívnak kell lennie, engednie, de ösztönöznie kell minél sokszínűbb közreműködést. Új felületeket kell nyitni a párt munkájába való bekapcsolódáshoz. El kell ismerni az internetes vagy civil közösségekben végzett munkát is.
4. Etikai szabályok
A párt önvédelmi képességének erősítése miatt szükség van arra, hogy az országos elnökség erős politikai döntési jogokkal rendelkezzen a választókerületi szervezetek felett. Megfelelő garanciák mellett meg kell teremteni az országos elnökség lehetőségét arra, hogy indokolt esetekben a választókerületi szervezeteket újraszervezzen, ennek kétféle módja legyen: a teljes tagrevízió, vagy a soron kívüli tisztújítás. Teljes tagrevízió esetén az országos elnökség és az etikai bizottság egy-egy tagot delegál a teljes választókerület újraszervezéséhez. A választókerületi szervezethez tartozó tagoknak újból ki kell jelenteniük, hogy taggá kívánnak válni, és szavazati jogukat aktiválniuk kell. Soron kívüli tisztújítás esetén a választókerületben új jelölési eljárást és választást kell tartani, ebben az esetben a soron kívüli tisztújítás meghirdetése és a szavazás lezárulta között a választókerülethez csatlakozó új tagok nem rendelkeznek szavazati joggal, a korábbi tagok szavazati jogát és tagsági jogviszonyát a folyamat nem érinti.
Választott és erős jogokkal rendelkező etikai bizottságra van szükség. Régi igazság, hogy nem elég becsületesnek lennünk, de annak is kell látszanunk. Ezért egy a teljes tagság által választott, erős hatáskörökkel rendelkező etikai bizottság felállításával és egy kötelező vagyonnyilatkozati eljárás bevezetésével tehetünk a legtöbbet. Az etikai bizottságot egy szűkebb létszámú, de – az elnökséghez hasonlóan – a teljes tagság által választott tagokból kell felállítani.Ennek a testületnek erős vizsgálati jogköröket kell adni az egyes tagok szabálytalanságai, a szervezeti döntések és az alapszabály értelmezésének tekintetében. Szankcióként önállóan gyakorolhatja a tag felett a kizárás vagy tagsági jogviszony felfüggesztésének jogát, illetve vétójogot gyakorolhat a pártszervezetek döntései felett.
Emellett azonban védői funkciót is el kell látnia, amennyiben a tagot politikai vagy közéleti tevékenysége miatt megalapozatlan támadás érinti.Kötelező vagyonnyilatkozat-tételi eljárás alá kell vonni a közjogi tisztségre aspirálókat.A jelentkezőken elő kell írni egy a jelenleginél sokkal kiterjedtebb és részletesebb vagyonnyilatkozat megtételét. A funkciók többsége már most is nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá esik, ezért a pártnak tett nyilatkozatot szigorúan nem a nyilvánosságnak, nem is a párt belső nyilvánosságának szánt nyilatkozat kell tenni, hanem egy az etikai bizottságnak.Ennek részletes és aprólékos vagyoni beszámolásnak kell lenni. A nyilatkozatot a közjogi pozíció megszerzésért versenybe szálló szocialista jelölteknek a belső kiválasztási folyamat,a jelöltté válással kötelező legyen megtenni.
