Éljen a magyar szabadság, Éljen a Haza!
2012 március 15.-e nem hasonlított az 1848-as forradalomra és szabadságharcra még csak külsőségeiben sem. Akkor is volt nemzetközi vonatkozása, a kettő messze esett egymástól, mint az ég a földhöz viszonyítva. Akkor is voltak lengyel résztvevői az eseményeknek, de az akkoriak a Szabadságért szálltak síkra, míg a mostaniak egy hatalmától megrészegült diktátort jöttek (félretájékoztatás okán) megerősíteni. Az alábbi írás sokat elárul.
http://www.stop.hu/belfold/meglepetes-varta-a-kormanybarat-lengyel-demonstralokat/1012089/
De az embernek van más kötődése is az Élethez. Ez nálam az ulti, amit még tudok művelni a politika mellett: Minden másról már letettem. Ezen a napon rendszeresen összejövünk barátainkkal összemérni tudásunkat és egyben megemlékezni '48-ról. Tegnap is nekem jutott a megtiszteltetés megkezdeni a Kossuth-nótát, ami után kezdetét vette a nagy csata, amiben nem voltak vesztesek, csak a Barátság győzött.. Aból a szempontból szinte lényegtelen volt, ki hol végzett: A részvétel volt a fontos.
https://www.youtube.com/watch?v=fSbI3FhqcgA
Hogy nem ez volt az első alkalom, arról ez a régebbi versem a tanú...
http://szilardba.blog.hu/2008/11/25/marcius_15_e_nemzeti_unnepunk
Nem tegnap volt ez a verseny, de hogy az idő nem változott sokat, bizonyítja, hogy hazaérve majdnem ugyanazokat tapasztaltuk, mint anno 2008-ban. Csak most Orbán helyett Vona hívei játszották el a csürhe szerepét, de a „Vezér” is kitett magáért!
http://www.noltv.hu/video/4225.html
Orbán semmit nem tanult abból, ahány kokit és sallert begyüjtött már az Unió ellen vívott Szabadságharc során, arról a Nemzeti Ünnepen elkövetett beszéde tett fényes tanubizonyságot.. Tisztességes magyar ember szégyellte, hogy magyar.
http://www.origo.hu/itthon/20120315-orban-viktor-miniszterelnok-marcius-15i-unnepi-beszede.html
Hogy mégis van némi remény, azt az ellenzéki pártok demokratikusnak mondható része szolgáltatta. Habár ha együtt tartják, „nagyot szólhatott volna”, de így is pozitív üzenet volt a Nép számára: Van még remény és idő arra, hogy eggyé kovácsolódva a ma szertehúzó ellenzék közös akarattal képes lesz megakadályozni Orbanisztán kialakulását.
https://www.youtube.com/watch?v=u_f3E6IsPbc&feature=share
Hogy a civilek megtanulják a demokrácia működésének elvét és szabályait, arra bizonyíték: A Szolidaritás langyos piknikjéhez képest a Milla rendezvénye kiemelkedett a márciusi események közül. Emelte a színvonalát, hogy a DK-ról a a nép nem hazafelé vette az irányt, hanem csatlakozott a Millához. Most nem küldték el a politikusokat sem.. Ez a lépés az egymásratalálás lehet a Pártok és civilek között: egyik a másik nélkül nem ér el semmit.
http://www.facebook.com/liveinfoprodukcio
Az MSZP Esztergomban „ünnepelt”, ennek volt több oka: Nem volt helye hol ünnepelni. A Fidesz minden létező ünneplésre méltó helyet lefoglalt. De nem volt rossz választás. Esztergom ma kicsiben olyan, mint az ország: Megosztott. Mégis sokaknak elkeserítő volt, hogy nem együtt és nem Pesten ünnepeltek, azt egy a fórumbe betelefonáló találóan jegyezte meg: azért nem mentek ki az utcára, mert nem volt „ki mellé odaállniuk”..
https://www.youtube.com/watch?v=w04DHa5-aIM&feature=share
https://www.youtube.com/watch?v=KV2k1NufL34
A párt két prominens személyének beszédére érdemes odafigyelni. Eredményes fellépésre az Orbán-rezsim ellen akkor számíthatunk, ha sikerül félretenni a személyes ellentéteket, a hatalmi harcokat és végre közösen lép fel minden ember a demokrácia ellenségei ellen.
2012 március 15 azt bizonyította, hogy a tavasz már közel, de a vetés még nem érett be: Sok víznek kell lefolyni a Dunán és Tiszán, mire megérti a Nép: Nem a „hang ereje,” hanem a mondanivaló igazsága a mérce arra, ki akarja a haza javát, és ki „árulja azt”..
Még két adalék a tegnapi naphoz: Kéri László véleménye Orbánról az Egyenes beszédben, és egy film, amit most néztem végig először (A hídember) gróf Széchenyi Istvánról..
Kérinél jobban a Fidesz-fiúkat senki nem ismeri jobban, hiszen tanáruk volt a Bibó nevét viselő szakkollégiumban, ahol a jövő generációja „tanulta a szakmát”. Úgy tűnik, jól megtanulták! Csak nem a haza javára, hanem egyéni boldogulásukra használják!
Széchenyi viszont oligarchaként a haza javát tartotta előbbre céljai megvalósítása helyett. A film mégsem teccett maradéktalanul, a főszereplőnek tudom be: Eperjes Károly nem azt a vonalát hozta ki Széchenyiből, amiért a „legnagyobb magyar” jelzőt kiérdemelte. Ebben a rendező is ludas. A film a Fidesz megrendelése volt és kimaradtak belőle fontos momentumok, amelyek a Haza, a Haladás és a Szabadság eszméit emelték volna ki.
Hogy szomorú vagyok a haza sorsát illetően, nnak az a legfőbb oka, hogy semmi reményt nem látok arra, hogy a Nép ébredezne, arra meg pláne, hogy Orbán és kiszolgálói észhez térnének. Ennek pedig csak egy valós következménye lehet:
S a sírt, hol nemzet süllyed el,
Népek veszik körül,
S az ember millióinak
Szemében gyászkönny ül. (Vörösmarty Mihály)
Szánd meg isten a Magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt! (Kölcsey Ferenc)
Nagy költőik (sajnos) sokat nem tévedtek a magyar néplélek megítélésében.
