Csillag születik...
A TV alkalmas volt (ma is az) a kultúra és a művészetetk ágaiban található tehetségek felkutatására. Egész sor tehetségkutató műsor bizonyította, hogy a magyar tehetséges nép, és nem csak a hosszú tanulási folyamat végén születnek a művészetek kölünböző ágának későbbi művelői, hanem csiszolatlan gyémánt módjára lehet találni tehetséges embereket a népe3sség minden rétegében.
A „Ki mit tud” - vagy a „Táncdalfesztiválok” során számtalan még ma is „állócsillag” született. Ha csak néhány nevet említünk, kiderül, holt teremnek a „csillagok”. Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, Gálvölgyi János, Kern András és sokan mások így szereztek hírnevet - hajdanán.
De az újabbkeletü tehetségkutató műsorokból is születtek „álló és hulló-csillagok” egyaránt. A Megasztár, a Csillag születik évente felszínre hozza a tehetségeket. Ebbe a körbe tartozott az egyik legsikeresebb „válogatás”, amikor az István, a király rockoperához kerestek előadóművészeket és a döntést nem az „analfabétákra” bízták, hanem a későbbi rendező választotta ki a szerepre legalkalnasabb személyt. Ez a „munka” hosszú tanulási folyamat eredményeképpen meghozta a gyümölcsét: Minden szereplő megtalálta a „helyét” - és azt a mai napig megtartotta.
A tehetségkutatás fontos feladat: Lehetőséget teremt azoknak az embereknek a bemutatkozására, akik soha nem kerülnének e nélkül reflektorfénybe. Éppen ezért a „válogatók felelőssége” sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Egy jó „zsüri” meglátja a tehetséget, ha még csak csírájában lelhető fel, akkor is, míg egy ledorongoló vélemény örökre elveszi a kedvét egy „csillagnak”, akiben benne van a lehetőség, csak még nem érett be. Mindkét tehetségkutató műsornak nagy szerepe van a jelenkor művészeinek kinevelésében. A Megasztár zsüritagjai a leendő művészekkel együtt dolgozoztak, izgultak és szerepeltek, hogy kihozzák belőlük a maximumot. A zsűri állandó tagjai lelkiismeretes munkával segítették a tanítványokat (nem csak ez éven) hogy a legalkalmasabb nyerje el az „Év Hangját”. Minden évben született nem egy tehetség, akik azóta is ott szerepelnek az élvonalban.
Azért vannak kivételek. Amikor a zsűri nem áűll feladata magaslatán, amikor bekerül egy „kakukktojás” közéjük, aki vagy politikai megrendelésre (Rákai Philip az Euroviziós dalfesztivál zsürielnökeként) választ olyat, aki nem odavaló és leszerepel, vagy csak simán „hülye”. (Fábry Sándor, a mesemondó „gyerekkel”)
Ezen az éven is volt a Csillag születik zsűrijáben egy oda nem illő tag: Tuzsér Róbert Nem egy jobb sorsra érdemes ember kedvét vette el „minősítésével” attól, hogy legközelebb is szerencsét próbáljon.Pokorny Lilla, Hajós András és Hernádi Judit emberi módon ki tudta fejezni tetszését vagy kritikáját a szerepéővel szemben, míg Tuzsér „kultúrszemét”-nek, vagy „haknira alkalmasnak” minősített másoknak múvészi értéket jelentő produkciókat.
Az a szerencse, hogy a magyar nem teljesen hülye. (ha nem politikáról van szó) Így felülbírálta a zsűri véleményét és győztesnek hozta ki a „lemínősített” tanárt, Mészárros János Eleket. De kihozhatták volna a legtehetségesebbet, Jenifert is. Hogy miért döntött a nép mégis a férfi mellett? „Csakazértis”! De nem volt ebben sem semmi kivetnivaló: Minden dalát magyarül, hazaszeretettel átszőve énekelte és ezzel megfogta a „magyar lelket”, amely már elszokott a magyar szótól.
Jenyfer sem fog elkallódni, mint a más éveken döntőbe jutott versenyzőkből sztár lett, a szó nemesebbik értelmében. Ellentétben a Valóságshowk szereplőivel, akik szalmalángként hamvadnak el és a kutyase kíváncsi (a bulváron kívül)
mi lesz Alekoszból vagy BB Éviből.
Van remény arra, hogy ez a Nép eccer a politikában is fog tudni jól dönteni.
Ha már a kultúra, a művészet területén néhányszor sikerült..