REGISZTRÁCIÓ

Nem is olyan  „rossz”  dolog,  sőt,  szükséges  az  élet  minden  területén  és  semmi  esetre  se  „ördögtől  való” - legalábbis  Lendvai  Ildikó  szerint.. Csakhogy  óriási  különbség  van  regisztráció  és  egy  hatalommániás  őrült  által  kitalált  „Regisztrációs  törvény”  között.

Születésünktől fogva  halálunkig  elkísér  a  regisztráció.  Anyakönyvi  kivonattal  kerülünk  be az „élők sorába” és egyúttal a bürokrácia birodalmába. Benne  is  maradunk  mindaddig,  amíg a Halotti bizonyítványt ki nem állítják. A köztes időszakról számtalan dokumentumban leszünk regisztrálva: Iskolai bizonyítványok,munkahelyek, magánéletünk eseményei,mikor,  honnan vettünk fe  pénzt, mikor kezeltek és meddig, ha betegek voltunk és sorolhatnám.Ezt  mindenki természetesnek veszi. Ez  az életünk. Egy  „kartoték”  a  bürokrácia  asztalán.

Erről nem Mi döntünk: Autómatikusan belekerülünk a rendszerbe  és  az  Állam  mindaddig  benne tart, amíg el nem érkezik a vég. Onnantól kezdve  az  emlékekben  vagy  a  temetők  parcellájában  van  nyomunk,  amíg  végleg  a  feledés  homályába  nem  merül  a  nevünk.

Regisztráció nélkül nem működne a társadalom. Szükséges,fontos dolgokat meg lehet tudni  emberekről és dolgokról visszamenőleg is. Hiszen minden dokumentálva  van,  ellenőrizni  lehet,  és  ha  netán  valami  nem  „tiszta”,  az  Igazság  előbb – utóbb  ki  szokott  derülni.

Van a regisztrációnak egy másik formája, amit  az  ember  szabad  akaratából  választ,  mert  szeretne például egy közösség, akár világi, vallási csoport tagja  lenni. Messzire  sem  kell    menni: A Facebook, ahol  mindenki  választhat  magának  egy  ideológiájának,  érdeklődési  körének megfelelő társaságot és vagy belép a közösségbe,  vagy  csak  kívülről  szimpatizál  velük.  A  különbség  csak  annyi,  hogy  aki  belép  egy  pártba,  közösségbe, klubba,  az  tájékozódik előtte az adott csoport tevékenységéről, célkitűzseiről. Ha  teccik,  elfogadja  az  írott  és  íratlan  szabályokat. Aki  nem,  megteheti  ezt  is, hogy  „csak  szimpatizál”,  de  ne  csodálkozzon azon, hogy  ha  bele  akar  szólni  a  csoport  belügyeibe,  azt  kapja  válaszul:  „Neked  itt  nincs  szavazati  jogod”..  ami  tökéletesen  igaz.

Egy  olyan  országban,  ahol  már  sok  éve  „nincs  béke  az  olajfák  alatt”,  aki  kimarad  a közéletből, lemarad az országot  érintő  fontos  kérdésék  megoldásából  is. Csak  példának  hozok fel néhány esetet, amikor fontos a regisztráció, hogy különboző igényeinket ki tudjuk  elégíteni. Ha színházba vágyunk, jegyet kell venni..  Egy  „menő  darabra”  jóval  előbb. /ha  nem akarunk kimaradni/ Sporteseményre szintén. Én még emléxem arra,  mennyibe  került  egy „feketepiaci jegy” anno a Népstadionba  1964-ben,  a  Wembley-i  6 : 3 – as  győzelem  visszavágójára. Tízszeresébe!  Hiszen  a  90000-es  befogadóképesség  mellett  legalább  20000-en  szerették  volna  LÁTNI    az  „Aranycsapatot”..A  jegyűzérek  akkor  aattak.  Ma?  Kongó  lelátók  mellett  érdektelen  játék  folyik.  Meg  is  látszik  az  eredményeken.

Van  a  regisztrációnak másik  „formája”:  A  kvalifikáció.  Alig  múlt  el  az  Olimpia,  itt  a  Paralimpia,  sikert  sikerre  halmoznak  sportolóink,  de  csak  azok  juthattak  el  oda,  akik  teljesítettek egy szintet. Nehogy előfordoljon,  hogy  az  úszó  „belefúl  a vízbe”,  vagy  a  maraton-futó holnap ér célba, amikor már senki nem várja.Ezért kell kvalifikálni magukat a  sportolóknak. Aztán ha kiderül, hogy a teljesítmény mögött nem  csak  a  „tudás”,  hanem  a  dopping gyanuja van, kizárják, diszkyalifikálják az indulók közül. Nekünk  magyaroknak  vannak rossz emlékeink bőven. Elég,  ha  csak  két  kirívó  esetet  említek:  Fazekas  Róbert  és  Kővágó  Zoltán.. Esetüket  nem  kell  és  nem  is  lehet  megmagyarázni.

A fent említett esetek olyan  „regisztrációk”,  amelyek  szükséges  velejárói  az  életünknek.

De amit a „Regisztrációs törvény” néven elhíresült baromság tartalmaz,  az  teljes  mértékig  felesleges és egyetlen országban ÍGY  nem szerepel a közigazgatásban.Ugyanis ami VAN,  azt  még egyszer  nem  szükséges   MEGCSINÁLNI. Van  az  Államnak   NÉVJEGYZÉKE  minden magyar állampolgárról. Van  „névjegyzéke”  azokról  is,  akiknek  a  szavazati  joga  megvonásra  került. Még  a  külföldön  élő  magyar  „kettős  állampolgárokról  is”   VAN.  Hiszen  megszerezték  valahogy  az  állampolgárságot.

Milyen célt szolgál a választások előtt két hónappal lezárt regisztráció? Nem  mást,  mint  a  választópolgárok korlátozását a választásokban való részvételtől. Célja  pedig  egyértelmü: Megfélemlíteni  és  lehetetlenné  tenni  minden  választó  részvételét  a  voksolásban.  Pedig  ez a jog  ALANYI  JOGON    jár  mindenkinek,  aki  nem  esik  valamilyen  korlátozás  alá!

Ez  a  törvény  az  alapvető  emberi  jogokat  sérti. Nem  egyeztethető  össze  a  nemzetközi  normákkal  sem. Mégi  be  lesz  vezetve!  Mert  a  Fidesz  megteheti.  A  kétharmad  erre  is  felhatalmazást ad , Orbán szerint „áll,  mint  a  cövek!” Ha  hagyjuk! Van,  aki  a  bojkottot  gondolja  egyedüli  üdvös  megoldásnak. Elméletileg  igaza  is  lenne. Ismerve  a  magyar  lakosságot – vezetőivel  együtt – hiába hírdetné meg az ellenzék,  NEM  TARTANÁK  BE   sem  egyes  pártok,  sem  a  Nép! Orbán  pedig  röhögne  a  markába.

Nem  ez  a  megoldás! És  ezt  nem  csak  Én  mondom,  ezt  mondja  minden  felelősen  gondolkodó  Ember: Aki nyitott szemmel – füllel figyeli az ATV műsorát, az képben van a napi politikát illeően. Egy vélemény a sok közül: „Aki nem vesz részt az ország sorsát befolyásoló döntésekben, annak nincs joga kritizálni az eredményt”

Azt hisem, ezt a Civil a pályán”-ban hallottam Róna Pétertől. Igaza van.

REGISZTRÁLNI KELL ha nem is értünk egyet vele..

De mondott mást is. Megszívlelendő.

 http://www.facebook.com/rona.peter.oldal

Mint ahogy Lengyel László is jól látja a helyzetet. Sok ilyen „elemzőre” lenne szüksége az országnak, hogy a „szíjártók, selmeczigabikák és a Fidesz összes szóvivőjének” hazugságait a Nép helyre tudja tenni..

http://atv.hu/cikk/video-20120904_lengyel_laszlo

Akkor talán elérnénk, hogy ezt a dilettáns, kontár de mindenekfelett erkölcstelen kormányt összefogással el tudnánk takarítani. Ezt nem elég akarni: TENNI KELL érte a dolgunkat.