Amit az ultiról tudni illik
Magyar hungaricum. Játék és sport egyszerrre.
Nagy utat tett meg a „Talon-Máriástól” a versenyultiig.
Ha azt akarjuk, hogy ez a játék ma is elfogadott „sport” legyen, haladni kell a korral. Hozzá kell igazítani a sportszerűség szabályaihoz, egyszerűbbé, egységessé, átláthatóbbá kell formálni a szabályokat – különösen a rákfenéjének számító „Renonsz-szabályok” esetében.
Egy kis történeti visszapillantás: honnan indultunk?
Talon-Máriás.
Ez a forma messze volt a mai ultitól. Még „a hetes” nem játszott szerepet, csak a parti megnyerése számított, egyedül betlire és durkmarsra lehetett „rontani”..
Rabló ulti. /Kávéházi ulti/
Még mindig az első vehette fel a talont és mondhatott licitet. 10-est sem lehetett letenni. De már bárki felvehette nagyobb licitet vállalva, „fokozatosság elve” mellett.
Felső határ: 24 pont, összetett mondás és szinnélküli durkmars nem létezett..
Önrabló ulti.
Már lehetett „hazudni”.. Mindent be lehetett mondani, akár elsőre.. Már 48 pont volt a felső határ. /megegyezés szerint/ Mert vidéken általában megmaradt a 24 pont felső határ, és nem volt „szinnélküli durkmars”..
Négyszines /pankrációs/ ulti.
Minden szín külön értéket képviselt. Ezt tartom a legjobb „formának”, amiben a „renonsz” szinte nem fordulhat elő, csak ritkán.. /erről majd később/
A 80-as évek végéig virágzott az ulti. Volt hol megtanulni! Kollégiumban, vonaton, katonaságnál, klubokban, kártyatermekben folyt a játék. Az életszínvonal romlásával, a fiatalok szokásainak megváltozásával, a munkahelyek és a katonaság megszüntével elvesztette helyét. Nem volt utánpótlás, kihaltak az öregek, bezártak a kártyatermek..
Az ulti sokáig „kereste a helyét”: Hogy megtalálta, nagy szerepe volt az internetes játéknak, a „Jójáték.hu”-nak ahol az ulti is szerepet kapott. Huszti Dénes sokat tett az ulti megreformálásában, ebben segített a játékosok bekapcsolásában, de az áttörést az jelentette, amikor megalakult a MUOE, aki megszervezte először az országban a ma is játszott formát és „Versenysporttá” emelte az ultit.
Négy év késéssel felébredt a Vidék is. Tiszabercelen megalakult a MAUSZ, aki a helyett, hogy bekapcsolódott volna a már működő budapesti egyesületbe, kölön utakon járt. Hosszú idő /és néhány főtikár + elnök/ ment rá, mire sikerült úgy összehangolni a két nagy „szövetséget”, hogy egyirányba menjenek a dolgok.. Ez máig nem valósult meg maradéktalanul, még mindig vannak nüansznyi különbségek amik arra jók, hogy a kétféle társaság a versenyeken összekerülve egymás szanályait nem ismerve renonszok sokaságát kövesse el, sokszor szándékosan erre játszva..
A sport követi a technika fejlődését. Csak két példa. Jégkorongban van videóbíró. Ha a bíró nem tudja 100 %.ban megállapítani, gól vagy nem, kimegy megnézni és utána itél.Teniszben is jól bevált a „sólyomszem”.. azóta nincs VITA, kinn, vagy bent volt a labda.. de lesz a futballban is! Éppen a magyar bírókkal fordult elő, hogy elnéztek egy félméterre bent levő GÓLT. El is zavarták Őket a VB-ről.
Miért ne lehetne azt a szabályt, ami nem vált be kicserélni olyanra, ami már bizonyított? A Négyszines ulti Renosz-szabályára gondolok.
Itt említem meg, hogy a sportszerűség szabályai előbrevalóak az írott szabályoknál!
Ezt az a negyven évi tapasztalat mondatja velem, amit a négyszines játék során megéltem. Szinte akig volt renonsz.
A „gépi játéknál” a játékos nem tud renonszot elkövetni.
Ugyanezt meg lehet valósítani az „élő játéknál” is,,
Mi a renonsz? Amikor az egyik játékos vétlenül vagy szándékosan nem úgy „játszik” ami a játék menetéből következik. Nem tesz színre színt, vagy nem überel, vagy ken, bár van aduja.. A „többiről” nem is óhajtok szólni: aki szándékosan arra „játszik” mikor lehet belökni a lapját, renonszot követelve.
Ki követelhet renonszot?
Az „ellenérdekelt fél”.. Ugyanis legtöbb esetben az jár „jól”, aki renonszot követ el /szándékosan!/
Példa: /Á a felvevő, B és C a védők.
Á pirosat passzol. Van + 10 pontja. C-nek + 20 Nem biztos a piros ultija, ezért nem mondja be: Ha csendben megvan, a + 12 ponttal Ő nyer. B játékos nem szeretné.. Így amikor látja, mire megy ki a „játék,” csinál egy renonszot, majd bedobja a lapját RENONSZOT jelentve.. Így Á csak 4 pontot kap, jelen szabály szernt még C is kap. Tehát sikerült a terv: C NYERT.
MINDEZ NEM VALÓSULHATNA MEG A NÉGYSZINES SZABÁLY SZERINT. OTT ugyanis Á-nak jogában áll nem elfogadni A RENONSZOT, KORRIGÁLÁST KÉRNI ÉS VÉGIGJÁTSZANI A PARTIT..
Ellenpélda:
Á vezet 10 ponttal. Valamelyik védőnek van 5 pontja. Ha belöki a paszt, II. lesz. Jelent 60-at, nem kap kontrát.. Ha nyer, megnyerte. Ellenfeleinek van 20-uk.
Amikor látja hogy 100-uk lesz, csinál egy renonszot és belöki- mondván ott a parti. Ha beírhatná Ő az első. De ebben az esetben a Védőknek VAN JOGUK továbbjátszást kérni.. így már nem nyer...
Van még egy logikai bukfenc a mostani renonsz-szabályunkban. Renonsz esetén TÖBB PONT kerül kiosztásra, mint ami a „partiba” benne van.
Példa:
Á pirosat passzol Elengedik: Ha megnyeri, kap 4 pontot. Ha elbukja, szintén 4-et.. De ha B vagy C „berenonszol” HAT PONT KERÜL KIOSZTÁSRA.. ez olyan, mint amikor egy fix összeg áll a rendelkezésünkre, /jelen esetben 4 pont/ de ha nagyon akarjuk lehet belőle HAT IS.. Kérdem Én: Miből? Ha csak NÉGY VAN? Még egy oldala az „éremnek”: Olyan nincs hogy a FELVEVŐ IS meg az ellenfele is NYER. „Vagy, vagy!” Tehát aki felvevőként renonszol az fizet KETTŐNEK. Aki védőként, az EGYNEK! /mindkettőjükét/ Így nincs benne + ami nincs is.. a másik megelégedhet annyival, hogy nem fizet. Ezt minden „baráti játéknál” így játsszuk. Miért kell Versenyen másképp?
Sportulti:
Erre a mintára bevezethető itt is! NAGYON MÁS EREDMÉNYEKET HOZ KI A JELENLEGI, amikor a vétkes miatt MINDKÉT MÁSIK általános elbírálás alá esik.. /ki van szolgáltatva a többi asztal eredményének./ Így előfordul még az is, hogy a RENONSZOT VÉTŐ jól jár, a VÉTLEN pedig „rosszul”.. JAVASLOM a renonsz ASZTALON BELÜLI ELSZÁMOLÁSÁT! Így a „vétkes” csak rosszul járhat, míg a vétlen JÓL.
További példákkal nem akarom terhelni az ultistársaimat, aki akarta, megértette a lényeget: Tiszta, sportszrű játékra szeretném rávenni az ultis társadalmat. Mindössze ez a célom ezzel a kis szösszenettel, amit ajánlok a Közgyűlés figyelmébe..
Tisztelettel: Várszegi Szilárd
