Na  most  akkor  mi  legyen...

 

Választás  előtt  az  ország: Merre  induljon  el?

A  XXI.  századi  Európa  irányába,  ahová  I.  Szent  István  óta             tartozni  szeretnénk,  de  eddig  soha  nem  adatott  meg  nekünk.

 

Vagy menjünk  vissza  oda,  ahonnan  jöttünk? Ezekre  a  kérdésekre  keresi  a  választ  a  magyar emberek  sokasága fent  és  lent. Erre  adott vagy  nem választ  a  hétvége  két  Évértékelője,  amit  nagy  érdeklődéssel  várt  a  nagyérdemű  közönség,  de  okosabb  nem  lett  tőle.

 

Nekem  elöljáróban Erdős Virág  verse  adta  meg  az  alaphangot. A költő nem akárki: A magyarországi cigányság kiemelkedő gondolkodója, aki  a  nyers  valóság  megírásával  írta  be  nevét  a  költészet  aranykönyvébe. 2012-ben  ezzel  a  versével  lett  az  Év  Költője.

 

De  ezt  a  versét  akár  írhatta  volna  ma  is, hiszen  ennyire  beletalálni  akarva  sem  tudott  volna  a kialakulóban  levő  választási  harc  várható  véres valóságába, aminek vesztese /mint mindig/ az  „alattvalók”  lesznek.

 

És  ez  nem  korlátozódik  faji,  vallási  különbségekre, sem  a „másságra”.

Itt  mindenki  érintett  lesz,  aki  nem  az  Ő  kutyájuk  kölyke.

 

Erre  utal  a  Holokauszt  Emlékév  kapcsán  a  Mazsihisz  reakciója  a Szabadság-téren  felállítandó Német  Megszállást  szimbolizáló  emlékmű  felállítása  kapcsán. Ahol  a  Birodalmi  sas  készül  lecsapni  a  szeplőtlen  Gábriel  arkangyalra. Ami  nem  más,  mint  Horthy-rendszer  bűneinek  feloldozása  a  felelősség  alól. Mintha  a  rezsim  ártatlan  lenne  600 ezer  magyar  zsidó  halálában.

 

Erdős Virág  időszerű  verse  és  a  Mazsihisz  reakciója  megér  annyit, hogy  elgondolkozzunk  rajta:

na  most  akkor  nagyokosok  mondjátok  meg  mi  legyen...

 

http://www.litera.hu/hirek/az-ev-verse-erdos-virag-na-most-akkor

 

http://www.hir24.hu/belfold/2014/02/15/oriasi-csalodast-okozott-orban-a-zsidosagnak/

 

 

És   itt  van  a  két  évértékelő  beszéd  a  XXI.  század  két  meghatározó  politikusától. Mert  bármit  lehet  állítani  mindkettőről,  csak  azt  nem:  Nem  tudják  csatasorba  állítani  híveiket. Hogy  milyen  eredménnyel?

Na ez lesz az a „kérdés”, ami hosszú távra meghatározza  hazánk  sorsát.

 

Vagy  ez  a  mi  hitünk  valósággá  válik,

vagy  győz  a  gonosz, s elveszünk  egy  szálig.

 

Akinek van füle a hallásra és van  szíve  az  érzésre,  az  el  tudja  dönteni,  kinek  higgyen? Akire  rákenték  a  hazugságot, vagy  aki  csak  azt  tud?

 

http://www.atv.hu/belfold/20140217-gyurcsany-evertekeloje-minden-rekordot-megdontott

 

 

http://www.hir24.hu/belfold/2014/02/16/orban-valaszolhat-a-legazemberezesre/#a3

 

Válaszút előtt az ország: Menjünk  tovább  azon  az  úton,  amin  ezer  éve  járunk, de még mindig nem értünk oda? Hogy miért, az megér egy misét.

 

Vagy  hallgassunk  arra,  aki  kiadta  a  jelszót:  „Nyergelj, fordulj”!

Ez  a  jelszó  1848-ban  nagyon is  időszerű  volt.  De  ma?

 

Hát  ez  a  kérdés,  kedves  Barátaim!

Egy  nyugati  típusú  szabad  Köztársaságot  akarunk,

vagy  egy  keleti  széllel  érkező  Orbanisztánt?

 

Én  az  előző  mellé  teszem  a  voksom.

Szerző: Szilárd bácsi  2014.02.17. 15:22 Szólj hozzá!

Címkék: blogok politika orbán gyurcsány elemzés cigánykérdés demokratikus zsidókérdés

A bejegyzés trackback címe:

https://szilardba.blog.hu/api/trackback/id/tr125818788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása