EGY MÁS VILÁG!
PANCSURI-Panni- ANNA- verse
Minden reggel, mikor felébredek
Álmomat még látom, még benne élek
Mert az álmom én magam vagyok
Ott azt, teszek, amit csak akarok
Aztán ébren a világban körül nézek
Valami nagyon furcsa dolgot érzek
Rájöttem, hogy másképp látom a világot
Nem annak látom, mint más, a valóságot
A „valóságban” szabályok szerint élünk
Szabályok, miket sokszor nem értünk
Pedig ezeket mi állítottuk fel magunknak
Teret engedtünk az észnek, az agyunknak
Megszülettünk, meghalunk és közte élünk
Milyen élet az, ahol mindig csak remélünk?
Reménykedünk, hogy más lehet életünk
De az életben ezért, semmit nem teszünk
Pedig a Titok, ott rejtőzik bennünk
Ezért mást nem is kéne tennünk
Csak erre kellene emlékeznünk
Minden reggel, mikor felébredünk
És nem csak reggel kell emlékezni
Hanem nappal is, ébren kell lenni
Hogy miért is jöttünk a Földre élni
Hogy miért tudunk mindentől félni
Félünk az élettől, félünk a haláltól
Félünk a rossztól, félünk a csodától
Félünk mindentől, főleg az újtól
És elkezdünk félni saját magunktól
Furcsák e szavak az emberi agynak
De én teret hagyok e gondolatnak
Engedek minden csodás pillanatnak
Akkor emlékezni tudok, mert hagynak!
Nem engedem, hogy csak azt tudjam
Amit ebben az életemben megtanultam
Mert a valódi tudás nem a tanulásban rejlik
Hanem abban, amire a „lelkünk” emlékszik
A „Valóságok” között harc dúl bennünk
Melyik a valóság? Nekünk kell döntenünk!
Ha döntöttünk, akkor úgy is fogunk élni
Még akkor is, ha MINKET sok támadás fog érni!
Tudom, sokan nem értik szavunkat
Ezért ne tartsatok bennünket bolondnak
Azért mert Mi másképp látjuk a világot
Neked ezért még nem kell olyannak látnod!
Mi ezzel senkit nem akarunk meggyőzni
Nem kell nekünk semmit sem elhinni
Mi egy olyan „álmot” mondunk el Neked
Amiben a „valóság” másmilyen is lehet
Magának egy „Más Világot” mindenki mer álmodni
Csak az álmát senki nem meri másnak elmondani
Mert még félsz attól, hogy Téged a Világ kinevet
Ezért nem bízol abban, hogy az életed más is lehet
Nevessen a Világ! Én vele együtt nevetek
Egy őszinte nevetésben nincs más, csak szeretet
Ha ezt a szerető utat egyszer megtaláltad magadnak
Nem tudsz letérni róla, mert úgyis „visszarángatnak”
Ki az, ki „visszarángat” erre a helyes útra?
A válaszért mélyen nézz saját magadba
Mert a szíved mélyén megtalálod, azt ki szeret
Megtalálod Önmagad, megtalálod saját Énedet
És soha nem fogod érezni azt,
hogy belőled valami vagy valaki elveszett!
Ne akard mindenáron a Másik Világot!
Ültess helyette Sok Szép Virágot!
-iivcs-Szilárdbá'- verse-
Kedves vagy,- okos,-csak néha vagy "buta",
-Amikor a "másik éned" uralkodik feletted:
Ha ennyi szép gondolatod van,- ne feledd soha!
-Ne hagyd,- hogy a MÁSIK döntsön soha,-helyetted!
-Ezt kívánja Néked az "egyik Barátod",
-Akinek az "Álmát" sokszor Te is látod.
Tudd azt,- hogy az ÁLMOK soha NEM HAZUDNAK!
Mert azok mindig csak IGAZAT MONDANAK!
Csak nem mindenki tudja "megfejteni Őket",
-És Mi sem tárjuk ki mindig a szívünket,
-Csak akkor,- amikor van,- ki megérti bánatunk!
-Mert akkor értjük meg! -Van igaz BARÁTUNK!
Ezért hát építs Magadnak "Más Világot",
Ültess át oda is sok szép Virágot,
Ne hagyd ki belőle azt a sok Barátot,
-Hisz együtt álmodtátok a "Másik Világot"!
Azt nem rombolja le semmilyen HÁBORÚ!
Ott nem lesz egyetlen EMBER - se szomorú,
Életét ott MINDENKI BOLDOGAN ÉLHETI!
Barátait,- mert ott vannak,- arra kérheti,
-Hogy az Élet útvesztői között segítsenek átvezetni,
-A hánykódó tengeren törékeny sajkádat kormányozni,
-Az Életed fonalát nem engedni elszakadni,
-Ha el akarsz esni,- legyen kibe "kapaszkodni"!
Ez a "Másik Világ"- egyszer úgyis eljön!
-Az élet fonala is elszakad egyszer!
-Ez az,- amit soha siettetni nem kell!
-Mert a HALÁL -"egyszer"- MINDENKIÉRT ELJÖN!
Ezt a tanulságot ne feledd el soha!
-Legyen az életed bármennyire „mostoha”!
