Julikának, - és mindenkinek - SZERETETTTEL

Az uborka nő, - üvegek megtelnek.

Közben szorgos hétköznapok peregnek,

A naptár "meleg napjai" lassan leperegnek,

Gondjaink, - bajaink majd csak megenyHÜLNEK.

Ha már "nyáron" be vagy HAVAZVA,

Mi lesz majd Télen? - Ha sokat HAVAZNA,

Ki ás ki belőle? -Talán a szomszéd,- ha „szépenkéred,”

Ha addig, - Neki és Magadnak is az ÉRDEKEIT VÉDED!

Addigra remélem az Egészséged is rendbe jön.

Habár a Postás ez után is majd "házhoz jön",

Kifizetni a Neked járó nyugdíj Rád eső részét,

Ami nem csak Téged érint, - a Társadalom egészét!

Habár bebizonyosodott: Nincs tizenharmadik hónap!

MINDENKI, aki megdolgozott érte, most annyit kap,

Amennyiből - ha nem is túl jól! De meg lehet élni,

És a javuló GAZDASÁGOT is lehet REMÉLNI!

Ezért találkoztunk "néhányan" egy eldugott zugban,

Tegnap déltájban egy most születő klubban,

Hogy tapasztalatainkat egymás között megbeszéljük,

Országról, sorsunkról és lehetőségeinkről csevegjünk.

Nem voltunk SOKAN: - De elegen ahhoz,

Hogy eldöntsük: Mit kell tennünk ahhoz,

Hogy bekapcsolódva a "naaagy Politikába",

Egy EMBER szavazata se menjen majd kárba.

Ha a kis "érből, - patakból" folyam tud lenni,

Úgy tudunk csak majd EREDMÉNYT ELÉRNI!

Ha a "haladó gondolkodású" EMBER

IDŐBEN a Hazáért TENNI IS MER!

Akkor elérünk majd az ÉRTŐL AZ ÓCEÁNIG,

A "kezdettől " egészen a MEGVALÓSULÁSIG!

Meg KELL születni egy KÖZ - MEGEGYEZÉSNEK

Mit oly régen várunk: Az Ország BÉKÉJÉNEK!

július 26., 05:24