Egy „hozzá nem szólás” története.

    Legutóbbi blogomban kialakult egy spontán vita a pénz körül. Megörültem és mozgósítottam a híveimet, hogy „fejtsék ki” véleményüket - pró és kontra. Elvégre „szóból ért az ember.”

  • Kedves Harcostársaim! ERŐSÍTÉST kérek a BALSZÁRNYRA!  (Bék) A pénz szerepe.

  • Jó kis VITA kerekedett ott.. NEM "háborús" – BÉKÉS!

Sokan jöttek.(talán túl sokan) Lett némi nézet-eltérés, amit nem mindenki „kezelt megfelelően”. Ott kellett hagynom a gépet az unokámnak karbantartás céljából. Volt Walaky, aki végig ott volt, „hallgatta” megállta szó nélkül. Ha szólt volna, elejét vehette volna a nézeteltérésekből fakadó személyeskedésnel. Sebaj! Több is veszett Mohácsnál. Így nekem kellett rendet raknom a végén.

Kedves Klubtagok! Örülök, hogy egy nyári kánikulában ennyien szóltatok hozzá a "pénzhez", ami ha VAN is gond, de ha NINCS, az tragédia. Annak kevésbé, /talán ennek is a hőség az oka/ hogy a szokásosnál ingerlékenyebbek voltatok. Csak megjegyezni kívánom: Ugyanazt el lehet mondani "személyeskedés nélkül" is. Klubunkban van mindenfajta pártszimpatizáns, akik különbözőképpen gondolkoznak a megoldás felől. Remélem, "ellenség" nincs. Ha lehet, ne keressünk magunknak. Az nem baj, ha nem értünk egyet: AZ IGEN, ha ezt nem kultúrember módjára mondjuk el.. Ezért kérek mindenkit, hogy tartsuk be a "netikett" szabályait..

Amúgy nagyon élveztem a vitát. Sok új megközelítést hallottunk "pró és kontra". Szerintem van még mit hozzáfűzni, főleg azoknak, akik ITT VOLTAK, "hallgatták", de nem szólaltak meg.

      Megszólítottam. Ez így nem feer. OTT VAGY, és meg se szólalsz?

    Nézem a vitát és gondolkodok mit is szóljak hozzá...

    Jó sokáig gondolkodtál..

    Nem tudom mit lehet hozzá írni...Az a helyzet, hogy annyira szar 2010 óta a helyzet, hogy minősíthetetlen!!!Pénz szerepeEz komoly témaÖsszetettS nem lehet csak 2010 óta visszavezetniÁtgondolom én ezt és én is beírok, de az litánia lesz, viszont érthetőA helyzet az, hogy amit pld. Feriék elkezdtek, végig kellett volna csinálni!Akkor nem érte volna az országot ennyire súlyosan a válság!Felelőtlenség.Vagy a vizitdíj!Sajnálták a 300 Ft-ot. Most???Lehet választani, pontosabban nem lehet.Reménykedhetsz pintér kecskéjében!Tehát összetett ám ez!S nem 2010-tőlFelelősségVálasztói felelősség is, tiltakoztak a kisebb megszorítás ellen, míg most ugye mi is van?A nagy semmi! NULLA. GAZDASÁGILAG-POLITIKAILAG LEZÜLLESZTETT ORSZÁG!ÁLL A BELSŐ FOGYASZTÁSGazdaság? Matolcsy hülye jóslatai!Méghogy húsz év még a válság.Ez az ember idióta!Egy napra nem lát előre, nemhogy húsz évre!KontárkormányMinden rendelkezésük a demokrácia lerombolására irányul.Ami még összefügg!Szélsőségek terjedése Hogy a fenébe ne?

    Ha ezt ODA ÍRNÁD, még örülnék is neki: ITT? a kutyase olvassa..

    Összefügg a gazdasági helyzettelMinél nagyobb a szegénység, annál nagyobb a szélsőséges irányzatok népszerűségeLásd Cegléd legutóbb vagy a mai napGárdaavatásHol vannak a tiltakozók?Hol a felelősség? Egyéni felelősség?Hol vagyunk mi? Akik ott vagyunk!Ha kell élőláncot alkotva?Sírunk. Rívunk!A fenébe!!!Hol az a kibaszott nagy ÖSSZEFOGÁS???Látod? Ezek azok, hogy PÉNZ... Gazdaság stagnál.

    ODA!!!!!! ne ide...

    Politikai paletta formálódóban!De merre is? Megmarad a demokrácia avagy nem?Ellenzéki felelősségről beszéltünk anno.Most mi milyen ellenzék vagyunk?Kritizálni tudunk. Tudjuk mit kellene tenniTesszük-e?Vagy csak leírjuk?

    Szoktál OLVASNI IS, vagy csak ÍRNI? 

    2010-től kezdődően a demokratikus kereteket elkezdték nem akárhogyan bontani Ennek megelőző ,,szele" volt a kordonbontásOrbán ott tesztelte le a határokat, meddig mehet el. Nos látjuk, megértette. Szinte bármeddig?Azért a k érdőjel, mert az ember optimista és hisz.De a hit kevés önmagában.Tettek, cselekedet kell. Elméleti-gyakorlati szinten. Lent és Fent, ahogy Gyurcsány Ferenc is mondtaNem véletlen!

    Befejezted?  AKKOR TEDD BE oda. Szeretem a LITÁNIÁT.

    S még nincs vége.Visszább tudom vezetni egész e pillanatigHol vagyunk most, mikor Pesten kellett volna lenni akár élőlánccal tiltakozva a Gárda ellen?Hol a Gárda létjogosultsága?Milyen ország vagyunk?Demokrata?Hol vannak a rejtőzködő szavazók!Tudod, hogy ötvenakárhány százalékot mértek, akik passzívak?

    DE nekem VÉGEM VAN. Reményem sincs arra, hogy rábírjalak "walamire"..

    Ezeket a gondolatokat fogom beírni, rendszerezve. rendszerbe téveA megoldás az lenne szerintem, hogy a huszonakárhány évet pontosan felmérni. Jót-rosszat. A ,,szart" kidobni, tanulni abból, hogy büdös és emberi fogyasztásra alkalmatlan.A jót pedig lépésenként elkezdeni alkalmazni!!! Nem kommunikáltuk le sosem a JÓT!Engedtük, hogy prés alá tegyék a demokratákat!A baloldalt.Belementünk abba a csapdába és mai napig benne vagyunk, hogy önmagunkat osztjuk fel és meg. Tehát a lényeg, a jót alkalmazni, a rosszat eldobni!

    Most azt hiszed, hogy EZZEL minden lemaradásod pótoltad. Pedig -ebből a Klubban SEMMI nem látszik. annyit ér, mintha egy szót se szóltál volna. NEM GONDOLOD?

    De igen!Tehát ezt így összegezve írom majd be

    Ezen SEMMIT nem kéne változtatni! kimásolni, kicsit kipofozni és BETENNI

    SB BrigittaAzt teszem!

    • NEM LÁTOM: Igaz, még nem cseppentett a szemembe a feleségem, vagy máris megvakultam? Segítsek? ÖSSZESZEDEM, "kipofozom", ÁTKÜLDÖM és beteszed "részletekben".. Azért nem EGYBEN, mert akkor AZT a kutyase fogja elolvasni.

Itt tartunk. Mennyivel egyszerűbb lenne egy véleményt ODAÍRNI, ahová való? Egész sor „kellemetlenséget” , IDŐT, fáradságot vagy bosszúságot meg lehetne takarítani.. De SEBAJ. Ezt is túl fogom élni.. :)

Szerző: Szilárd bácsi  2012.08.26. 09:28 1 komment

Címkék: politika humor barátság útmutató

A pénz szerepe az ember életében

A pénz nem boldogít” - mondja a közmondás – és igaza van. De a hiánya megakadályozza az Embert abban, hogy „emberhez mértó életet éljen”.

Conrád barátom blogjában e körül „forog a világ”: milyen szerepe van a pénznek és a hozzá kapcsolódó műintézményeknek az Ember életében? Ehhez a témához szeretném a gondolataimat hozzáfűzni, de nem ott: ebben a külön blogban.

Az egy külön kérdés, hogy a különböző ott elhangzott vélemények közül kiét t

artom hitelesnek. Ezt mindenki maga döntse el. Szerintem senkiét – és mindenkiét. Ugyanis „abszolut Igazság nem létezik.

Ami meg a PÉNZT ILLETI, kedves vitázó feleim, az "csak egy darab papír", -ami arra sem elég, hogy szükség esetén kitöröld vele a segged..))

Emlékezzetek (már aki megélte) a PENGŐ "végnapjaira." TONNASZÁMRA "nyomták", a „dolgozó” alig bírta hazavinni, mire eljutott vele a boltba, kapott érte egy doboz gyufát.

-Biztosan sokan vannak, akik olvasták ezt a versem,- de annyira idekívánkozik, mert a „történelmi helyzet” Ma kísértetiesen hasonló az akkorira – habár (még) nincs háború

Miért is? Nem volt "mögötte" arany-tartalék, elvitték a németek az "Aranyvonattal” meg az összes értékkel /beleértve a Magyar Koronát/ sem egy erős ákkam, egy segítőkész baráti ország vagy egy bank, "aki" garantálta volna az ÉRTÉKÉT.

Így a Pengőnk, ami a háború előtt erős devizának számított, annyit „ért”, mint manapság Orbán inzultációs levelei. /amennyit a súlya nyomott / Ezért kellenek a Bankok, hogy legyen értéke a pénznek. De nem mindegy, hogy adott országban bíznak-e a befektetők. Ki ad annak hitelt, akiről tudja, nem lesz képes visszafizetni? Csak a spekuláns, de „háromszoros kamatra”! Ha csak a töredékét kapja vissza, de sokáig fizetik, már megvan a haszna! Ha egy országról bebizonyosodik, hogy megbízhatatlan, attól kezdve a Jóisten sem fog pénzt adni. Államcsőd esetén pedig a Forint járhat úgy, mint anno a Pengő.

Történelmi helyzetben vagyunk. Először a magyar nép történelme során beletartozunk abba a Közösségbe, ahová mindig szerettünk volna. Tagja vagyunk az Európai Uniónak, aminek számtalan előnyét „élvezzük”:

  1. Szuverénitásunk megtartása mellett védelmet kapunk NÁTO-tagságunk révén.

  2. Gatdasági lemaradásunkat az uniós pályázati pénzekből finanszírozhatjuk.

  3. Válság-kezelésünket 3 %-os kamatra, hosszú lejárat mellett segítik az Unió pénzügyi szervei. /IMF, Valutaalap, Világbank/

-És Mi mégis 9 %-os piaci kamattal bocsátunk ki állampapírokat és veszünk fel rövidlejáratú kölcsönöket csak azért, hogy szabadságharcot folytathassunk az Unió ellen.

Magyarország kormánya Orbán vezetésével mérhetetlen károkat okozott már eddig is a megegyezés elmaradása miatt. Nem csak az Unió, de saját népe ellen is eredményt ért el szabadságharca során: Az Unióval szemben sikerült többezer milliárd forintos kárt okozni az országnak, népével szemben pedig sikerült négymillió koldusra kibővíteni a létminimum alatt élők számát.

Ma az a legfőbb kérdés: sikerül-e és hogyan leváltani ezt a kormányt? Erre egyetlen reális esély van: Az összefogás. Minél előbb következik be, annál több az esély. A döntés elvileg a Nép kezében van. (a szabad választásokon – a fülke magányában) Gyakorlatikag viszont most készül a Fidesz lebontani a jogállamiság megmaradásának utolsó lehetőségét a regisztrációs törvénnyel.

Visszatérve a pénz szerepére: A „Pénz beszél, kutya ugat” közmondás míg a világ marad, érvényben lesz. Az a nem mindegy, kinek a kezében lesz a Hatalom. Utunkat „keresztutak” keresztezik lépten-nyomon, és ha csak eccer nem a jó utat választjuk, soha nem érünk el a célig: amely egy élhető ország, nem Kánaán. Mert az „csak illúzió, álom” amit elérni képtelenség.

Hogy mivé alakul a Földön az Élet? Az attól függ, Mi, Emberek mivé alakítjuk. Lehet a „Majmok bolygója”, lehet, hogy a „robotok” veszik át a hatalmat az „emberek felett”, de lehet egy fejlett, civilizált társadalom is, amiben minden Ember megtalálja helyét és boldogulását a Világmindenségben.

Szerző: Szilárd bácsi  2012.08.23. 09:46 Szólj hozzá!

Címkék: blogok politika gazdaság orbán elemzés

Ünnep után – a dolgos hétköznapok elé

Kedves Klubtagok, Barátaink!

Túl vagyunk a ciklus felén és minden értelmes ember látja, hogy az az út, amelyen a kétharmaddal bíró Hatalom elindult, nem viszi át Népünket a „tulsó partra”. A Világ válaszút előtt ál: a gazdasági válságok, az ideológiák harca közepette meg kéne találni azt az utat, amelyik Kánaánba vagy Rómába visz. Kánaán csak az idealisták álmában létezik, de Róma elérhető távolságban van. Csak HIT, BIZALOM és VEZETŐ kell hozzá.

Hogy ma ezt az eszmefuttatásom megírtam, egyetlen „oka van”: egy „poszt”, amiben értelmes emberek „értelmetlen vitákat” vívtak, de ami úgy látszik, mára nyugvópontra került. /aki keresi, megtalálja/ Egyik barátom véleményéhez kapcsolódtam.

Osztom Laci véleményét, ami Orbánra vonatkozik. Látja Ő is! (Conrád) Csak nem "érzi" a bőrén. És ez nagy különbség! Ami az "eszméket illeti" - ez már nem annyira biztos. Ha az Emberiség gondolkodó részét egy kalap alá vesszük", kiderül: Sokféleképpen gondolkodnak. Tőbb alternatívát állítanak fel a "szebb jövő" elérése felé vezető ÚT TEKINTETÉBEN. A "Minden út Rómába vezet" mondás igaz volt a Római birodalom idején! Szállóigévé vált, ami AKKOR IGAZ, ha a kitűzött célt az ÚTON JÁRÓK el akarják érni!

Ma kishazánkban - /Orbanisztánban/ a regnáló hatalom nem akar "Rómába" eljutni: Széllel szembe megy - Ázsiába. Elvégre "félázsiai származékok vagyunk" - ott a helyünk!

Visszatérve az alaphelyzethez: Mindegy milyen utat választunk, ha a CÉL vezérli tetteinket és a Nép "javát" akarják választott vezetőink, eljutunk a CÉLIG!              Egy mindenki által elfogadható, élhető, Szabad Magyarországba!                           (Nem aRRa gondoltam, amire Orbánék: - hogy "lenyúlják" a javainkat.)

Ha elindulunk a cél felé, az úton végig kell menni! Tökmindegy, milyen államforma lesz, ha az „igazságosság elvét” a Nép választott vezetői végig szem előtt tartják.

Tegnap este végignéztem a Honfoglalás című filmet. Felemelő érzés volt LÁTNI

azt a céltudatos, de nehéz utat, ami idáig vezette Őseinket.

Ezer veszélyen áttörve jöttek, követve azt az EGYET, akit megválasztottak:

Árpád fejedelmet. Ők mutattak példát Nekünk hitból és kitartásból.

A hit és a választott vezető hiányzik ma, hogy az áhított célt elérhessük.

Ehhez KELL a gondolkodni képes Embereknek összefogni és kitűzni a CÉLT.

Ma csakis ez az ÚT VEZET RÓMÁBA! A többi mind tévút vagy zsákutca.

Vagy maradunk ott, ahol vagyunk: Nyakig a sz@rban – Orbanisztánban.

Ajánlom a jóakaratú és tenniakaró Embereknek Váczi mihály szavait.

Szerző: Szilárd bácsi  2012.08.21. 08:54 Szólj hozzá!

Címkék: politika barátság hit elemzés demokratikus

AUGUSZTUS 20 Nemzeti ünnepünk

Talán egyik Ünnep sem esett át ennyi változáson, mint ez a nap.

Volt már az Egyházé, az Államé, az Alkotmányé, ma „csak” Orbáné.

-A többinek? KUSS. Ha már kenyeret nem tud adni, CIRKUSZT igen.

És mit csinál ez alatt az ellenzék? Egymással vív hatalmi harcot.

Aminek a vége csak bukás lehet.

Tegnap találomra kerestem műsort a TV-ben.

A Gyűrük Ura és a Nagy Sándorról készült filmek talán nem véletlenül kerültek éppen ekkor műsorra. Legalábbis Én úgy „láttam”.

A Gyűrűk Ura a mai ellenzéki összefogás hiányára hívja fel a figyelmet,

míg Nagy Sándor története a Diktatúra és a Diktátorok bukására..

Lehet, hogy csak az Én fantáziám szüleménye?

Lehet. De nem biztos. Ha azt vesszük, szervezés alatt van

A NAGY DEMONSTRÁCIÓ A JOGAINKÉRT, AZ ÉLETÜNKÉRT

és ehhez éppen ma láttam egy „csatlakozó eseményt”,

a Pécs – Budapest Menet szervezését.

Ha a kettőt sikerülne országos méretű megmozdulássá átformálni,

ahonnan nem rekesztenének ki senkit és befogadnának mindenkit,

aki tenni tud és akar az orbáni diktatúra kialakulása ellen,

az már „Naaagy durranás” lenne!

Persze „Egy fecske nem csinál nyarat” - még Augusztusben sem.

Talán szeptemberre más lesz a helyzet:

Kialakulhat az Összefogás szándékának sürgetése!

A „gyűrű” csak akkor hat, ha minden erő hozzáteszi az erejét!

Nekem teccik az ötlet. De ehhez is kell az erő megmutatása,

amihez nem elég egy menet.

A kezdeményezés követnivaló és példaértékű.

Eredménye akkor lesz, ha megmozdul az ORSZÁG,

elindulnak a VÁROSOK " fel, Budára" - megmutatni magukat:

NEM KÉRÜNK A RENDSZERBŐL! - Amit Orbán ránk akar erőltetni!

/zárójelben jegyzem meg: Ha a "menetekben" nem együtt fog menetelni minden számottevő erő, a CÉL: AZ ÖSSZEFOGÁS soha nem fog létrejönni!/ Remélem, indulnak menetek mindenhonnan.

Ha Sátoraljaújhelyből is, arra beneveznék.

Talán Sárospatakig kibírnám..

Ja, és azt a "kicsit" a VÉGÉN: Szeptember 24.-én.

"Habár felül a gálya,

S alul a víznek árja,

Azért a víz az úr!"

Ne feledjük el: A TENGER is cseppekből lesz HATALMAS ERŐVÉ!

Ezzel a Demonstrációval, amit a szervezők némelyike dilettáns módon, kirekesztően szervez, nem tudnék azonusulni.

Némi „rászervezéssel” országos méretűvé lehetne kiszélesíteni,

ezt a demokratikus erők mindegyike tudná támogatni..

Remélem, a józan ész addigra felülírja azt az ostoba elképzelést,

hogy pártok egyedül képesek leváltani Orbán bebetonozott rendszerét. Ezt már őseink is tudták, ezért kötöttek Vérszerződést,

ezért választottak EGYET ki maguk közül

és álltak ki mellette a nehéz időkben is..

A példa adott! Már csak a „követőkön a sor”:

"Rabok legyünk, vagy szabadok!

Itt az idő, válasszatok!"

Szerző: Szilárd bácsi  2012.08.20. 08:30 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: politika elemzés demokratikus

Véleményem a kialakult helyzetről és a lehetőségekről

„Kis sértett járta be Európát”. Elérte, hogy Ma Európa boldogtalanabbik felén terjed az „orbanizmus”, mint a ragályos betegség. Igaznak látszik a mondás, miszerint „Egy bolond százat csinál”. Manapság ahol nem mennek zökkenőmentesen a dolgok, /hol „mennek”?/ Orbánt kezdik utánozni.

Erről beszélt az ATV-ben TGM. Szószaporítás helyett ajánlom meghallgatni.

Néztem Rónai Egon „Húzós” műsorában a magáról valló Vágó István véleményét a mai helyzetről, nem vagyok biztos, hogy a kialakolt kép megnyugtató lenne az átlagpolgár számára. Aki látta az ismétlést vagy az eredetit, emlékeznie kell Egon kérdésére: „Mi sodort Gyurcsány mellé”? Amire a válasz: „Őt tartom az egyetlen követendő Embernek, akit mindenki „bántott”, ennek ellenére ma is „látja” a helyes irányt, amit követve kilábalhatnánk a szakadékból, ahová a Fidesz és Orbán vezette az országot”.

Hogy erre a magyar lakosság legalább fele mégsem „vevő”, magyarázat az elmult 10 év agymosása és a nemkívánatos ellenfelek karakter-gyilkossága. Mindehhez ha hozzávesszük, mekkora hatalmat lelent a fülkeforradalomban elnyert kétharmad egydiktátor kezében, arra a következtetésre jutunk, MINDENRE. Viccesen fogalmazva még arra is, hogy a „Regisztrációs törvénnyel” csak a Fidesz-KDNP-s szavazók kapnak lehetőséget a SZAVAZÁSRA. Talán érdemes meghallgatni Lendvai Ildikó véleményét is erről a témáról. Annál is inkább, mert klubunk törekvése is arra irányul, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a politikai palettán szerepet vállaló ellenzéket a közös „nevező” megtalálásához.

Visszatérve Ágh Attila mondatára: „Meg kell tanítani szavazni a pártokat támogató szimpatizánsokat”.. Arra értette, ha létrejön(ne) az összefogás (egy ellenzéki jelölt minden választókörzetben), megbukhat az elv, ha a választók presztiz-veszteségre hivatkozva egy másik párt jelöttjére nem fognak szavazni.

Amit ma az ellenzéki pártok és civil szervezetek tesznek ez ügyben, ÖNGYILKOS POLITIZÁLÁS. Nincs idő a végsőkig várni! Ezt „tanuljuk” Mi is a közös beszélgetéseink alkalmából és ezt mondja a DK is /Gyurcsány vezetésével/ hogy nincs más alternatíva.

Ezt a véleményemet vagy inkább elemzésemet azért tartom fontosnak közreadni, hogy tagjainkat bíztassam arra: Jó úton járunk, amikor „hidat szeretnénk verni” a különböző értékeket képviselő, de demokratikus jogállamot akaró pártok és civil szervezetek közé, hogy könnyebb legyen az ÖSSZEFOGÁS. E nélkül ugyanis az erőfeszítése a baloldalnak annyit ér, mint halottnak a csók.

Ez nem számít „hivatalos vitaanyagnak”, mindössze „ajánlom olvasásra”..

Szerző: Szilárd bácsi  2012.08.17. 07:24 Szólj hozzá!

Címkék: orbán gyurcsány elemzés demokratikus

A  2012-es  londoni  Olimpia  értékelése  az  Én  szemszögemből  nézve

 

Ha  azt  kérdi  Walaky,  hogy  jövök  ehhez  Én? -Úgy,  mint  bármelyik  más  magyar  Ember, aki  érti  és  értékeli  a  sport-teljesítményeket, mert  része  volt  az  életének. Még  ma  is  az -  részben.

 

Nálam volt egy zavaró tényező: Beutaltam magam a kórházba, csak nem vettem számításba, hogy  az időpont beleesik az Olimpia idejébe. Úgy értesültem a legújabb eredményekről, hogy „hol volt, hol nem volt” egy TV, amin nyomon  lehetett  követni  az  eseményeket. Ez  egy  kis  magyarázatot  kíván: Hiszen a közszolgálati TV-k egyenes adásban adtak  minden  versenyt,  ahol  a  magyarok  érdekeltek voltak. Csakhogy a sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház fenntartója /sokallva a kiadásokat/  letiltotta a kábel használatát, így „csak” két adást  lehetett  fogni:  Az  RTL-t  és  a  Zemplén-TV-t.

A  kórházban kódolva voltak a közösségi oldalak, hogy a dolgozók ne a  Neten  kóboroljanak. Így  hiába  vittam  be  az  unokahúgom  mindentudó  laptopját,  semmihez  nem  tudtam „hozzáférni”..

 

Hogy mégis mindenről értesültem, annak köszönhető, néhány osztályon  a  nővérek  és  a  betegek  összedobták a dekóderre a pénzt, amivel be tudták hozni a hiányzó adókat és nézhették  élőben  az  Olimpiát. A kórházban két ilyen TV  volt,  ahol  felváltva  nyomon  követhettem  az  eseményeket. Persze  ez  sem  ment  zökkenőmentesen:  A  nők  nagy  részét  nem  érdekelte  a  sport, és  ha  többségbe  kerültek,  a  szirupos  sorozatokat  akarták  nézni:  De  nem  nagy  sikerrel,  mert  arra  az  érvre,  hogy  „Sorozat  van  minden  nap  meg  ismétlik  is  százszor,  Olimpia  meg  csak  négyévente”,  legtöbbször  engedtek  a  kérésnek..  Ha  meg  nem,  volt  „másik” /szerencsére/

 

Néhány szót a kórházról, ahol a zavaró tényezők ellenére jól éreztem magam. /még  nincs  vége  a  kezelésnek, csak eltávozásra jöttem haza/ A  lepusztult  környezetben  a  megmaradt    személyzet  szívvel-lélekkel végzi a dolgát. Nem volt olyan jogos kérésem, amit ne teljesítettek  volna  úgy  az  orvosok, mint a nővérek. A reumatológián feküdtem,  de  mindenfajta  betegségem  kivizsgálására  sort kerítettek: Egész nap jártam a különböző konzíliumokra és kezelésekre, ahol  nagy  szeretettel  fogadtak mindenkit. Pl. a  „hasonfekvés” nem az  Én  műfajom,  jóformán  mindenütt  felmentést  kaptam ez alól, még ha ez  pluszmunkába  került  a  nővérnek. Összegezve:  A  rossz  körülmények  ellenére (amit  az  „állam”  teremtett)  mindent  megtett  a  kórház  minden  dolgozója,  hogy  a  betegek  a körülményekhez  lépest  jól  érezzék  magukat. Az  szinte  már  terméyzetesnek  tűnt,  hogy  mindenki  a  saját  gyógyszerével  „gyógyult”,  hiszen  erre  nincs  keret..

 

Néhány  szót  az  Olimpiáról -  az  elvárások  tekintetében. Mi,  magyarok  hozzászoktunk  a  nagy  eredményekhez és hajlamosak vagyunk arra, hogy az Olimpián  elért  szerényebb  helyezéseket  is  méltón értékeljük. Tanulhatnánk a britektől,  akik  épp  úgy  tudtak  örülni  a  hatodik  helyezésnek  is, mint az aranyéremnek. Nálunk az ezüst csalódásnak számít,ha aranyat vártunk.Az Olimpia szép eredményeket  hozott  magyar  szemmel  nézve:  A  nemzetek  sorában  elért  nyolcadik  helyet  sok tőlünk  nagyobb ország  elfogadná.. Nézzük  a  történések  időrendjében  sportáganként.

 

Vívás:  Szilágyi  Áron  /kardvívás/   Aranyérem Az  első  „meglepetés” -  arany,  amire  húsz  évet  kellett várni. De ami jó kezekbe került, mert azon a  napon  Ő  volt  a  legjobb.  Példát  mutatott  a  többieknek szerénységből. Az elvégzett munka meghozta gyümölcsét. A többiek?  Ennyire futotta.

 

Úszás: Gyurta  Dániel /200 m  mell/     Aranyérem  Cseh  László   /200 m  vegyes/  Bronzérem

Helyezettek  voltak: Hosszú  Katinka,  férfi  vegyesváltó, Kapás  Boglárka,  Kiss  Gergő.

Ha az EB-n elért eredmények tükrében nézzük, csalódásnak vehetnénk. De  az  EB  nem  Olimpia,  ahol  a  viág  sportolói  vesznek  részt  és  ezen  a  megmérettetésen  Európa  nem  tartozik  az  élvonalba.  Úszóink  kelytálltak, akik  országos  csúcsok  sokaságával  bizonyították,  hogy  helyük  van  a  legjobbak  között.  Ebben  a  nemes  vetélkedésben  a  VI.  helyezés  is  szép  eredmény.  Szép  volt  Dani!  De  a  többieknek  sincs  miért  szégyenkezni.. De  a  csattanó  a  végén  jött:

Risztov  Éva   /Maraton – úszás – 10  km /  Aranyérem

Ez  az  arany  a  kitartás  eredménye  lett. Talán  csak  Ő  hitt  benne,  Köszönjük, Éva!

 

Cselgáncs:  Ungvári  Miklós       Ezüstérem  Csernoviczki  Éva     Bronzérem

Helyezettek:  Joó  Abigél,  Karakas  Hedvig  A  kis  csapat  kitett  magáért: Megszületett  az  első  női olimpiai érem. Abigél teljesítménye előtt  megemelhetjük  a  kalapunkat: Ha  nem  sérül  meg, legmerészebb  álmainkat  is  felülmúlhatta  volna. Hősiessége  bizonyította:  Aki  „akar”,  féllábbal  is  tud  teljesíteni.  Szép  volt,  lányok!  Miklós  a  fiuk  becsületét  azért  megmentette.

 

Torna: Berki Krisztián Aranyérem  /lólengés/ Tőle vártuk. Jött  a  rontás, amin  sikerült  túltennie magát.  A döntőben élete legjobb gyakorlatával bizonyította, hogy Ő a legjobb. Köszönjük!

 

Atlétika: Pars Krisztián  Aranyérem Tőle is vártuk.  Nem  okozott  csalódást.  Ebben  az  inséges  időben  az  atlétáink  közül  Ő  maradt  egyedüli  reményünk – és  be  is  váltotta.  Köszönjük!

 

Kajak – kenu: Dombi  Rudolf  Kökény  Roland  Aranyérem  /kajak-páros/

Szabó Gabriella, Kozák  Danuta,  Kovács Katalin, Fazekas  Krisztina  Aranyérem  /kajak-négyes/

Kozák  Danuta  Aranyérem    /kajak/

Kammerer  Zoltán, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel   Ezüstérem  /kajak-négyes/

Kovács Katalin, Janics Natasa  Ezüstérem  /kajak-kettes/ Janics Natasa  Bronzérem /kajak 200 m/

Helyezettek:  Vajda  Attila,  Dudás  Miklós Siker-águnk  ez  éven  is  eredményesen  teljesített,  még  ha  nem  is  volt  elégedett  mindenki: Voltak  váratlan  jó  eredmények  és  csalódások  is.  A  sportban  nem  lehet  biztosra  menni:  A  jobbtól  nem  szégyen  kikapni. Kati  és  Natasa  már  beírta  nevét  a  sportág   Aranylapjaira.. Elkeseredésre  nincs  ok,  szép  volt  fiuk,  lányok!

 

Birkózás:  Lőrincz  Tamás    Ezüstérem  Módos  Péter    Bronzérem

Helyezett:  Hatos  Gábor  Szép  volt,  fiuk!

 

Öttusa:  Marosi  Ádám   Bronzérem  Gratulálok  mindkét  magyarnak  a  hibátlan  lovagláshoz.  Tegnap  „ennyire  futotta”.Szép  volt. Ádám!

 

Pontszerzők  voltak:

Harcsa  Zoltán  ökölvívás,  Bognár  Richard, Csonka  Zsófia,  Sidi  Péter  sportlövészetben.

 

Csapataink: A női vizilabda válogatott helytállt, férfi vizilabdázóink leszerepeltek.Kézilabdázóink   tovább jutottak, mint gondoltuk. Kár, hogy a sorsdöntő mérkőzésen  a  kulcsemberek  „betliztek”..

 

Volt  egy  kellemetlen  mellékzöngéje  az  eredményeknek:  A  „sikereket”  meglovagló  politikusi  megnyilatkozások.  Czene  Attila  „szereplése”  nem  váltott  ki  osztatlan  elismerést:  A  sportoló  teljesítményének  semmi  köze  nincs  a  regnáló  politikai  hatalomhoz.  Nem  teccett  Kósa  Lajos  megnyilvánulása  sem  Risztov  Éva  kapcsán.  Az  rendjénvaló,  ha  felkarolnak  sportolókat,  de  a  más  munkájának  eredményéből  született  babérok  learatása  nem  a  politikusok  dolga..  Azt  viszont  hiányoltam,  hogy  sehol  nem  hallottam  megszólalni  Orbán  Viktort. Pedig  lett  volna  kit  megdícsérni..  Lehet,  hogy  bokros  teendői  mellett  nem  jutott  rá  ideje?  Ha  fociban  is  érdekeltek  lettünk  volna,  biztosan  ott  ül  a  lelátón..  Áder  mondott  „walamyt”  a  teljesítmények  métatásául,  de  Ő  szerintem  annyit  ért  a  „focihoz”,  mint  anno  Dávid  Ibolya..

 

Ez  a  hét  mindannyiunk  számára  kellemes  élményekkel  és  jó  hangulatban  telt  el.  Jó  volt  „magyarnak lenni” Londonban és itthon. Az eredmények tükrében sikeres Olimpiát zártunk, habár  még  nincs  vége. Köszönjük  fiuk,  lányok  az  eredményeket! A kisebb  csalódásokat  nem  kell  mellre  szívni:  Néhány  nap  után  még  a  bronzérem  is  szépen  fog  csillogni..

 

Soha  rosszabb  szereplést  az  Olimpiákon!

Szerző: Szilárd bácsi  2012.08.13. 06:36 Szólj hozzá!

Címkék: blogok politika napló elemzés

Hurrá!! Nyaraltunk

- TAXI -

Hosszas családi egyeztetés és kupaktanács után úgy döntöttünk, az elmúlt hét a családi ünnepek és közös nyaralás összekapcsolásával maradandó élményekkel gazdagodjunk valamennyien. Alapnak volt egy hosszú hétvége a feleségemmel a Siesta Üdülőszállóban Hajduszoboszlón. Ehhez jött a legkisebb unokám születésnapja, aki a maga 195 centijével legalább egy fejjel kimagaslik a családból és sámli nélkül szinte elérhetetlen...Ehhez képest a Mi 55. házassági évfordulónk szinte „eltörpült” minden vonatkozásban.

Hogy a család egy adott napon egy helyen lehessen, a heti programokat össze kellett hangolni.Legfiatalabb lányom vállalta a házigazda szerepét. Ehhez még a vőm is hazajött Irakból, megszakítva munkáját. Na nem a Mi két szép szemünkért, hanem az 52 fokos elviselhetetlen hőség meg a még elviselhetetlenebb főnöke miatt, aki a beosztottjaival való beszédében kötőszónak használta a legválogatottab szidalmakat és káromkodásokat.

Középső lányom szabadságát unokázással töltötte Debrecenben, a legidősebb családostul Hajduszoboszlán nyaralt. Így a nagy napra majdnem teljes létszámmal együtt volt a család. Korban nagy volt a szóródás, a két vénen kívül volt néhány korosztály: az érdeklődést a dédunoka váltotta ki. Mindenki Őt akarta „megenni”- pedig volt ennivaló bőven.

Valamyt a címben szereplő taxiról is. A hosszú hétvégén duplán szerepelt a repertoárban. Csütörtökön zökkenőmentesen megérkeztünk Szoboszlóra. A városba is, a busz bevitt.. De hol a Siesta? Erre vonatkozó útmutatásokat homlokegyenesen ellenkezőeket kaptunk. Csomagunk volt bőven, és amikor már majd egy kilométer után még halvány jele sem látszott, hogy saját erőből megtaláljuk, mégiscsak taxihoz kellett folyamodni..két perc alatt megérkezett, és 5 perc mulva ott voltunk.. (csak mellesleg jegyzem meg: Ha rögtön ezt választjuk, megússzuk féláron és egy órát nyertünk volna) De hát erről egy „asszonyt” meggyőzni – művészet lett volna, különösen aki ismeri a feleségem..

A szálloda csodálatosan szép helyen van és minden igényt kielégít. Kaja nem járt hozzá, de a feleségem elintézte, hogy reggelire és vacsorára /önköltségi áron/ felvágottat és kenyeret kaptunk a konyhafőnöktől.. Annak is örültünk, hogy a fürdő bejárata 200 m.-re volt a szállótól. Annak már kevésbé, hogy ez a „másik vége” volt a fürdőnek, és nekünk az elején volt találkozónk a lányunkkal, ami több, mint egy kilóméterre volt a hátsó bejárattól. Első nap azért odaértünk az előtt, mielőtt a nyelvünket kidobtuk volna...

A fürdő hatalmas területet ölel fel, számtalan medencével és látványossággal..A lányomék az orvosi kezelések miatt ragaszkodtak a fenti medencéhez csak azért is, mert ott volt a „pezsgőágy”, amire reggel rátelepedett és csak este szállt le róla.. (hogy nem égette le a nap a bőrét? - Ennek oka van: Volt rá krémje..Mi „jól jöttünk” Neki, hisz amíg Ő bent kezeltette magát, Mi „feküdtünk” a csíkon, nehogy más foglalja el. Ennek az lett az „ára”, hogy mindketten „leégtünk” úgy, hogy nekem a kedvem is elment a pezsgőzéstől. Arról nem beszélve, hogy a betonágy qrvára törte a derekam meg a hátam.

A gyaloglás már nem nekünk való: másnap már úgy értünk oda, hogy a nyelvünkkel a földet súroltuk és egymást támogatva épp hogy elértük a célt. Majd elfelejtettem, első nap a szárazon leülni sem volt hová, így másnapra már kivettünk egy nyugágyat, amire azonnal lefeküdtem.. Nagy rábeszélés kellett ahhoz, hogy a vízbe becsaljon a feleségem: de egy „pezsgőnél” tovább nem bírtam, és másik medencét választottam..

A régi pezsgő medencét, ahol ülve lehet élvezni a pezsgés gyógyító hatását.. Szóltam is a feleségemnek, hogy megtaláltam az „igazit”, jöjjön Ő is oda.. Megígérte, de a kimerítő séta + a napégés miatt inkább egy kis szunyókálást választott, amiből kiadós alvás lett. Hiába „fogtam a helyét”, jobb híján belekeveredtem egy kis politikai eszme-cserébe, ahol Orbán volt a téma. Ezt nem hagyhattam ki és rövidesen Én „vittem a szót” egészen addig, amíg a vőm nem jött az üzenetel: Irány haza! A feleségemnek semmi porcikája nem kívánta már a vizet. Mondanom se kell, a „hazavezető út” sokkal fárasztóbb volt és a lányom hiába próbált minket rábeszélni még egy napi fürdőzésre, semmi pénzért nem álltunk kötélnek. Így a szombatot már Nagyhegyesen töltöttük – pihenéssel. Hála az Olimpiának, fel sem kéltem a heverőről a közvetítés végéig.

A vasárnap ünnepi hangulatban telt, amiről részben beszámoltam és amit emelt az öröm, amit az első Aranyérem jelentett. Még a bosszúság sem tudta elrontani az örömömet, amit Orbán különböző megnyilvánulásai okoztak: ezt már ugyanis megszoktuk és nem okozott vele meglepetést. Erről majd egy másik alkalommal ejtek szót.

De a „taxinak” van még egy oldala, ami a mai közlekedési morállal összefügg. Hétfön korán keltünk, hogy időben érjünk haza. Egy buszjárat van, amire nem kell várni. Ám ez csak akkor igaz, ha a vonatok is tartják a menetrendet. Csakhogy ez a nyár ez alól is kivétel: Nem tartják. 10-re kellett volna Patakra érnünk, de vsak 10.30-ra értünk oda. A legközelebbi busz pedig csak 12.30-kor ment. Így a feleségem volt a kezdeményező, hogy hívjunk taxit! /naaagy szó/ Ha nem is zökkenőmentesen, de hazaértünk! Közben megállapodtunk (és egyetértettünk) abban: „Mindenütt jó, de legjobb otthon!”

Habár ez a mondás nem állt mindkettőnkre: Míg Én az Olimpiát néztem, neki voltak halaszthatatlan feladatai: Az uborkaszezon /szó szerint értendő/ kellős közepén mentünk. Hazaérkezéskor ott volt a temérdek termés, nem hagyta „pocsékba menni”, így le kellett szedni. Arra nem vállalkozott, hogy a termést berakja: elvitte a középső lányunknak, hogy Neki is legyen mivel foglalkoznia, ha már annyira szeretik a készterméket..

Egy jólsikerült hosszú, családi eseményekkel „terhelt” hétvégén vagyunk túl. Ami sok örömöt szolgáltatott, így az a néhány bosszúság, ami közé keveredett, nem rontotta le annyira az élmény hatását.. Habár ez a „hajtás” már nem nekünk való, de néha kell ez is.. Amíg vagyunk. Mert utána már nem lesz „kinek” megrendezni és élvezni.

A közmondást így módosítanám: „Mindenütt jó, de a család körében a legjobb”!

Szerző: Szilárd bácsi  2012.07.31. 09:49 Szólj hozzá!

Címkék: blogok család barátság napló

Sukoró

Akár  nemzeti  öntudattól  büszkén  dagadó  kebellel  is  gondolhatnék  e  helyre,  ahol  1848  Szabadságharának  egyik  győztes  csatáját  vívta  akkoriban  a  jogaitól  megfosztott  magyar  nép. Mégsem  ez  „ugrik  be”  e  név  hallatán.  Egy  koncepciós  per,  aminek  se  alapja se  „kalapja”, mindössze  cél...ja  volt: Eltenni  „láb  alól”  egy  Embert,  aki  ebből  a  pusztaságból  aranybányát  akart  csinálni  az  ország  javára. Hogy  miért  pont  ma  jut  eszembe  foglalkozni  az  üggyel? 
„Nyomós”  oka  van. 1.Tegnap  „ejtették  a  vádat”  Gyurcsány  Ferenc  ellen  a  vád  megalapozatlansága  miatt.. 2.De  nehogy  a „fejükre  szálljon  az  ügy” - mindjárt  vádat  emeltek  5  „másik”  ember ellen, ha  már  a  „naaagyvadat”  nem  sikerült  elejteni. De  kiknek  „áll”  útjában  Gyurcsányí  Ferenc? Mindazoknak,  akik  nem  bírják  elviselni  a  vereséget:  A  Fidesznek. És  természetesen  nagy hatalmú  Vezérének,  aki  számtalan  kokit  és  sallert  kapott  már  Gyurcsánytól  pályafutása  során  a  KISZ-től  kezdve  napjainkig.  Hogy  csak  a  legnevezetesebbet  említsem:  A  TV- vitát,  amiben  Gyurcsány  „lemosta”  a  képernyőről  Orbánt..
Ez  „vért  kíván”... Ezért  kapta  feladatul  Polt  Péter  már  régen  Gyurcsány  becserkészését,  ami  eddig  nem  sok  eredményt  hozott.. Budai  Gyula  azárt  lett  „elszámoltatási  kormánybiztos”,  hogy    BIZTOS  LEGYEN  A  DOLGÁBAN   Orbán,  hogy  most  már  megszabadulhat  riválisától. Jól  jött  persze  Shiffer  András  személyes  bosszúja  is  „alapnak”..  Azt  gondolták  a  derék  legények,  hogy  Sukoró  kapcsán  „hűvösre  lehet  tenni”  Gyurcsányt  holmi  hajánál  fogva  előráncigált  hamis  bizonyítékokkal. Tévedtek.
  Az  Igazságnak  az  a  tulajdonsága,  hogy  rövid  távon  el  lehet  takarni,  de  hosszú  távon  mindig  kiderül. A  vád  tegnapra  összeomlott.  Legalábbis  Gyurcsányra  nézve..  De  ha  ló  nincs,  jó  a  szamár  is  elv  alapján  a  „kisembereket”  akarják  a  vádlottak  pedjára  állítani.. Gyurcsány  igazsága  kiderült.  Győzött,  ha  innen  nézzük.  Mégsem  „ül  a  babérjain”-  hanem    ÜZENT  A  HATALOMNAK.  Nem  fogja  hagyni  az  ártatlanul  meghurcolt  Embereket,  ha  kell  tanuskodni  fog  mellettük! Ez mutatja Gyurcsány emberi  nagyságát!  Szemben  Orbánnal, aki  még  mindig  azt  hiszi, hogy az  eccer  elhülyített  Nép  majd  kitart  mellette  a  végsőkig.  Nem  veszi  észre, hogy fogy  a  tábor,  már  a  vezetők  között  sincs  egyetértés, és  ha  nem  lesz  az IMF-fel megállapodás, annak a  Nép  egyedül  Őt  fogja  „bűnbaknak”  megtenni.. Mert  a  „feketeleves”  még  csak  ezek  után  fog  jönni. 
Az  EU,  az  IMF  és  a  Valutaalap  (a  Bankszövetségről  nem  beszélve)  nem  idióták  gyülekezete. Náluk  szigorúan  a  számok  beszélnek.  Azok  pedig  azt  mutatják,  hogy  „ezek  a  dilettánsok”  bizony  elqrták.  Nem  kicsit,  nagyon! Bármennyire szerették volna a csődközeli helyzetet az  „elmúltnyócév”  kormányaira  ráverni, nem  sikerült..  Ezt  a  két  év  gazdasági  ámokfutást  már  Ők  követték  el!  És  Ők  vívtak  „szabadságharcot”?!?  nemcsak  az  EU,  de  saját  népük  ellen  is,  aminek eredményeképpen sikerült  kilencmikkió  kárvallotttal  megfizetteni  az  őket  támogató  „haszonélvezőket”,  akik  abban  a  pillanatban,  amikor  már  látszik  az  eredmény, (a  csőd)  le  fognak  szállni  a  döglött  dakota  lóról  és  úgy  zavarják  el  ezt a dilettáns bandát, mintha sosem  kaptak  volna  Tőlük  semmit.  Még  a    SAJÁT  OLIGARCHÁIK  IS   hátat  fognak  fordítani  az  orbáni  gazdaságpolitikának:  Mert  azoknak  - ellentétben  Orbánnal  és  Matolcsival – VAN  ESZÜK.
Hogy  miért  pont  ma  jutottak  eszembe  ezek  a  gondolatok? Mert  ma  volt  időm  „gondolkodni”  a  tegnap  történteken. Hallottam  Gyurcsányt  nyilatkozni,  olvastam  az  „üzenetét”  a  VADÁSZOKNAK,  és  láttam,  mennyire  „félnek”  a  most  megvádolt  „kisemberek”  az  ellenük  felhozott  vádaktól.  Talán  érdemes  meghallgatni  Császy  Zsoltot  Kálmán  Olgánál. Szerintem  nem  „úgy  nézett  ki”,  mint  aki  nagyon  megijedt  volna.. Az a véleményem, hogy közeledik az az  idó,  amikor  a  megfélemlített  emberek  ki  merik mondani: „De hiszen a Király meztelen”!  Akkor lesz ünnep  a  Mi  utcánkban,  de  ott  a  jelenlegi  vezetésnek  már  nem  lesz  helye.. Az idő mikor jön el? Attól  függ,  mikor ébred  fel  az  ellenzék,  hogy  összefogás  szükséges a  győzelemhez és a Nép, hogy amit eddig „etettek vele”, maszlag volt,  amitől  csak  hülyülni  lehetett,  és  nem  az  a  „patás  ördög”,  akit  annak  neveztek.. Nem vennék rá mérget, hogy a lejáratott Gyurcsány Ferenc nem lesz  az  ország  első  Embere. Az Igazságot elfedni rövid távon lehet, de hosszú távon mindig  KIDERÜL.
Szerző: Szilárd bácsi  2012.07.28. 13:31 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: blogok politika orbán gyurcsány demokratikus Címkék

KEDVES  BARÁTAIM!

 

- A  ma  esti  vita  elé -

 

Örülök annak, hogy  már  a  „vita”  kezdete  előtt  ennyire  sikerült  „felpiszkálni”  az  érdeklődéseteket  a  különböző  „lehetséges  szövetségeseket”  illetően. 

Annak  már  kevésbé, hogy  nem  megfelelő  következtetéseket  vontok  le  a  „témát  illetően”.

 

Más a DK tagság és más a különböző identitásu,  valamilyen  szinten  „baloldali  értékek  védelmében” fellépni szándékozók SZÖVETSÉGE.  Direkt tettem idézőjelbe, amiből kiderül,  mit értek alattuk . Demokráciát,  Köztársaságot,  Jogrendet, szabadság-jogokat!  Nem  egyet – kettőt, mindet! Amelyik párt, civil szerveződés, szakszervezet ezek mellett  teszi  le a voksát,  vagyis  az  orbáni  diktatúra  ellen  hajlandó  csatasorba  állni,  az   MIND    a  szövetségesünk.

 

Akár bevalljuk, akár nem:  HÁBORÚ  VAN! Háborúban kellenek a „szövetségesek”,  pláne akkor, amikor az ELLENSÉG (nem ellenfél!) minden aljas eszközt  felhasznál  úgy  a  saját   NÉPE  ELLEN,   mint  az  Unió  ellen.. (ahová  Mi  akartunk  tartozni, és  ahonnan  Orbán  a  maffia-kormányával  és  az  oligarháival  ki  akar  bennünket  „terelni”,  mint  a  birkát  a  karámból)  Az általa meghirdetett  SZABADSÁGHARCNAK  Mi  vagyunk  a  kárvallottjai  és  egyben ellenségei! Kit értek „Mi” alatt? A négymilliónyi nyomorba taszított Népet,  a zsidót, a cigányt,  a  „kommunistát”, (kivéve  a  sajátjaikat) és a célszemélyeket.   Ebben  a  „sorban”  első  helyen  áll  Gyurcsány  Ferenc!  A  „sajnos”  az  benne,  hogy  még  az  „egymásnak  ítélt  párt”  belső  berkeiben  is   EZT  VALLJÁK!

 

Ezen a szemléleten  kell  változtatni. Meg  kell  becsülni  minden  Embert,  aki tenni akar és tud az orbáni rendszer kialakulása ellen. Aminek az alapja  az   oszd meg és uralkodj rajta!  ezeréves elve. Orbán ezt az egyet nagyon érti és gyakorolja lassan tíz éve határon  innen  és  túl: Hogy  kell  egymásnak  uszítani  a  különböző  identitással  rendelkező  pártokat,  szervezeteket.

 

Ha harcolni kell az Igazságért, ne válogassunk a lehetséges szövetségesek  között.  A DK tagjait meg lehet válogatni,a szövetségeseket nem. A hatalmon levőket csak többséggel lehet legyőzni! Ehhez  pedig  szükség  van  minden  demokratikus  erőre!

 

Vannak kivételek, akik nem a demokrácia szabályai szerint gondolkodnak. Velük nem  lehet „együtt-működni”.  A többséggel viszont kell. Ha a „Sátánt”  akarjuk  legyőzni,  az „ördöggel is”  össze  kell  fogni.  Ami  nem  jelenti  azt,  hogy egyetértenénk  vele.

 

Mondandómat a mai Vitanap elé teszem  „gondolat-ébresztőnek”,  a  tisztánlátás  érdekében. Ne  keverjünk két fogalmat:  A  Demokratikus  Koalíció tagságát és  a  leendő szövetségesek mai helyét a politikai palettán. Nem állítom, hogy  velük  a  hatalombakerülés után egyet kell érteni mindenben és együtt lehet működni minden kérdésben, de „koalícióban” szükség lesz rájuk!  Az SZDSZ nélkül nem lett volna nyolc évig kormányzó többség. A  koalíció a  kompromisszumok  tudománya.  Aki azt állítja, nincs szükség mindenkire a „háborúban”, az nem  Magyarországon  él és  nem  érzékeli  azt  a  „szabadságharcot”  amit  a  kormány  ellenünk  folytat!

 

Ha a TÁRGYALÁS előtt hírdetünk  ÍTÉLETET,  semmivel sem vagyunk  jobbak  a  Fidesznél.  Ez  (is)  koncepciós  pernek  számít! - (előre  kimondani  az  ítéletet)

Szerző: Szilárd bácsi  2012.06.13. 10:56 1 komment

Címkék: blogok orbán gyurcsány elemzés

Egy kisérlet margójára.

Tegnap „rendkívüli vitanap” volt a szűkebb klubunkban. Több szempontból volt az:
1. Kíváncsi voltam, mennyit ér a „szalmaláng”, amit a fiatalok lendülete vizionált.
2. Arra is, milyen fogadtatást vált ki, ha csak időlegesen is, de visszavonulok egy lépéssel.
3. A „témaválasztás” milyen érzelmeket és reakciókat szabadít fel.
A kisérlet sikerült: Bebizonyosodott, hogy úgy FENT, mint LENT „fej nélkül” nem úgy mennek a dolgok, ahogy kívánatos lenne. Egy dologban teljesen biztos vagyok: A DK Gyurcsány Ferenc nélkül létre sem jön és nélküle még 2014-re sem érte volna el a parlamenti küszöböt.

De az is igaz, hogy a széles támogatottság nélkül Gyurcsány Ferenc „egyedül” semmire se menne. EGYÜTT viszont megvan rá a reális esély, hogy mire kell, a DK megkerülhetetlen tényező legyen a baloldali összefogásban. Ma egyetlen pártnak nincs „átlátható gazdálkodása” a DK-n kívül. Nem véletlenül nem tudta a Platform az MSZP-n belül megvalósítani a „tiszta kezek” elvét és a tagreviziót. Ez vezetett a pártszakadáshoz, amiben az MSZP „őskövületei” megakadályozták a jövendőbeli szövetséges frakcióalapítási törekvéseit.

A DK rövid fennállása alatt olyan sikereket ért el, amelyet eddig egyetlen újonnan alakult párt nem produkált. Ennek egyetlen oka, hogy az általa hírdetett eszmék sok logikusan gondolkodó embernek elfogadhatók a politikai palette mindkét oldalán. Nem véletlen, hogy a párt vezetői, (alelnökei) jobbról és balról egyeránt széles támogatói réteget tudhatnak maguk mögött.

Van még egy fontos különbség a többi párttal szemben: A DK nem mennyiségre, hanem minőségre törekszik a tagság bővítése terén! Nem az egyszemélyi vezérlés uralkodó, hanem a csapatmunka! Amit jó érzékkel fog össze Gyurcsány, akinek van elképzelése és tapasztalata a jövőt illetően, és aki kritikus, egyben „önkritikus” szemmel képes volt SZEMBENÉZNI A HIBÁKKAL, és megmutatni az előrevezető utat! Ez volt az „öszödi beszéd” lényege. Amit ellenfelei és „elv-társai” egyaránt ellene használtak fel, félrevezetve a magyar társadalom széles rétegeit.

A Fidesz nem rejtette véka alá, milyen sorsot szánna legveszélyesebbnek ítélt ellenfelének: „Inkább halva, mint sebesülten”! Navracsics és Semjén mindent megtett ennek érdekében, mégsem sikerült a karaktergyilkosság. Ma az elszámoltatás időszakában még aljasabb módszereket vetnek be. De még egyetlen „koholt vád”, koncepciós per nem érte el a célt: A baloldal prominens politikusainak teljes leamortizálását, beleértve Gyurcsányt is. Ezért állítom azt, hogy ha a teljes baloldal összefog és együtt próbálja legyőzni a Fideszt, van rá remény! Ezt a szövetséget nem lehet az utolsó pillanatra hagyni! A Hatalom képviselői a törvényhozás segítségével megakadályozzák a demokratikus úton való győzelem lehetőségét! Látni kell, hogy a Fidesz mindent megtesz azért, hogy a totális diktatúrát bebetonozza, minden vezető pozicióba Fidesz pártkatonát állítson. Ennek megakadályozására még van esély. De csak közös fellépéssel, szövetségben egymással.

Még egy megállapítás a DK-ról. Hiába jó a csapat, ha nem lenne olyan vezetője, mint Gyurcsány, „fejnélküli lovasként” nem tudná azt az eredményt elérni. Háborúban és békében egyaránt kell egy Vezető, akiben megbíznak a társak és a szimpatizánsok. Bizalom nélkül nincs siker. Ezért tesz meg mindent a mai hatalom (akár az ellenzék soraiban megbújó „bennfenteseket” felhasználva) az egység megbontása érdekében. Júdások és Brutusok mindig voltak, vannak és lesznek minden párt „holdudvarában”.. Nagy Judit cikke kb. ezt a célt szolgálja. Elültetni a kétely gondolatát – párton belül. Csakhogy ez így nagyon egyszerű volna: Nem csak „belülről”, kívülről is lehet a gyanú árnyékát rávetíteni ártatlan emberekre. És még egy: Minden „falkában” előfordulnak fekete bárányok, de a becsületes emberek között is lehetnek „gazemberek”. Ezt is érdemes mérlegre tenni, amikor a „bennfenteseket” keressük.

Hogy miért tartom „sikeresnek” a tegnapi vitanapot?
Semmi esetre sem a résztvevők száma miatt, mert az inkább siralmasnak mondható.
Bebizonyította a tegnapi vitanap, hogy még egy ilyen kis közösségben is, ha kiesik egy „láncszem”, akadozik a gépezet. Szándékosan „vontam ki magam” a vitából. Szándékosan nem tájékoztattam senkit arról, hol és miről beszélgetünk. Az „eredmény” ismert. A tagság nagyobb része nem annyira tájékozott, hogy magától megtalálja a megfelelő helyet. Ez volt az egyik oka a létszámhiánynak. A másik a nyár – és a nyári munkák. De volt egy harmadik is: Az erdektelenség. A fásultság, hogy hiába „mondjuk a magunkét” nem történik semmi..

És ez baj. Mert ha Mi feladjuk, „ki viszi át a szerelmet a tulsó partra”?
Tanulsága a tegnapi napnak több is van:
1. Becsüljük meg egymás munkáját, ezzel erőt, hitet adunk egymásnak a további munkához.
2. Segítsük egymást, mert „egyedül nem megy”..
3. A vélemények ütköztetése folytán TANULUNK egymástól.
4. Annyi tiszteletet várhatunk egymástól, amennyit megadunk egymásnak.

Nem állítom magamról, hogy mindig, mindenben igazam lenne. De azt igen, hogy megteszem azt, ami tőlem elvárható, - de sokszor pont ez nem teccik sokaknak, „zaklatásnak” veszik, he segítséget kérek vagy csak tájékoztatást adok valamiről. Nekem is jól esik, ha nem „lebaszást” kapok.. Az viszont egyáltalán nem, ha sokszori kérésem süket fülekre talál még akkor is, amikor fontos „kérdés” van napirenden. Azt eléggé nehezen emésztettem meg, hogy HÚSZ privát levélből NÉGYRE kaptam „felemás” választ. Ha meg EGYEDÜL DÖNTENÉK „fontos kérdésekben” (volt rá példa) megkapom a magamét a pofámra..

Mit „szűrtem le” magamnak a tegnapi napból?
1. Hogy nyáron „hanyagolni kéne” a beszélgetéseket.
2. Hogy nem mehetek „szabadságra” (egyesek szerint úgysem bírom ki, hogy ne szóljak bele) mert helyettem nem fogja csinálni senki, hiába ígérte meg 100 X. (van kivétel, aki erősíti a szabályt: Vénasszony, aki számtalan baja ellenére még eccerse hagyott cserben)
3. Egy időben kitett íráshoz „szakszerű vélemények” már a Vita előtt odakerülnek. Ha másért nem, ezért érdemes a Vitaposztot utána áttanulmányozni. Nem a SOK adja meg egy téma sava-borsát, hanem a MINŐSÉG. És ebben azt látom, hogy kialakult egy „mag”, akik érdemben lehetőleg mindig hozzáteszik a véleményüket, amiből mindenki csak tanulhat.

Volt egy sajnálatos eset: Három tagtársunk is „bedobta a törölközőt”. Sajnálom mindhármat, lehet, hogy Én is szerepet játszottam benne, talán túl sokat „vártam”. De erőszakkal senkit nem lehet ittartani. Mégis azt mondom: Az, hogy ki megy el, mindenki maga dönti el. Hogy ki milyen részt vállal a közösség életéböl? Azt is. Vannak közöttünk „csendes szemlélődők”, akiket elfogadunk annak, és örülünk neki, ha időnként szólnak. Azt ajánlom a távozni szándékozóknak: Aludjanak rá néhány napot. Azt szeretném, ha ezt a mondandómat a tagság véleményezné. Már csak „miheztartás végett” is. Nem mindegy, milyen intenzitással fogok a jövőben tevékenykedni. Terveim vannak, amit egyedül biztosan nem fogok tudni megvalósítani. De talán közösen igen. Ehhez kérem a segítségeteket. MINDENKIÉT

Szerző: Szilárd bácsi  2012.06.07. 13:37 Szólj hozzá!

 Mi  lesz  veled,  „ultijáték”?

 
Az ulti sajátos magyar kártyajáték: már nagyappáink  is  ezt  játszották  kaszinókban,  kiskocsmákban, baráti körben és vonaton. Akkor Talon-máriásnak hívták, össznépi  „magyar”  kártyajátéknak  számított. Voltak  helyek,  ahol  a  munkafelvételnél  azt  kérdezték  a  jelentkezőtől: „Tudsz  ultizni”?  És  az  igenlő  válasz  előnyt  jelentett.
 
Akkor még nem volt „hungarikum”, de a felnőtt férfilakosság felének ez  jelentette  a  szórakozást. Már csak azért is, mert  nem  számított  hazárdjátéknak  és  mindenütt  megengedett  volt  játszani.  Ellentétben  az  akkor  divatos  ferblivel,  amit  tiltottak  és  amin  nagyon  sokan  „elkártyázták”  fizetésnapokon  a  teljes  havi  bérüket.
 
Mindenütt voltak kulturált körülményekkel működő kártyatermek, a  „kártyamester”  szervezte a partikat a pénztárcához  igazítva  a  partnereket. Aki a „játékért”  játszott,  kis alapon űzte, de akkor is voltak, akiket ez nem elégített ki, volt választék és játékos  egyaránt. Egy-egy alkalommal volt  hogy húsz asztalon is „vertük a blattot”. Az igaz,  hogy  az  ulti  nem  csak  játék,  ész  is  kell  hozzá. Mára  sporttá  nőtte  ki  magát.
Van  viszont  egy  nagy  szomorúsága  az  ultisoknak:  Az  utóbbi  időkben  kezd  kihalni  az  ultistársadalom,  a  fiatalság  köréből  alig  van  utánpótlás. A  mai  ifjuság  inkább  a  gyors  sikereket  hajhássza,  a  pókert  helyezi  előtérbe,  amin  lehet  nagyot  nyerni,  de el  is  lehet  veszíteni  mindent  akár  egyetlen  partival.
 
Ma, amikor az ulti sport  lett  és  országos  szervezésben  bonyolítjuk  versenyeinket,  vannak  nemkívánatos  mellékzöngéi  a  játéknak. Mióta  a  játék  él,  mindig  pénzre  játszották. Ebbe nem szólt bele senki a családon kívül, hogy ki mire költi  Van,  aki  megissza, lóversenyekre jár, vagy  éppen  a  női  nemhez  való  ragaszkodása  folytán  „qrja el” a pénzét. Ha belegondolunk, talán a legkulturáltabb  szórakozási  mód  ezen  pénzköltési lehetőségek közül az ulti. Ennek  a  szép  játéknak  lenne  jövője,  hiszen  elfogadta a kormányzat Hungaricumnak, van Nemzetközi versenylehetőség, csak egy  a bibi: Mióta  van Apeh,az ultit más kártyajátékokkal összevonva nyereményadóval  sujtja.  A  „hungaricum”  és  a  nyeremény-adó  olyan  messze  van  egymástól,  mint  Makó  Jeruzsálemtől! Minden  játékos    KÖLT  ARRA,   hogy  az  országosan  szervezett,  felmenő  rendszerű  bajnokságokban  részt  vegyen,  de  arra  már  nincs  lehetősége,  hogy  „hivatalosan”  a   versenyben  szerzett  eredményéből  profitáljon.
 
A negatív hatás azt eredményezi, hogy lassan, de biztosan fogy  az  ultiversenyekben  résztvevők száma, mert a versenyek pénzbe kerülnek, a szabályok merevsége folytán  semmi  nem  pótolja  az  anyagi  ráfordítást.  Pedig  a  játék  sava-borsát  a  megnyert  partik  arányában  elért  pénznyeremény  adná.. Ennek  az  lesz  az  eredménye, hogy  rövid  időn  belül  kihal  ez  a  generáció,  de  már  a  maiak  is  úgy  vélik:  Ilyen  feltételek  mellett  nem  éri  meg  a  versenyeken  részt venni.  Csak  durván  számítva  egy  játékos  évi  versenyekre,  tagdíjra,  utazásra,  szállásra  fordított  pénze  eléri  az  50000 Ft-ot. Ez a mai  világban  nehezen  finanszírozható,  „úri  passziónak”  számít,  pedig  ha   a  szerencsés  helyezettek  visszanyernék  a  bekerülési  költséget (mint  az  Apeh  előtti  időkben)  lenne  jövője  ennek  a  szép  játéknak.
 
Annyit kéne az adóhatóságnak és kormámynak elfogadni, hogy  a  jövedelméből  az  ultis társadalomnak ne kelljen  nyeremény-adót  fizetnie,  mert  ez  nem  feer:  hiszen  aki bukik, nem kap  „visszatérítést”. Engedtessék  meg  Nekünk,  ultisoknak, hogy  a  pénzünket úgy nyerjük vagy bukjuk el egymás között, ahogy Fortuna  jónak látja.  Az  ultit minden néprétegből kedvelik.  A politikus is ember és  „játékos”,  aki  annyit  megtehetne,  hogy  ezt  a szép  játékot,  amit  a  politika  emelt  Hungaricum  szintre,  nem  sújtja  további  adóteherrel,  mert  ebben  az  esetben  amit  adott  a  jobb  kéz,  elveszi  a  bal  és  elsorvad  az  ulti  mint  játék  és  mint  versenysport  egyaránt.
 
Állításom  igazolására  csak  az  évi  felmenő  rendszerű  versenyeken  tapasztalt  létszámcsökkenést  említeném  meg.
 
Budapest  régió 
 I.   selejtező:   51  fő 
II.   selejtező    46  fő 
III.  selejtező    48  fő  
IV.  selejtező:   45  fő 
V.   selejtező     37  fő
 
Felső-Tisza  vidéke 
I.    selejtező   55  fő
II.   selejtező   51  fő
III.  selejtező   47  fő 
IV.  selejtező.  34  fő
V.   selejtező:  30  fő
 
Mindkét régióban szemmel  láthatóan  csökkent  a  versenyzési  kedv,  ami  azt  vetíti  előre, hogy néhány éven belül megszünhet az  ulti  mint  versenysport. Nem  azért  szólok, mert „érint” több száz társammal..Nekem  már  nem  lesz  belőle  hátrányom,  mert nem fogom megélni a  végét. De  sajnálnám,  hogy  egy  buta  adószabály  miatt  kihalna  az  ulti. Annyi  szép  emlékem  van  e  játékból,  kár  lenne  a  következő  generációkat  megfosztani  tőle. Minden  pártban  vannak  ultisok.  Nem  lenne  nagy  kérés,  hogy  vegyék  ki  az  adóköteles  kártyajátékból  ezt  a  szép  játékot,  ami  a  magyar kultúra  részévé  vált. Nem  ér  meg  annyit  elsorbasztani,  mint  inkább  támogatni  kéne  az  ultit,  amely  gondolkodásra,  kreatívitásra  tanítja  művelőit  és  a  legártatlanabb  szórakozást  biztosítja  e  szép  játék  kedvelőinek.
 
Hatvan  évi  ultis  multtal  a  hátam  mögött  azt  mondom: Nekem  az  ulti  jelenti  a  legjobb kikapcsolódást, segítségével megismertem  a  fél  országot,  ahol  ezt  a  szép  játékot  versenyszerűen  játsszák. Szeretném,  ha  a  gyermekeinket  és  unokáinkat  nem  fosztanánk  meg  ettől  a  lehetőségtől.
Szerző: Szilárd bácsi  2012.06.03. 16:34 Szólj hozzá!

Címkék: barátság elemzés ulti

 Csillag  születik...

 
A  TV  alkalmas  volt (ma  is  az)  a  kultúra  és  a  művészetetk  ágaiban  található  tehetségek  felkutatására.  Egész  sor  tehetségkutató  műsor  bizonyította,  hogy  a  magyar  tehetséges  nép, és  nem  csak a  hosszú  tanulási  folyamat  végén születnek a  művészetek  kölünböző  ágának  későbbi  művelői,  hanem  csiszolatlan  gyémánt  módjára  lehet  találni  tehetséges  embereket  a  népe3sség  minden  rétegében.  
 
A  „Ki   mit  tud” - vagy  a  „Táncdalfesztiválok”  során  számtalan  még  ma  is  „állócsillag”  született. Ha  csak  néhány  nevet  említünk,  kiderül,  holt  teremnek  a  „csillagok”. Koncz  Zsuzsa,  Kovács  Kati, Gálvölgyi  János, Kern  András  és  sokan  mások  így  szereztek  hírnevet  -  hajdanán.
 
De az újabbkeletü tehetségkutató műsorokból is  születtek  „álló  és  hulló-csillagok”  egyaránt. A  Megasztár,  a  Csillag  születik  évente  felszínre  hozza  a  tehetségeket. Ebbe  a  körbe  tartozott  az  egyik  legsikeresebb  „válogatás”,  amikor  az  István,  a  király rockoperához kerestek előadóművészeket és a döntést nem az  „analfabétákra”  bízták, hanem a későbbi rendező választotta ki  a  szerepre  legalkalnasabb  személyt. Ez a „munka” hosszú tanulási folyamat eredményeképpen  meghozta  a  gyümölcsét: Minden  szereplő  megtalálta  a  „helyét” -  és  azt  a  mai  napig  megtartotta.
 
A  tehetségkutatás  fontos  feladat:  Lehetőséget  teremt  azoknak  az  embereknek  a  bemutatkozására, akik soha nem kerülnének e nélkül reflektorfénybe. Éppen  ezért  a  „válogatók felelőssége” sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Egy jó „zsüri” meglátja a  tehetséget,  ha  még  csak  csírájában  lelhető  fel,  akkor  is,  míg  egy  ledorongoló  vélemény örökre elveszi a kedvét egy „csillagnak”,  akiben  benne  van  a  lehetőség,  csak  még  nem  érett  be. Mindkét  tehetségkutató  műsornak  nagy  szerepe  van  a  jelenkor művészeinek kinevelésében. A Megasztár zsüritagjai a leendő  művészekkel  együtt dolgozoztak, izgultak és szerepeltek, hogy kihozzák  belőlük  a  maximumot.  A  zsűri  állandó  tagjai  lelkiismeretes  munkával  segítették  a  tanítványokat  (nem  csak  ez  éven)  hogy  a  legalkalmasabb  nyerje  el  az  „Év Hangját”. Minden  évben  született  nem  egy  tehetség,  akik  azóta  is  ott  szerepelnek  az  élvonalban.
 
Azért  vannak  kivételek. Amikor  a  zsűri  nem  áűll  feladata  magaslatán,  amikor  bekerül egy „kakukktojás” közéjük, aki vagy politikai megrendelésre (Rákai  Philip  az  Euroviziós  dalfesztivál  zsürielnökeként) választ  olyat, aki  nem  odavaló  és  leszerepel,  vagy  csak  simán  „hülye”.  (Fábry  Sándor,  a  mesemondó  „gyerekkel”)
 
Ezen  az  éven  is  volt  a  Csillag  születik  zsűrijáben  egy  oda  nem  illő  tag: Tuzsér  Róbert Nem egy jobb sorsra  érdemes  ember kedvét  vette  el  „minősítésével”  attól,  hogy legközelebb is  szerencsét  próbáljon.Pokorny Lilla,  Hajós  András  és Hernádi  Judit emberi módon ki tudta fejezni tetszését  vagy kritikáját a szerepéővel  szemben,  míg Tuzsér „kultúrszemét”-nek, vagy  „haknira  alkalmasnak”  minősített  másoknak  múvészi  értéket  jelentő  produkciókat.
 
Az a szerencse, hogy a magyar nem teljesen hülye. (ha  nem  politikáról  van  szó) Így felülbírálta a zsűri véleményét és  győztesnek  hozta  ki  a  „lemínősített”  tanárt,  Mészárros  János  Eleket. De  kihozhatták  volna  a  legtehetségesebbet,  Jenifert  is. Hogy miért döntött a nép mégis a férfi mellett?  „Csakazértis”!  De  nem  volt  ebben  sem  semmi  kivetnivaló:  Minden  dalát  magyarül,  hazaszeretettel  átszőve  énekelte  és  ezzel  megfogta  a  „magyar  lelket”,  amely  már  elszokott  a  magyar  szótól.
 
Jenyfer  sem  fog  elkallódni, mint a más éveken döntőbe  jutott versenyzőkből  sztár  lett,  a  szó  nemesebbik  értelmében.  Ellentétben  a  Valóságshowk  szereplőivel,  akik  szalmalángként  hamvadnak  el  és  a  kutyase  kíváncsi  (a  bulváron  kívül) 
 mi  lesz  Alekoszból  vagy  BB  Éviből.
 
Van  remény  arra,  hogy  ez  a  Nép  eccer  a  politikában  is  fog  tudni  jól  dönteni.
Ha  már  a  kultúra,  a  művészet   területén  néhányszor  sikerült..
 
Szerző: Szilárd bácsi  2012.06.03. 13:35 1 komment

Címkék: művészet elemzés

 Ráczkevy Eötvös Sándor dr. Körút

 

Megjöttünk. Szép kirándulás volt,elég sokbakerült, de végre vége a körutazásnak és pont ugyanott szálltunk ki a Nemzet Gyorsnaszádjáról, ahol 1998 augusztus 10-én felültünk rá. Akkor még nem tudtuk, hogy 14 évig tartó körútra váltottunk jegyet, és azt se gondoltuk, hogy a tatvégi pottyantós fülkében fingás helyett forradalmat robbantunk ki. De sebaj, a lényeg, hogy minden változatlan, és 14 év elteltével is ugyanazok mutyiznak, akik akkor is mutyiztak, amikor elindultunk.

A dátum azért emlékezetes, mert Rádi Antónia a Népszabadságban akkor tette fel először az utána tíz évig ismételgetett kérdést: kijafasz az a Kaya Ibrahim meg a Josip Tot? Most, utazásunk végén szintén a Népszabadság állt elő a kámingaúttal: Simicska Lajosé a Közgép.

Mi köze a kettőnek egymáshoz? Mindjárt elmesélem.  

 

Egyszer volt, hol nem volt, a Teleki Blanka gimnáziumba járt három snájdig fiatalember, bizonyos Varga Tamás, Simicska Lajos, és Orbán Viktor. Ahogy teltek múltak az évek a fiúk felcseperedtek, pártot alapítottak. Utóbbit már akkor sem érdekelte a matek, - ez erősen meglátszik ma is - ezért a frissen gründolt pártocska gazdasági irányítását rábízta a számmisztikában erős, hatalom helyett pénzre éhes egykori osztálytársakra. Ezek a táltosok pontosan tudták, a politikához három dolog kell, pénz, pénz, meg egy kis pénz.

Simicska, 94': "Munkám tétje nem kevesebb: biztosítani a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön külső erőforrásoktól, pénzügyi csoportoktól. Mivel ezek a lobbik nem karitatív szervezetek, a Fidesznek a megalakulásától kezdve nem voltak külső támogatói. El akartuk kerülni tehát mind a belföldi, mind pedig a külföldi érdekcsoportok gyámkodását, viszont így saját forráshoz kellett jutnunk." 

Előbb bizniszeltek kicsit a székházakkal, majd nagyobb fába vágták a fejszét : cégeket alapítottak, ezeket csereberélték egymás között, mint egyszeri fideszes oligarchák az Infocentert, majd a százmilliós köztartozást felhalmozó 13 céget kézen közön elsütötték két mit sem sejtő baleknak. Legalábbis papíron. Az ügy kirobbanásának tízéves évfordulóján Juszt László végül elhozza Magyarországra Kaya Ibrahimot, aki belemondja a kamerába, hogy esett az eset, ki sáfárkodott itthon a papírjaival (Weisz József) a tudta nélkül.

Mire ezzel végeztek, a népakarat kormányzópárttá tette őket. Orbánból miniszterelnök, Simicskából APEH elnök, Vargából meg a III. Köztársaság máig legnagyobb áfacsalója lett. Szépen kidolgozott modellben dolgoztak:  
Varga cégmutyival és kamu építkezésekkel csalta az áfát, Simicska meg ezt APEH elnökként nem vette észre. A hivatal fizetett, mint a katonatiszt. Eredmény: 2 milliárd 570 millió elcsalt áfa, Varga menekül, a Polt Péter nevű fiatalember ügyészsége és Pintér rendőrsége meg nem kap heresérvet az igyekezettől, hogy megtalálják. Közben kirobban a Kaya Ibrahim botrány, amit 2001-ben lezárnak, mert "az adatok alapján nem állapítható meg, hogy bűncselekmény történt." Vargának pechje van, egy másik ügy miatt hazakerül Hollandiából és bíróság elé állítják. Ahol az ügyészség úgy dönt, hogy a Vargával együtt 23 vádlottas, 835 tételből álló bűnjeljegyzékes ügyben nem áll meg a bűnszervezetben elkövetés módja. Varga kap 3,5 évet és lehet hazamenni, nincs itt semmi látnivaló. Fura mi? Ez a hülye Cuslág meg piszmogott azzal a 72 millával és kapott egy hatost.

Sajátos fintora a sorsnak, a mostani szívást az Orbán büszkesége új alaptörvény egyik passzusa okozta. A színvallásra kényszerített és ezzel lebuktatott Simicska csak azért nem veri Szájer fejét ütemesen egy Ájpaddal a Brüsszel-Strasbourg vasútvonalon alaktalan hajas vérgombóccá, mert Handó Tünde bírósága elé nem szívesen állna utána. A titokembernek ki kellett jönni a fényre, az érdekkörnek meg fel kell pattanni a szopórollerre,  
az LMP máris nyomja a Lex-Közgépet átláthatóságot követelve, a Jobbik  a Barikádon gyűjti a Simicska-Nyerges oligarcha szféra cégeit takaros halomba, Gyurcsányék meg az Uniónál jelentik fel a Közgépet. Az inkognitó nem inkognitó többé, nincs több trükk és bújócska. 

 

Hiába lett uniós pénzek fölött rendelkező miniszter Németh Lászlóné,hiába amellé felügyelőnek bedugott állatorvos Nyerges fivér, a bilit falhoz vágta az alaptörvény, buli van, fröcsög a kula, mint az Aranyparton, és lehet magyarázkodni milyen pályázatokon jutott a Közgép azokhoz a fincsi, 200 milliárdos megbízásokhoz. Most kell nagyon figyelni kedves ellenzéki pártok és oknyomozók: ha beindulnak a régi feltételes reflexek a Közgép egy héten belül gazdát cserél.

A kérdés csak az, ki lesz a Kaya Ibrahim hozzá. 


 

Lábjegyzet: A fent említett fiatalemberek mára a sziciliai maffiát megszégyenítő módszerekkel nyúlják le az ország minden pénzét, de az is kevésnek bizonyul a mohóságuknak. Eredményeképpen sikerült a „hárommillió koldus országából” négymillió éhenkórász munkanélkülit csinálni, miközben a „klientúra” úgy él, mint Marci Hevesen, azaz az Orbán – maffia Felcsúton.
 

 


 

 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.05.31. 13:52 Szólj hozzá!

Címkék: politika orbán humor elemzés

 A társadalom felelőssége

 

Abban, hogy ma Magyarországnak sikerült éllovasból sereghajtóvá válnia a rendszerváltás óta, nincs egyetlen ember kishazánkban, akinek a felelőssége nem mutatható ki! Persze a „felelősség súlya” nem egyforma nagy. Mindig a politikai elit a meghatározó, abból is az az oldal, amelyik éppen a kormányrudat fogja. De a Nép sem vonhatja ki magát a felelősség súlya alól. Hiszen demokráciában a Népfelség határozza meg, ki vezesse az országot?

 

Csakhogy hazánkban a Nép nem gyakorolta ezt a jogot és évszázadokon át leszoktatták róla urai, hogy eszükbe jusson saját kezükbe venni sorsuk irányítását. Mindig volt „Walaky”, aki megmondja: Mi a „jó” nekünk! Magyarországon kimaradt egy korszak: A polgári átalakulás kora! Megmaradt az ország a feudalizmus alapjainál. Az a szűk réteg, aki az ipart képviselte volna, pénz hiányában eleve kudarcra volt ítélve.

 

Ha ehhez hozzászámoljuk az „identitásunkat”, az idegengyűlölettől, nacionalizmustól, antiszemitizmustól terhelt „magyarságtudatunkat”, kész a recept, miben kereste a politikai vezető elit a megoldást. Háborúkban. Az csak hab a tortán, hogy eccerse sikerült „jó lóra” tennünk, a két Világháborút elvesztettük úgy,hogy végsőkig kitartottunk a „Vesztes” mellett.

 

Ennek az öngyilkos politikának nem lehetett más eredménye, mint TRIANON. Nem volt elég eccer, rátettünk még néhány lapáttal a II. Világháborúban is. A tisztánlátás érdekében nem árt leszögezni, ki volt hatalmon mindkét vesztes háború idején, ki vitte bele az országot a bukásba? Ehhez elég történelmünk ismerete: Nem a kiforgatott, rendszerfüggő, mindig az uralkodó elit szájaíze szerint átírt történelem, hanem a valódi tényeken alapuló IGAZSÁG!

 

Nem kétséges, mindkét esetben a jobboldali elit volt olyan helyzetben, hogy dönthetett. Az Ő kezükben volt a gyeplő, az irányítás lehetősége! A Népet soha nem kérdezték meg „Nemzeti Konzultációval” vagy a nélkül, hogy „Akarod-e megtámadni a Szovjetúniót és az USA-t?” Vagy azt: „Akarsz-e papírtalpú bakancsban, biciklivel kimenni a Don-kanyarba a -42 fokos hidegben harcolni és meghalni a Hazáért?”

 

A mai „uralkodó elit” (tévedések elkerülése végett a Fideszre gondolok) ma mégis azt szajkózza:„A baloldal időnként rárontott nemzetére.” Azon csodálkozok, hogy ekkora hazugság okán még nem szakadt rájuk az ég. De ez nem minden: Vissza akarják „terelni” a Népet Horthy világába. Ma a Fidesz vezető politikusainak megnyilvánulásai kétség nélkül ezt támasztják alá. Csokorba lehet szedni Kövér László, Balsai István, Hoffmann Rózsa nyilatkozataait: Mind azt mutatják, egyenes úton haladunk a Horthy-kultusz felé.

 

Ez a folyamat nem ma kezdődött: 2010-ben. Amikor „kiöntötték a fürdővízzel együtt a gyereket” (a demokráciát) és a különböző eszement tervekkel (Széll Kálmán, Darányi, Kúria) és a törvények sokaságával elkezdték lebontani a Köztársaság és a Jogállamiság alapjait. A munka kétévi ámokfutás alatt meghozta gyümölcsét. Készen áll Orbanisztán alapja. Már csak a „formát” kell hozzá megtalálniuk: Királyság? Vagy Kormányzóság?

 

Szerintem nem kérdés, mára eldőlt: Marad a KORMÁNYZÓSÁG. Erre nagyon eccerű a magyarázat. A királyi korona + a hozzáillő palást nem illik Orbánhoz. Úgy állna rajta, mint tehénen a gatya.. A kormányzósághoz mem szükséges a „méretben megfelelés”, a Ló is adott, a dakota, habár döglött, de az nem számít, úgyis fordítva szokott ülni rajta..

 

De nézzük a másik oldal felelősségét! Miért kerülhetett a teljhatalom egy ilyen dilettáns, a Haza és Haladás szempontjait figyelmen kívül hagyó kiskirály és bandája kezébe? Mert „elqrták”. Nem azt, amit akartak csinálni, hanem ahogy próbálkoztak vele..És mégegy nem mellékes szempont: A kommunikáció és a tájékoztatás hiányosságai. Az hiba, hogy tizenkétévi szocialista kormányzás alatt nem sikerült baloldali erős médiát kialakítani. Ennek hiánya bosszulta meg magát a bizalomvesztésben, eredményeképpen kerültek széles néprétegek az ordas eszméket hírdető „szélsőjobb” vonzáskörébe, a Jobbik parlamenti párttá erősödésére! Ebben vastagon benne van a Népakarat is. „Aki” elvesztette a bizalmát a Pártja iránt és felült a felelőtlen és betarthatatlan ígéreteknek! És aki „megbüntette” pártját azzal, hogy távolmaradt a szavazástól! Az a közel négymillió állampolgár, aki nem szavazott, ezzel a Fideszt emelte teljhatalomba! Ha annak idején a „felvilágosító munka” eredményeképpen tudta volna a Nép, mi lesz a passzívitás eredménye, a Fidesz nem nyert volna kétharmaddal és az ország nem kerül Európa szégyenpadjára.

 

Ezt ma már ragozni fölösleges, mint „eső után köpönyeget” venni. De azért tenni kell valamit, amivel meg lehet akadályozni a végső pusztulást. Hogy mi lehet ez a „fegyver”? Az alábbi hozzászólásomban ezt fejtettem ki, amit változtatás nélkül mellékelek.

 

Imre! Az alábbi mondatoddal 100 %-ig egyetértek:

"Az elit példamutatása rányomja bélyegét az egész társadalomra!” Azóta szakadt szét a társadalom, amióta a Fidesz elvesztette a választást 2002-ben. Azóta egy cél vezérli Orbánt és bandáját, a BOSSZUÁLLÁS. Ennek érdekében képes olykor "hazát árulni" vagy csődbe vinni, csak a kiszemelt "célszemémyt" sikerüljön kiiktatni a közéletből. Nyolc évi "karaktergyilkolás" nem vezetett eredményre, ezért adta ki a jelszót a Vezír:

"Inkább halva, mint sebesülten lássam Gyurcsányt!" Akinek csak egy csepp esze van, az ért a szóból. Sajnos, azt kell mondanom, a jelenlegi teljes ellenzék süket. Hogy mennyire veszélyes ez a „játszma”, ami az összefogás hiányát eredményezi, erre egy történettel válaszolok 1944-ből:

 

"Amikor a zsidókért jöttek, nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Amikor a cigányokért, nem szóltam, nem vagyok cigány. Amikor a kommunistákért, azért nem szóltam, mert nem voltam kommunista... Amikor értem jöttek, nem maradt senki, aki szólhatott volna az érdekemben.." Ma ugyanez játszódik le az ellenzéki pártokkal és vezető politikusaival szemben folytatott koncepciós perek sorozatával! Ne legyenek hiú ábrándjai egyetlen ellenzéki politikusnak, hogy Ő nem kerül sorra, ha nem "fekszik le" a fidesznek! Gyurcsány után jön a többi sorra, akik veszélyeztethetik az Orbáni diktatúra kialakulását! Ezt nem látni = politikai vaksággal. Ez ellen egyetlen módszer lehet eredményes: AZ ÖSSZEFOGÁS! Nem csak FENT, lent is! A népet ugyanis nem lehet LEVÁLTANI! De a PÉLDÁT a vezetőinknek kell megmutatni!

 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.05.31. 09:20 Szólj hozzá!

Címkék: blogok politika orbán gyurcsány elemzés

 Miért beteg az ország?

 

Már arról született mélyreható elemzés, „Miért beteg a magyar foci”? - de hogy miért beteg az ország? Ez is megér(ne) egy misét. Csakhogy akik ezt a „misét” szolgáltatnák, celebrálnák, részt vennének rajta, mindent „inkább”, csak ez ne derüljön ki! Mert akkor kiderülne, hogy a „Király meztelen!”

 

Ahhoz ugyanis, hogy az okok kiderüljenek, szükség van analízisre, szembenézésre és a bajok gyökerének alapos elemzésére és szintézisre, azaz a hibákon okulva úgy összerakni a képet, hogy az egészséges lehessen, ne csak annak lássék. Ezt a munkát eddig egyetlen kormányon levő erő nem végezte el. Pedig „gyógyítani” a nélkül, hogy tudnánk a „betegség” okát, az orvos se tud. A jó orvos előbb vizsgál, aztán állít fel diagnózist és ennek alapján tervezi a gyógyítás menetét, felhasználva a tudomány addigi vívmányait és az ahhoz szükséges terápiákat, gyógyszereket. A „rossz”? Kísérletezik a betegével! Felírja a gyógyszert, aztán vagy bejön, vagy nem. Neki nem fáj. Nagyobb baj az, ha egy országot néznek vezetői kísérleti alanynak és azt próbálgatják, mennyi az a „minimum”, amit még elvisel a Nép, az istenadta a nélkül, hogy belepusztulna. Erről a cigány lova jut eszembe: addig kísérletezett a zab adagjának csökkentésén, míg szegény pára fel nem dobta a talpát. Erre ma az állatvédők is kiállnának a ló mellett, hogy „Nem oda Buda”! Tessék megadni a tisztességes mennyiséget, amelyik az Élethez szükséges!

 

De hol vannak az „Embervédők” akkor, amikor a kormánytagok akkora baromságokat mondanak, hogy 22000 Ft-ból már, de 47000-ből vígan meg lehet élni. Úgy néz ki, hogy egy „állat” nagyobb védelmet érdemel, mint az Ember. Hiszen ezt nem is rejtette véka alá Lázár János, amikor kijelentette: Aki nem gyűjtött magának vagyont, az „annyit is ér”../szartse/ Minden emberben benne van a jónak és a rossznak is a lehetősége. Ez belénk van kódolva, csak az a kérdés, melyik tulajdonságunk válik „dominássá”.. Van még egy fontos ismérv: Az értelmi képesség. Az IQ érték. A „kutyából nem lesz szalonna” közmondás igazsága erre nagyonis igaz. Butából soha nem lesz okos ember. Ami nem zárja ki, hogy „jó ember” legyen, jó szakember és a magánéletben is megállja a helyét. Csak „Vezetőt” ne csináljanak belőle! Mert azt a „feladatot” nem lesz képes ellátni.

 

Mi a helyzet az „okos emberekkel”? Az IQ-ja lehet bármilyen nagy, ha az „eszét” nem a közösség és a Haza hasznára használja, nem lesz belőle „jóember”, csak gazember. Ha a bűnözés oldaláról nézzük az embereket, az egyszerű „bűnöket” a társadalom perifériájára lecsúszott szegény emberek (alapjában buták) követik el, míg a „nagy disznóságokat” a magas IQ-val rendelkező, képzett, „okos” emberek követik el.

 

Nagy bűnök elkövetésére akkor van lehetőség, ha olyan emberek kerülnek a hatalom közelébe, akik eleve arra készülnek, hogy a hatalmat a saját hasznukra gyakorolják. Nem véletlenül mondta Gyurcsány Ferenc a Majálison: „Magyarországnak gazember kormánya van!” Erre már azok is kezdenek rájönni, akik nagy reményeket fűztek az „ígéreteikhez” és rájuk voksoltak. Ez az írás csak egy a sok közül, amelyik azt bizonyítja: „AZ ígéret szép szó, de ha nem tartják be, szartse ér!”

 

http://www.femina.hu/hirhatter/orban_kormany_ket_ev

 

Ha 18 ígéretből 6 félig teljesül, ez nálam (pedagógus-szemmel nézve) bukást jelent. Ma egy félország így értékeki az Orbán-kormány két évét. De nem csak itthon látják bukásnak a teljesítményt: A gondolkodó emberek mindenütt a világban így értékelik. Csak Magyarországon lehet ezt megtenni a néppel. Ennek nagyon mély okai vannak.

  1. Kimaradt az ország életéből a polgári forradalom és a polgárosodás folyamata.

  2. Az ellenzéki pártok képtelenek megérteni, hogy összefogás nélkül nem tudják a hazugságokkal megtévesztett Népet a kormány leváltására rábírni.

  3. Amíg a hatalom bitorlói nemtelen eszközökkel lehetelenítik el a demokrácia és a jogállam működését, az ellenzéknek is fel kell vanni ezt a „kesztyűt”, mert egyenlőtlen fegyverekkel nem lehet háborút nyerni!

 

Az Orbán-kormány két évi „áldásos tevékenysége” hazánkat csődközeli helyzetbe sodorta. Ehhez az ellenzék „asszisztált” a helyett, hogy az összefogásban rejlő lehetőségeket kihasználta volna. Viszont KÉT ÉV hátravan még, amit ha jól használunk ki, a hibákból okulva olyan programmal állhatunk a Nép elé, amellyel akár meg lehet változtatni az ország sorsát. A „hajó” még nem süllyedt el. Léket kapott.. De van Ma Magyarországon olyan erő, amelyik képes lesz a lékeket befoltozni, a hajót a békés kikötőbe vezetni. Európa kikötőjébe, ahová ezer éve szeretnénk tartozni, de igazából sohase sikerült „megfelelni” az elvárásoknak.

 

A munkához bízni kell magunkban, hogy képesek leszünk rá. Bízni kell a DK-ban, hogy képes lesz rá. És bízni kell a Vezetőinkben, hogy lesz elég erejük végigharcolni a háborút és győzni a butaság, gonoszság, hazugság felett. Az Igazságot bizonyítani nehéz, de nemes feladat! Az IGAZSÁG erősebb a hazugságnál. A hazug embert hamarabb utól lehet érni, mint a sánta kutyát. Ez a kormány már nagyon „sánta”..A baj az, hogy akinek még szemellenzője van, nem látja. Meg kell Őket tanítani LÁTNI.

Szerző: Szilárd bácsi  2012.05.25. 07:46 2 komment

Címkék: blogok politika orbán gyurcsány elemzés

 Na most akkor ...

Erdős Virág

Na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki legeljen penne ágyon rozmaringos mellfilét,

ki pecázza kukából a halolajos kiflijét,
kinek legyen friss levegőn tartózkodni ideje,

kinek teljen karcinogén cuccokkal a tüdeje,

ki rágja a Cafe Picard mascarponés pitéjét, 
ki mossa a Szentiványi nagyságosék bidéjét,

kinek kelljen éjjel-nappal folyton-folyvást igyekezni, 
kit lehessen kapásból és szemtől-szembe letegezni,

ki ne jusson ötről hatra, kinek fussa futópadra,

Pulára meg Balira, kit vegyenek palira, 
kinek legyen hobbija a népi magyar hagyomány,

kinek jusson másfél bála angol-pólya adomány,
kinek bocskor, rámás csizma, cifra mente, kacagány,

kinek jusson, mér' is jutna, szar se jusson, ha cigány,

na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki rakja ki carrarai márvánnyal a klotyóját,

kinek pakoltassák ki a pénztárnál a motyóját,
ki zúzzon ki Rómába, hogy láthassa a piétát,

ki nyomassa ezerrel a déligyümölcs-diétát,

ki merengjen el egy régi, feudális szokáson,

kit érjenek kapitális tévedésből lopáson,
kinek legyen ad abszurdum reklamálni mersze,

ki merjen a jogaiért kiállni, na persze,
kinek legyen dilije a kuszkusz meg a falafel,

ki próbálja nem feladni, végül mégis adja fel,

na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki költözzön proli szagtól fuldokolva Budára,

ki költse egy komplett pesti panel árát dudára,

ki ápolja klinikán az egészséges körmét,

ki válasszon rövid utat, ki pedig a görbét, 
ki lásson a Hun West Travel irodával világot,

ki álmodjon zöld fű közé piros, fehér virágot,
ki ültessen minden kerti törpe mellé tuját is,

ki adja az ártatlant, de hogyha kell, a buját is,
ki rendeljen ülőbútort magának a neten,

kik lakjanak egyetlenegy félszobába' heten,

na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki utazzon még a világ végére is kocsival,

ki tudjon le minden bajt egy odavetett bocsival, 
ki vegye a nyakába egy papucsér' a plázát,

kinek vigye el a bank a vakolatlan házát,
kinek legyen párnája a hugyos-sáros aszfalt,

ki foglaljon négy személyre, ablak mellé asztalt, 
kinek legyen jelszava a részvét és a szeretet,

kinek kelljen beszerezni tüdőszűrő-leletet,
ki kerüljön révületbe Csaba testvér szent szavától,

ki keljen ki magából egy utastársa testszagától, 

na most akkor mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, 
ki járkáljon házastársi javallatra botoxra,

kit vigyenek akarata ellenére detoxra,
kinek kelljen másnap délig étlen-szomjan kibírni,

kit lenne szép most azonnal puszta kézzel kinyírni,

kinek hozzon télapócska sárgarézzel teli zsákot,

ki hordja ki lábon hol a tüdőgyuszit, hol a rákot,
kinek legyen igénye a könyvre meg a mozira,

ki próbáljon belógni egy kulturáltabb slozira, 
kinek kelljen nap mint nap a Vágóhídig bliccelni,

kinek legyen -- láthatólag -- kedve most is viccelni,

na most akkor  mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen, 
kinek legyen névre szóló szekrénye a Gelázsban,

ki aludjon álmában egy jó kis fűtött garázsban,
ki nevezze komenista fertőnek a Dagályt,

kinek sértsen már a puszta létezése szabályt,
ki akarja hóban-fagyban kivárni a sorát,

kinek kelljen tele szájjal dicsérni a borát,
ki hurcolja fel-alá az interspáros batyuját,

ki átkozza el a saját sose látott anyuját, 
ki feküdjön hol itt, hol ott, mint a kilőtt állat,

ki rándítson haladtában szemlesütve vállat,

na most akkor  mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
ki csinálja új kecóját trendire és takarosra,

ki próbáljon mindenáron bejutni a fapadosra,
ki locsoljon François Voyer konyakot a kivire,

ki gondoljon tehetetlen haraggal a gyivire, 
ki tegye le egyik percről másikra a piát,

ki próbálja kivenni a lelencből a fiát, 
ki lomizzon kisbiciklit, dínókat meg törpöket,

ki ugassa le az undok, játszótéri kölköket, 
ki lássa a sajátját a más ölében csicsikálni,

ki próbálja magát minden karácsonykor kicsinálni, 

na most akkor  mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,

ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen,
kinek legyen tiszta sor, hogy haladás vagy haza,

kinek legyen úgy, hogy többé ne mehessen haza,
kit várjon a boldogság kék tengerén egy bárka,

kit viszont a vácrátóti köztemető árka, 
kinek jusson éppen elég hely az isten tenyerén,

Budafokon, Budaligeten és Mátra-terenyén,

Békésbe' és Hevesbe', s ki menjen a levesbe. 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.05.15. 12:53 Szólj hozzá!

Címkék: vers elemzéscigánykérdés

 „Felettünk a béka”

 

Ez a cím jutott eszembe, amikor ma reggel kaptam egy írást Tökéletes kép! - címmel. Sas József új kabaréja ezen a címen indul, ami nem áll messze az ország jelenlegi gazdasági és szociális helyzetének élethű ábrázolásától. Ennél lejjebb még nem állt az ország, mint az Orbán-kormány kétéves ámokfutása következtében napjainkban.

 

http://szilardba.blog.hu/2012/05/14/tokeletes_kep_2

 

Ebből kiderül mindenki számára, hová jutottunk. A béka segge alá. Az írás arra ösztönzött, hogy emlékeim és tapasztalataim között böngészve bemutassam, milyen sorsot szán a kormány a Népnek. A „Nép” sokféle emberből tevődik össze. Csak a klubtagokat vizsgálva azt látom, mindenkinek nyomja valami a begyét: Ki kevésbé, ki nagyonis érzi a következményeit a kormány és Orbán eszement ötleteléseinek. Már maga a „légkör”, ami körülvesz minket 2002 óta, megmérgezte a lelkeket! A depresszió a kilátástalanság következtében, a stroke az állandó stressz miatt népbetegséggé vált, amihez a pánikbetegség, mint következmény hatásosan társult. Mihez kezdhet az, akit sokévi rokkantsága után visszavezetnének a „munka világába”, amikor az egészségeseknek sincs munkájuk! Mihez kezd az államtól kapott „alamizsnával” (a 22000 Ft-tal) amikor a rokkant-nyugdíjából is csak keservesen tudott megélni?

 

És akiket „lapátra tettek”? Mert kellett a hely a klientúrának? A „magukfajtának”? Hogy fog tudni munkát keresni, amikor a beígért egymillió új munkahelyből százezer „munkanélkülivel” bővült a létszám? És még nem beszéltem a korkedvezmények megvonásáról, a magánnyugdíj-pénztár lenyúlásáról, a nyugdíjak megadóztatásáról, a „közhasznú munka” leminősítéséről. Arról meg szót sem érdemes szólni, hogy mivé lett az állam: Köztársaságból, demokráciából visszamentünk a legsötétebb feudál-kapitalista diktatúrába, ahol a Nép rabszolgaként dolgozhat havi 47000 Ft-ért, ami Orbánék szerint bőven elég a megélhetéshez. Csak azt nem értem: Miért nem próbál egyetlen „oligarcha” legalább egy hónapot ennyiből megélni?

 

Nem véletlen, hogy a szegényeket ért csapások következtében sorra kerülnek kórházba az emberek, ezt „ép ésszel” már nem tudják elviselni. (pénzzel meg pláne) Kis és közepes vállalkozók mennek csődbe, miközben a Fidesz-közeli barátokból nagygazdák, oligarchák születnek! Nem egy-két esetről tudok, hogy külföldön „gazdasági menekültként”próbálják életüket rendbetenni emberek, akiket itthon a dilettáns gazdaságpolitika halálra ítélt!

 

Nem kevés azok száma, akik elvesztették lakásukat, egziszenciájukat és öngyilkosságba menekültek. Ha még bírják a természet lágy ölén, a városszéli viskókban, aluljárókban tengetni az életüket, „tesznek róla”, hogy ne legyen helyük hol meghúzni magukat.

 

Ha meghallgatjuk azokat a hangokat, amelyek egyre hangosabban, minden irányból azt mondják: Ez nem mehet így továbbb! Ez már a pofátlanság teteje! Ki kéne nyílni a bicskának a zsebben! De nem nyílik. Tűrünk! Belénk van kódolva, hogy a szolgaságot eltűrjük. Szíjat lehet hasítani a „zemberek” hátából, mégis kezet csókolnak rabtartóiknak, hajlandók a seggynyalásra is csak azért, hogy némileg kevesebb korbácsütést kapjanak.

 

http://atv.hu/videotar/20120430_mihalyi_peter_2_resz

 

Egyetértek Kertész Ákossal, Paul Lendvaival, mindenkivel, aki azt mondja: a magyar emberrel bármit lehet csinálni, nem fog fellázadni a zsarnoki önkény ellen. Lehet, mégis igaz a „turáni átok” legendája? Lehet. Mire lehet következtetni, hogy évszázadok óta nem tudunk két lehetőség közül JÓT VÁLASZTANI? Mindig a „rossz lóra” teszünk?

 

Az a nép, amelyik ifjúsága menekül az országból, halálra van ítélve. Ma minden ötödik fiatal külföldön keresi a boldogulását! Aki megtalálja, ott is marad. Ezért (is) csökken a lélekszám. De ki az, aki „marad”? Az öreg, magatehetetlen népesség, akit rövid időn belül nem lesz kinek eltartani! Ma Magyarországon a munkának nincs értéke, sem becsülete, de MUNKA SINCS! Ma nem azé a föld, aki megművelné, hanem azé, aki a fidesz-közeli klientúrához tartozik, bár földet sose látott!

 

Magyarnak lenni ma nem sikk. Ahol faj és bőrszín alapján lehet megkülönböztetni Embereket, ahol ezek az eszmék szabadon hangoztathatók, ahol szabad zsidózni, cigányozni, gyűlöletet kelteni embertársaink iránt, azt a népet nem szeretik a világban. Az igaz, hogy ezért nem a Nép, hanem az ország jelenlegi vezetői a hibások, ettől függetlenül az egész ország issza a levét. Igaza van a világnak! Mi is hibásak vagyunk! Rábíztuk magunkat egy olyan emberre, akiről tudtuk kicsoda, mert már bemutatkozott. De ez a nép amnéziás. Hamar felejt és későn tér észhez.

 

De ha nem ébredünk fel és nem segítünk magunkon, az Isten sem fog segíteni. Az ország sorsa van veszélyben. Minden gondolkodni tudó ember látja a bajt, tudja az okát, a többség mégis birkatürelemmel várja a sültgalambot, ami biztosan nem fog a szánkbe repülni. Ahhoz tenni kell! Elkergetni a Nép ellenségeit és olyan vezetőket választani, akikben megbízunk. A „bizalmat” sikerült megingatni az elmulr tíz év hazugság-hadjáratával és a karaktergyilkosságok sorozatával.

 

Ha Petőfi élne, most mondaná:

TALPRA MAGYAR, hív a haza!

ITT AZ IDŐ, most, vagy soha!

Szerző: Szilárd bácsi  2012.05.14. 09:02 1 komment

Címkék: blogok politika orbán elemzés

 Tökéletes kép!

Magyar valóság 2012-ből. Annyira élethű, hogy  változatlan  formában  tettem  fel. Ha  magadra  ismersz, az  nem  lehet  a  véletlen  műve!

Az ember bedugta a bankkártyát az ATM-be, megadta a kódját, kiválasztotta az összeget, majd az automata kiköpte a pénzt. Matolcsy közben megkapta a tranzakciós adót. Rezgés, pittyegés, megjött az SMS pénzfelvételről. Matolcsy közben megkapta a telefonadót. Az ember kosarával gyorsan körbesétált a boltban, bepakolta, amit kell, majd röviden eltöprengett a burgonyaszirmok előtt. Nézte, ahogy a neonfény játszik a csillogó zacskókon. Matolcsy közben megkapta az energiaadót. Végül leemelt egy hagymás-tejfölöset, ez még belefér a büdzsébe. Matolcsy közben megkapta a csipszadót.

A pénztár felé vette az irányt, gyorsan bepittyegték a termékeket. Matolcsy közben megkapta az emelt összegű áfát. Szatyorba pakolás, fejben gyors tervezés, még el kell mennie a feleségéért, aki most végezhet épp a postán, befizette a számlákat. Matolcsy közben megkapta a sárgacsekk-adót. Felveszi az asszonyt, aztán mennek a kicsikért, akik a nagymamánál nézik a rajzfilmet. Matolcsy közben megkapta a tévé-előfizetési adót. Slusszkulcs a zárba, felpörög a Suzuki motorja, de villog az üzemanyagszint jelzője, kevés a benzin. Irány a benzinkút, tankolás kétezerért, tíz éve még ötezerért nyomatott bele,
de meg kell fogni a pénzt, apránként tud csak tankolni. Matolcsy közben megkapta a megemelt jövedéki adót.

Befelé a városba, alig vannak a gyorsforgalmi úton, lehet haladni. Matolcsy közben megkapta az útdíjat. Már itt is van, ott integet a felesége a járdán, csak be kéne kanyarodni mellé, felvenni, és menni a kicsikért, délután jön haza az egyetemről a nagyobb gyerek, végre együtt lesz a család. Matolcsy közben megkapta a tandíjat. De az embernek valahogy nem akaródzott megállni. Valahogy rohadtul nem volt képes lelassítani, megállni, beletörődni, az életét Matolcsynak elutalni. Elöntötte az agyát a vörös köd, tövig nyomta a gázpedált, a Suzuki az elmúlt tíz évben talán még sose kapott ekkora benzinfröccsöt. Elfehéredő ujjakkal markolta a kormányt, az utolsó métereknél pedig valami artikulálatlan üvöltés is felszakadt belőle. Aztán csattant a tűzfalnak.

Matolcsy pedig közben megkapta a baleseti adót.


"A tegnapon nem tudunk változtatni, de a holnapot alakíthatjuk,
győzhetünk és veszíthetünk is."
/Lyndon B. Johnson

 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.05.14. 05:40 Szólj hozzá!

Címkék: politika elemzés

 MAJÁLIS

 

Szinnyei Merse Pál idejében egészen mást jelentett ez a szó. A festménye hűen ábrázolja jelentését. Később nemzetközivé válva lett a Munka Ünnepe, ahol az elnyomott proletár ezen a napon Embernek érezhette magát. A szocializmus bukása után mára ledegradálódott simán egy ünneppé, amin lehet szónokolni különféle pártok mellett és ellen, de a legfőbb attrakció: Ingyen virsli és sör, amivel a rendező párt szeretné megvenni a szimpatizánsokat a bizonytalanok táborából.

 

Ebben a politikailag kialakult káoszban eligazodni sem könnyű, hiszen minden párt magának akarja a hatalmat megszerezni, aminek érdekében a „másikat” akár megölni is képes. Ha az Embert nem tudja, legalább a „karakterét” igyekszik leamortizálni.

 

A mai ünnepnek már semmi köze a munkához, mert az nincs. Munkás még lenne, „munka nélkül” viszont mit ér az ember? 22800 Ft-ot. És „munkával”? 47000 Ft-ot.

Ezt vallja (és állítja!) a Fidesz valamennyi „szakbarbár” vezető politiKUSSS-a.

Jó lenne ketrecbe zárva látni, miként boldogulnak ezekből a szép kerek összegekből.

 

A DK Majálisának volt egy diszkrét bája. Az időszerűséget tekintve arról szólt, ami ma az országban élőket pártállástól függetlenül foglalkoztatja: Van, vagy nincs Gyurcsánynak takargatnivalója szakdolgozata ügyében? Tudtam, hogy erre a választ a legilletékesebbtől lehet megtudni: Magától a Miniszterelnöktől. Nem a mostanira gondolok, nekem Gyurcsány volt és marad az az Ember, aki erre a posztra alkalmas és méltó. Orbán mellette olyan messze áll tudásban, mint Makó vitéz állt anno Jeruzsálemhez távol. Nem szándékoztam eredetileg részt venni a Majálison, de az események miatt meg egyébként is megváltoztattam a döntésem.

 

Volt célja, hogy mégis felmentem a DK Majálisára.

  1. Hogy tájékozódjak a „hangulatról”, ami a „plágium”-vád nyomán kialakult.

  2. Találkozzak a Tagsággal „azon melegében”, mielőtt elszállna a boszúságom.

  3. Új „kapcsolatokat” szerezzek.

 

Persze volt „hátsó szándékom” is: Összekötni a kellemest a hasznossal.

-Hogy ezt fogja-e mindenki „érteni”, nem foglalkozok vele..

 

Sikerült találkoznom sok ismerőssel. Volt, akit Én „fedeztem fel”, volt, aki engem talált meg. Végülis egyremegy: TALÁLKOZTUNK. Volt egy furcsaság: A „nép” (a járókelők) mintha tudatosan „terelték volna” az érdeklődőket más irányba, nehogy odataláljanak a helyszínre. Ez alól még az MSZP-sek sem voltak kivételek, pedig a két rendezvény nem volt messzebb 300 m-re egymástól.

 

Találkoztam szinte a teljes Vezérkarral, ott szorgoskodtak a sikerért. Élő Norbert, Varju László, Gréczy Zsolt és Niedermüller Péter volt az első „fogás”, Pétert beszerveztem a klubunkba + megszereztem a tel. számát. Varga Mónika a sátorban „gyűjtötte az adományokat” Pétervári Judittal. Varga Ferenc, Gotthard Lajos, Horváth István és Hazai András engem talált meg. Bach Szilviába és Kis Ildikóba „belebotlottam”. Szilvia frenetikus sikert aratott produkciójával. Múmia egy naagy táblával hívta fel a DK-ra meg magára a figyelmet. Alízka és párja is meglett, Bolla Zsuzsa (Kacu) rámismert. Volt még a Julcsi, Tóth Kata + a Jani is ott voltak. A „Tóthok” kitettek magukért, megtalált Nelli is. Csonka Beától megszereztem Vadai Ági telefonszámát.. Kb ez volt a névsor, akikkel összefutottam.

 

Feri ünnepi beszéde tegnap eltért a szokásostól. Nem volt „gyáva nyul”, aki megijedne az árnyékától. Felvette a kesztyüt, amit a Fidesz dobott a képébe.

 

Ez volt a tegnapi nap üzenete számunkra: Nem kell beszarni. Hogy ki mint értékeli, lelke rajta: Én így. Félelemben nem lehet élni, sem dolgozni. Az igazságért ki kell állnunk. Magunkért és a hitünkért. Egymásért. De a játszadozás ideje lejárt:

Ha kell, megvédjük magunk! Ezt üzente Feri. Nem fél, és mi se dőljünk be a rágalmaknak, amelyekkel oly sokszor akarták meggyilkolni erkölcsilag.

 

Ha egységesek lennénk, szót se érdemelne az ügy. De amíg a baloldal nem tér észhez, Orbán építi Orbanisztánt a gazember kormányával és maffia-társaival együtt..

Szerző: Szilárd bácsi  2012.05.02. 22:41 1 komment · 1 trackback

Címkék: blogok politika gyurcsány elemzés

 Egy találkozó előélete, története és tanulságai.

 

Klubunk törzsgárdája megszokta már, hogy kéthavonta vagy sűrűbben a heti virtuális vitaesteken felül élőben találkozik, ahol a felmerülő problémákat és feladatokat ki és megbeszéljük. Alaposan megbeszéltük, mi legyen a témája az április 27.-i Varju Lászlóval való találkozónak. Az Alapvetésből szemezgettünk: van benne nekünkvaló feladat bőven. Nem elég beszélni, tenni is kéne valamit: e köré csoportosatottuk a kérdéseinket. Ebben Leonóra főszerepet játszott: Az Életből merítette a kérdéseit.

 

Kérdéseink voltak, előadónk is lett, a hallgatóságról azonban érdemes szólni: Akik eljöttek,minden dicséretet megérdemelnek. Felmerül a kérdés: Lehet-e, szabad-e nyolc ember részvételével lekötni Vezetőt, amikor a munka dandárját kell végezniük 2014-ig azért, hogy addig a Párt megerősödjön annyira, hogy az Orbánt leváltani szándékozó ellenzékben szerepet játszhasson? Ennyi előkészítés után a jegyzőköny, amit tanulságért írok emlékezetből azért, hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló eset. „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó”.. Ha nem, az nagyon nem jó.

 

Összehangoltuk Drótos Imrével, hogy együtt utatazzunk Miskolctól, így hamarabb eltelik az idő. Volt egy utitársunk, akit bevontunk a beszélgetésbe, de nem volt szerencsés választás: A Sárospataki Római-katolikus hitközösség jegyzője volt a hölgy, akivel egész jól „elbeszélgettünk” egymás mellett úgy, hogy a gondolataink sem nagyon találkoztak. Eredménye döntetlen lett: egyik félnek sem sikerült a másikat „megtéríteni”. A DK székházban találkoztunk Leonórával, aki gyűjtötte az anyagot, legyen mit otthon hasznosítani a körzetében. Varga Mónika pedig Élő Norberttel együtt nagy munkában voltak: a Május elsejei Majálist készítették elő gőzerővel néhány segítőkész aktivistával.. Rájuk nem számíthattunk: - dolguk volt. Fél kettő sem volt, és máris voltunk - hárman.

 

Bizakodva vártam a többieket. 5 perc sem telt el, megérkezett egy naagy doboz házi pogácsával Marton Ottilia Győrből, lánykori nevén Lilla, majd „befutott” Rideg Katica, aki nem olyan fürge, mint a „déli gyors”, de vidámságot hozott, hiszen Ő már pesti, míg a többiek vidékiek. Aztán sokáig senki, pedig már két óra bőven elmult.

 

Ekkor lettem picit idegesebb a kelleténél, ekkor hívtam fel minden elérhető klubtársunkat, emlékezetve rá, hogy itt kéne lennie. Az eredmény lesujtó volt. Egy részük „elfelejtette”, és ha rögtön indult volna, se ér oda a végére.. Mások betegségről panaszkodtak. A többséget el sem tudtam érni. Egy „kapásom volt”, Gotthard Lajos, aki még ugyan messze járt, de ha később is, de félidőtől OTT VOLT, így nem maradtunk „heten, mint a gonoszok” - a nyolc pedig kerek szám. Csak nem annyira „szép” mint a várható 30. Majd elfelejtettem mondeni, hogy telefonálgatás közben megjött Pétervári Judit, aki először volt Találkozón, és Belák Andrea, aki a „Vénasszony” nevet egyedül bitorolja a csoportban, és akinek még fontos feledata volt előtte ellátni beteg férjét, de nagyobb késés nélkül odaért. Negyed háromra. Amikor megérkezett, azt kérdezte: „Hová kell menni? Hogy állunk”? - nem tudtam mást mondani, hogy „Le a pincébe, csak nehogy sírvafakadj”.. Mire leért, megértette.

 

Legalább jól kibeszélgettük magunkat heten, - hiszen bevontuk Juditot is, akinek temérdek dolga volt: ajándéktárgyakat csinált a Majálisra társadalmi munkában, amit a találkozó után is folytatott fenn Mónikáékkel együtt. Háromnegyed 3-kor befutott Laci is. (előre jelezte, késni fog) Kicsit meglepődött, de feltalálta magát: Üljünk körbe! Elsőnek egypeces néma felállással megemlékeztünk szeretett klubtársunk, Magyika haláláról. (remélem, akik jelezték részvételüket a temetésén, nem fogják elfelejteni) Elkezdtük. Hamar kiderült, hogy egy hullámhosszon vagyunk, hiszen amit Laci fő feladatunknak szabott, azt csináljuk már régen: Az Alapvetést tanuljuk, hogy megtanuljuk a módját, hogyan lehet HIT-tel megduplázni a létszámot.. Lajossal kiegészülve szinvonalas beszélgetés zajlott, amiből mindenki kivette a részét. Jól éreztük magunkat és megerősödött a hitünk abban, hogy „jó úton járunk”, mégsem voltunk maradéktalanul elégedettek. A hiányzók miatt..

 

Laci megmagyarázta az okot: Ki az, aki ezt az első jó időt nem a szabadban tölti el, hanem egy pincében politizálással? Van benne „walamy” na meg a hosszúúú hétvége és a Majálisra készülés. Neki is volt még aznapra „jelenése”- így el kellett mennie. Mi még maradtunk, amíg a „menetrend” engedte.. Beszélgettünk. Különösen arról, miért voltunk „csak ennyien”, és hogy kezeljük az ügyet.. Egy biztos: nem kaptunk dícséretet a létszámért! Első nekifutásra az volt a reakciója Mónikának és Norbinak is, hogy ilyen létszámban nem léphetjük át a székház küszöbét sem – legközelebb.. A végén azért nem volt ilyen naaagy a gond: Megoldottuk.

 

Azért az egy kicsit fájt, hogy ha már nem tudott ott lenni Walaky valamilyen ok miatt, miért nem szólt előre, talán nem okozott volna olyan csalódást. Persze még az is megoldás, hogy utólag megmagyarázzuk. Azt nem tudom elfogadni, ha sem előtte, sem utána nincs magyarázat. Emberek vagyunk, akik annyival „tartozunk” társainknak, hogy tájékoztassuk egymást, ha valami közbejön.

 

Túl vagyunk rajta. Lépjünk túl rajta, mert a feladatok sokasága vár ránk, nincs idő a hibákon rágódni. Itt van Május elseje! A DK hív bennünket a Majálisra! Nem a „pincében”, a természet lágy ölén kerül megrendezésre... Aki teheti, legyen ott, és örüljünk együtt annak, hogy még „látszatra” működik a demokrácia és lehet ünnepelni Május elsejét – oligarchák nélkül.

Szerző: Szilárd bácsi  2012.04.30. 10:44 1 komment

Címkék: politika barátság elemzés

 Dr. Szilvásy György „utolsó szó jogán” elmondott beszéde az UD Zrt. büntetőper végén                                  2012. ápr. 19-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Ítélethirdetés 2012. április 25-én lesz.

 I. Felszólalásom első részében kitérek a büntetőperben szokatlannak tűnő kérdésekre. A  vádbeszéd ismeretében, van lehetőségem utoljára, hogy ma  egykori politikusként, közszereplőként az ellenem indított büntetőeljárás valódinak tartott indokairól, a vádlók szerepéről a véleményemet összefüggően elmondhassam. A lehetőséggel szeretnék élni, a meggyanúsításom és megvádolásom után alapvetően változott meg az életem. Tisztában vagyok azzal is, hogy az ügyészség tevékenységének minősítése nem a bíróság feladata, mint ahogy a bíróság a perben nem vizsgálhatja a vádemelés vagy másokkal szemben a vádemelés mellőzésének szándékait, motívumait.

II.Az ügyészi vádbeszéd betetőzése a folyamatnak, amely az UD Zrt.-ügyben, véleményem szerint politikai megrendelésre a Központi Nyomozó Főügyészségen elindult. Mi is ez a folyamat? Az alapügy és az ahhoz kötődő mellékszálak többnyire fel nem dolgozása és elvarrása, a szereplők, az érintettek, köztük ma már kormánypárti politikusok, hivatalnokok teljes kimosdatása.  Ezzel párhuzamosan pedig bíróság elé állítani az ügyet felderítőket, azokat, akik a tisztánlátás és a jogbiztonság érdekében nyomozati cselekményeket sürgettek. Mindezt akár még hamis állítások és összefüggések közlésével (ezekből még az ügyészség is beismert egyet a perbeszédben). Ráadásul úgy, hogy a vádlottak padján egy MSZP-MDF cinkos összeesküvés látszatát is megteremtsék. (Az ügyészség nemigen igyekezett választ adni arra, miért egyesítették a két ügyet. A vágóképek kedvéért?)

1.     Az ügyészségi nyomozás politikai megrendelésre indult az ügyet felderítők ellen: az UD Zrt. alapügyének elkenése érdekében, érdemi nyomozati cselekményeket az ügyészség nem engedett, b. személyesen Orbán Viktor rendelte el a jogi eljárások megindítását, c.  a Fidesz politikusai meg is tették a feljelentéseket, d.  nem riadtak vissza, hogy nyilvánosan fenyegessék meg az UD-ügyben esetleg eljárni merészkedő hatósági embereket.

2.  Az ügyészség elkezdett nyomozni, így két és fél éven keresztül nyomozott ellenem is,miközben a tényállás már az első hetekben ismert volt, de kampányidőszakok követték egymást, a nyomozás, annak főbb eseményei  ilyen időszakokra estek.A jobboldali média pontosan előre tudta, mi fog történni, a gyanúsítást és a vádemelést illetően is. Persze így én is információkat kaphattam az ügyészség tervezett lépéseiről. d.     Ezek után nem volt meglepő, hogy az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatásomkor, a vádirat ismertetésekor, és legutóbb a vádbeszéd előadásakor is tartalmilag a Fidesz vezető politikusainak anyagait idézte, politikai vádakat fordított le a büntetőjog nyelvére.

3.  A nyomozás  két és fél éven keresztül tartott. Az ügyészség 8 hónap alatt lezáratta az alapügyet. Az iratokból kiderül, gyakorlatilag érdemi nyomozás nélkül, vagy az autentikus szakértő, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárásával.  b. akaratlanul az ügyészi vádbeszéd is megerősítette,a nyomozó hatóság példátlan módon az NBH-tól várta volna a feljelentésének bizonyítását. Képzeljük el: bemegy egy polgár a kerületi rendőrkapitányságra, és közli, hogy most látta, a pilisi erdőben elástak néhány holttestet.azt is megmondja, pontosan hol történt. Az ügyeletes tiszt közli,  csak akkor tud foglalkozni az üggyel, ha az illető behozza a holttesteket. Normális esetben nem azt mondanánk, hogy ez lehetetlen? Az UD Zrt. nyomozása kapcsán éppen ez történt. És az esetleg behozott maradványok megvizsgálására egy gyengén látó embert kértek fel. c.  A vádirat és a vádbeszéd gondolatmenete is az, hogy a cég vezetői, a céghez kötődők ma született bárányok, és a feljelentést tevő főigazgató, az ügyben tájékoztatást kérni merő képviselő, és azt adó miniszter a bűnös – azok, akik látták a hullákat elásni.

4.A nyomozás és a bizonyítási eljárás során az ügyészség nem volt pártatlan.Mutatja a vádirat és vádbeszéd is. a. A személyes adattal való visszaélésben sem nyomozott a Fidesz politikusainak érintettségét illetően, jóllehet már bizonyítottan illetéktelenül kezelték,ők hozták nyilvánosságra a kifogásolt hangfelvételeket. Mintha Répássy úr és a többiek a gondosan kidolgozott feljelentés mögé egy használati utasítást is mellékeltek volna csak szocialisták és MDF-esek ellen nyomozhattok, de annak legyen eredménye! Ha másként nem megy, hagyjuk figyelmen kívül a tényeket! Az érintettek hozzájárultak a hangfelvételek lejátszásához! Az sem baj, ha  nem így van. Módosítjuk a tényállást. A bíróság amúgy is vádhoz van kötve, csak azokról tárgyalhat, akiket mi odaviszünk. Monopóliumunk van.VádmonopóliumunkAz ügyészség a Fidesz politikusok és ügyvédek állításait kontroll nélkül átvette, tényként kezelte. A vádbeszédben annak ellenére, hogy az állítások egy része bizonyítottan hamis. Laborc úr magánútjai vagy hivatalos útjai voltak az érdekesek? Milyen gyakoriságú volt a kapcsolattartás? Az állítások másik része feltételezés, amit  a bíróság előtt sem bizonyított senki. Ezért azután az ügyész úr a bizonyítékot helyettesítette a megtanult véleményével, meg álláspontjával. Mondjuk, hogy törvénytelenek lettek volna a lehallgatások. Vagy az én célom a Bizottság tájékoztatásával a politikai ellenfél lejáratása volt. Sorolhatnám.c.  Aki hallgatta az ügyészi vádbeszédet, többször az a benyomása keletkezhetett, védőbeszédet hall egy olyan tárgyaláson, ahol a vádlottak padján Kövér László, Demeter Ervin, Horváth József, Répássy Róbert vagy Szijjártó Péter ül. Esetleg utolsó szó jogán beszél a szintén vádlottak padján ülő ügyészség. Egészen nyomorúságos volt hallgatni, majd el is olvasni azt a szerecsenmosdatást, amelyet a vád képviselője négy oldalon keresztül adott elő Laborc úr külföldi útjainak megismerésével összefüggésben.d.  Ilyen körülmények között  már említeni sem kell, hogy érdemét tekintve az ügyészség teljes egészében figyelmen kívül hagyta a vádlottak és védőik megállapításait, kérdéseit, a pártosságra történő figyelemfelhívásait, azokat a körülményeket, amelyek ellentmondanak a politikai, illetve ügyészségi prekoncepciónak, cáfolják azokat, és a vádlottak igaza mellett szólnak. Pedig egyébként ezeket figyelembe venni és értékelni törvényben előírt kötelessége lenne az ügyészségnek.

5. Tisztában vagyok, hogy a politikai viták beszivárgása a tárgyalótermekbe nem most kezdődött.A folyamatban a kormányoldalnak és ellenzéknek volt szerepe. A köztörvényes, erkölcsi elvekbe ütköző cselekményeket elkövető politikai és állami vezetők elszámoltathatóságával egyetértek. A demokratikus jogállam működése szempontjából azonban rendkívül veszélyesnek tartom, ha e folyamat betetőzéseként a hatalom, vagy bármelyik politikai erő a jogrendszer, az igazságszolgáltatás olyan fontos elemét, mint az ügyészség, a politikai bosszú, a kiszemelt ellenségekkel való leszámolás szolgálatába próbálja állítani. Ugyanakkor, mint már utaltam rá, tudom, hogy amikor egy vád a bíróság elé kerül, akkor már a bíró, aki a hivatását gyakorolja, a vádló szándékait és motívumait, a vádemelés hátterét nem vizsgálhatja, ez nem is lenne helyes. A bíró a vádról dönt a bizonyítékok alapján.

III.   Az utolsó szó jogán elmondottak nem a bizonyításhoz járulnak hozzá. Sebes Péter ügyvéd úr perbeszéde volt a védekezés szempontjából az utolsó lényeges momentum, amihez eljes egészében csatlakozom. Nem szükséges kimerítő védekezést előterjeszteni,fontosnak tartott mozzanatokra felhívnom a figyelmet igazam mellett érvelve. Ezt szeretném megtenni. Némileg megnehezíti, hogy az ügyészség vádirata, de leginkább az ügyészi vádbeszéd láthatóan nem tudta eldönteni,ki ül a vádlottak padján. Nem csak arra gondolok, amit korábban említettem, hogy a vádbeszéd keveredett a védőbeszéd elemeivel, hanem arra is, hogy ügyész úr érezhetően ide, mellém, vagy talán belém ültette Laborc Sándort is, valamint egyszer-egyszer az én volt titkárságomat is. Az ő esetükben vitatkoznék az ügyészi megállapítások helyességével, illetve cáfolnám azokat, de mégiscsak lehetetlen állapot, hogy egy büntetőeljárás keretei között ennyire keveredjen a felelősség. Így például miért következne egy Laborc úr ellen megfogalmazott ügyészségi vádból, amely mellesleg messzemenően nincs bizonyítva, hiszen még a tárgyalása is csak most kezdődött egy másik bíróság előtt, hogy nekem 2008-ban tudnom kellett volna, hogy négy évvel később valami nem fog tetszeni az ügyészségnek, és majd azt fogja mondani, hogy Laborc úr eljárása törvénytelen volt.

1.  A személyes adattal való visszaélés vádját illetően csak vázlatszerűen szeretnék  kitérni, tartalomelemzésnek vetettem alá az ügyészi perbeszédet, értelmezésem szerint a vádat az ügyészség vonta vissza, kérve a bíróságot, hogy legalább rágalmazásban szíveskedjen engem elmarasztalni.Érdemét tekintve a bizonyítási eljárás, az összes tanú,beleértve az ügyészség tanúit, nem beszélve az adatvédelmi biztosról,megerősítette, a személyes adattal való visszaélés, a jogosulatlan adatkezelés nem velem kapcsolatban vethető fel. Ahogy a biztos úr megvilágította, nem a CD-k kiosztása, hanem az internetre való feltöltése volt a törvénytelen. Nem szeretnék azzal foglalkozni, hogy kik hiányoznak a vádlottak padjáról. Az adatvédelmi biztos mutatott rá, az adatokat jogosan kezelte, függetlenül attól, illetve azt követően is, hogy azokat átadta a nyomozó hatóságnak. Utalnák arra,az ügyészség meg nem engedhető módon negligálja  a tényt, a vád tárgyává tett adatok, információk az objektumvédelem keretei között keletkeztek. Ennek figyelembevétele a vád koncepciójával nem fért össze.d.  A Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai csak ülésen ismerhetnek meg személyes adatokat. A Bizottságot nem a  büntetőügyről, az összefüggésekről és kockázatokról, a megtett vagy megteendő kormányzati intézkedésekről kívántam tájékoztatni.Tudatomban az állt, hogy az NBH által feltárt, bemutatott tények, események, kapcsolatok következtetések nemzetbiztonsági kockázatokat is rejtenek, és az ezekről szóló információk természetesen törvényes úton keletkeztek.

2.   Ön azt mondta, nem mondtam igazat az eljárás során, vagy furcsán működött az emlékezetem. Három esetet bemutatnék annak érzékeltetésére, nem fordult elő,  ne a legjobb tudásom szerint nyilatkozzak az ügy bármelyik állomásán, bármelyik részletében.Nem mondtam igazat, hogy nem hallgattam meg a hangfelvételeket. Mi a erre bizonyíték? Az Ön véleménye: A mai napig nem hallgattam meg a CD-t,a felvételeket sem, amelyeken politikusok szerepelnek. A felkészítő anyagokat, a prezentációs papírt természetesen megismertem. Ezt igen, ellenkezőjét soha nem állítottam.Azt mondta, hogy a kihallgatásom során nem emlékeztem, hogy melyik hangfelvételeket játszották le az informális bizottsági ülésen, a tárgyaláson pedig már jól emlékeztem az egyikre. Elfelejtette idézni,a kérdésre azt válaszoltam, „nem emlékszem, ennek is utána kellene néznem a jegyzeteimben”. Az is fontos, mert  visszautal a korábbi kérdésekre adott válaszaimra. Önnek később már nem volt fontos, hogy visszatérjen erre a kérdésre.  A  gyanúsításomat követően természetesen minden lehetséges forrást felhasználva készültem fel a büntetőeljárásra, amely jól láthatóan arra is irányult, hogy tönkretegye politikai pályámat. Megjegyzem, ez sikerült.

c.  A hitelességhez tartozik az Alkotmányügyi és Nemzetbiztonsági Bizottság ülése elmaradásának interpretálása, mely egyike a durva csúsztatásoknak. Eszerint azért nem voltam hajlandó tájékoztatást adni, mert nem volt jelen a Nemzetbiztonsági Bizottság, ezzel elismertem, hogy csak bizottsági ülésen lehetett volna bemutatni a CD-ket.  Az igazság az, ott és a tárgyaláson is azt mondtam el, az Alkotmányügyi Bizottság tagjai milyen körülmények között kaphatnak tájékoztatást, ha kérnek. Mivel az Alkotmányügyi Bizottság nem volt a törvényben felhatalmazva a nemzetbiztonsági szolgálatok működésének ellenőrzésére, e bizottság tagjainak tájékoztatását csak úgy tudtam volna elképzelni, ha a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén vesznek részt, akár meghívottként, akár együttes ülésen. Ez a megkötés értelemszerűen nem vonatkozik, nem vonatkozhat a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjaira. Még egy ráadás. Abból, hogy én döntöttem a Nemzetbiztonsági Bizottság felkérésének elfogadásáról, és arra kértem Laborc urat, hogy készítse el a prezentációs CD-t, továbbá irányító miniszterként utasításadási jogköröm is volt, nem következik az az ügyészi sejtetés, sőt állítás, hogy minden részletkérdésben én döntöttem. Nem is így volt.

3. Áttérek a rágalmazással összefüggésben elmondott vádbeszédre. Koncepciója megegyezik a Fidesz 2008. szeptember 11-e óta  előadott vádaskodásával, az akkori kormányt, a miniszterelnököt, minisztereket, engem is illettek. Ez az egész UD Zrt.-ügy, annak bizottsági és nyilvánosság előtti interpretációja előre kitalált forgatókönyv alapján zajlott, semmilyen más célja nem volt, mint a politikai ellenzék lejáratása, a politikai ellenfél tönkretétele. Propagandagépezetük ezt harsogta két héten keresztül, amely idő alatt a másik fél gyakorlatilag meg sem szólalt, majd utána is. Míg a politikusokon nem lehet számon kérni, hogy nem mondanak igazat, azért az ügyészségen, remélem, még igen. Ha valaki az UD Zrt.-ügyben forgatókönyvet írt, a kommunikáció, az ügyészség által később megtett lépések alapján is kimutathatóan a Fidesz volt. Muszáj felidéznem, hogy bűnösségem bizonyítására az ügyészség felhozza azt a polgári pert, amely a Fővárosi Bíróság előtt zajlott, és amelyben a Bíróság kimondta, megsértettem felperesek jó hírnév védelméhez fűződő jogait. Mellékes, hogy az ügyészség a számára előnyösnek látszó polgári peres ítéleteket hosszasan idézi, míg a hátrányosak a büntetőperben irrelevánsak, a bíróság ne vegye figyelembe azokat. Nem csak Dávid Ibolya esetében, velem kapcsolatban is van ilyen pozitív jogerős ítélet, amely, indoklása miatt, a mostani büntetőper szempontjából még adekvát is lenne. A perben akadályoztatva voltam, hogy az igazamat bizonyítani tudjam. Nem tudhattam, hogy a bíróság a felperes keresetét átértelmezte, így nem az eredeti keresettel szemben kellett védekeznem.Perdöntő volt, nem tette lehetővé a titokgazda, hogy a Bíróság betekinthessen az iratokba. A büntetőperben a Bíróság  részleteket, az ügyészség válogatásában megismerhetett.A polgári peres ítéletek semmit nem mondanak a szándékaimról, ami az eljárásban lényeges.

b.  Térjünk vissza a vádra. Idézek a perbeszédből: „kijelenthető, hogy Sz. Gy. tudata átfogta, a vád szerinti, közszereplőket érintő, egyes becsület csorbítására alkalmas, nagy nyilvánosság előtti kijelentései vagy eleve nem felelnek meg a valóságnak, vagy nem feleltek meg a törvényesen rendelkezésre álló adatoknak.” A valóságnak meg nem felelésre előadta Laborc úr külföldi útjainak megismerésével összefüggő négy oldalas kisdolgozatát. „Az NBH főigazgatójának utazásai nem tekinthetőek minősített adatnak, nemzetbiztonsági szempontból biztonsági vonatkozással bírnak.”  „A 2008. febr 14-én rögzített beszélgetés során Demeter Ervin arra kérte Horváth Józsefet, ki tudná-e deríteni, Laborc Sándor milyen gyakran járt Oroszországban, ’akár, amikor ő kiment, akár esetleg, az itteni fogadás, vagy kapcsolattartásban lett-e neki valami szerepe’.” „A beszélgetésben Demeter Ervin részéről, sem Horváth József részéről az nem hangzott el, hogy Laborc Sándor hivatalos útjaira vonatkozik a kérés, és erre az időszak behatárolása tekintetében tett ’helyettes kortól’ megjegyzés sem utal egyértelműen”. Az természetesen nem szerepel az ügyész úr idézetei között, amikor Demeter Ervin és Horváth József is alkalmazza a „hivatalos” kifejezést. Még kevésbé Horváth úr tanúvallomásából az a rész, amikor bírói kérdésre így válaszol: „Azzal nem foglalkoztam, hogy Laborc úr hol járt magánúton külföldön, az nem is merült föl kérdésként emlékezetem szerint.” Úgy egyébként én mit válaszoltam, ha újságíró kérdezett? Azt, hogy nem vádolom a Fidesz-politikusokat törvénysértéssel. Azt mondtam, én, a Nemzetbiztonsági Bizottságot megkerülve, nehezen tudtam volna törvényesen teljesíteni ezt a kérést. Azt hiszem, a tények ismeretében eléggé visszafogottan fogalmaztam.

   Az adatok nem törvényesen álltak rendelkezésre, az ügyészség zárt ülésen vetette fel, a vádbeszédben Ön idézte az ott történteket. Ezt az bizonyítja, az ügyészségnek ez az álláspontja. Más bizonyíték nem szükséges. Logikai bravúr következik a vádbeszédben: „az I. rendű vádlott kapcsolattartására vonatkozó állításainak vizsgálatakor azon adatokat lehet figyelembe venni, amelyek törvényesen álltak rendelkezésre. Ez a titkos információgyűjtés alapján 6 db felvételt jelent, a rendelkezésre álló adatok szerint törvényesen olyan információ állhatott dr. Sz. Gy. rendelkezésére,a titkos információgyűjtés időszakában Demeter Ervin 6 alkalommal beszélt Horváth Józseffel, és ehhez képest irreleváns, ténylegesen hány beszélgetés volt, vagy a sértett a tárgyaláson mennyire emlékszik.” Az ügyészség által szavahihetőnek bemutatott sértett egyébként ennyire emlékszik,  tudja, arra nem kell emlékeznie, amit az ügyészség nem kíván figyelembe venni. Az igazság ettől nem változik: több kapcsolatfelvételre került sor, a Nemzetbiztonsági Bizottság tájékoztatásakor az én tudatomban semmiféle törvénytelen adatgyűjtésre vonatkozó információ nem volt. Meg voltam győződve, hogy az objektumvédelem keretei között elrendelt információgyűjtés törvényes volt. Ezt az ügyészség által sem vitatott módon, az általam elrendelt, valamint az adatvédelmi biztos által elvégzett vizsgálatok is alátámasztják. Más kérdés, hogy a biztos úr szóvá tette, a nemzetbiztonsági törvény ezen a területen nem elég precíz, illetve gumijellegű megfogalmazásokkal él. Idézek a vádiratból. Ha jól értem, a rágalmazás vádjával összefüggésben a legpontosabban ez adja vissza, mit állít az ügyészség: „dr. Szilvásy György egyenes szándékkal követte el a terhére rótt bűncselekményt, szándéka nemcsak arra terjedt ki, hogy a jogellenes tevékenységének következtében az érintett politikusokat a közéleti, társadalmi elfogadottságukat illetően  konkrét és számottevő hátrány érheti, kifejezetten kívánta, magatartása ezt célozta.” Ha az ügyészség hajlandó lett volna, érdemi nyomozást folytatva feltárni, mik voltak a valós szándékaim a nemzetbiztonsági bizottság, a nyilvánosság tájékoztatása során, akkor maga is azonosította volna a körülményeket, amelyek akkor az igazi szándékaimat megmagyarázták, meghatározták.Az NBH felderítése után  az információk birtokában a nemzetbiztonsági kockázatok miatt megkerülhetetlen volt a bizottság általános, majd kérésére egészen konkrét tájékoztatása.

   Szeptember 10. és 23. között a kormányzati oldal UD Zrt.-ügyben érdemben nem szólalt meg. Most szeretném felidézni a másik oldal nyilvános megjegyzéseit: Horváth József Hír Tv : Nem látok a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának a fejébe. Hogyha az időzítést és a szervezést nézem, itt egy jól megkomponált,  úgy gondolom, igazából független újabb médialufinak vagyunk az elszenvedői. Magyar Hírlap, „Akció a kormány parancsára. Túl közel áll a Fideszhez a cégvezető? Keményen lépett a Nemzeti Nyomozó Iroda. Horváth szerint  aktuálpolitikai célja lehet az akciónak, valójában nem ő és cége áll a célkeresztben, hanem a Fidesz, egy újabb megfigyelési ügyet akarnak kreálni." Demeter Ervin sajtótájékoztatója, (Fidesz.hu: „Miben mesterkedik Szilvásy György?” címmel tudósít, minden írott és elektronikus sajtó átvette): „Távoznia kell Szilvásy Györgynek és bandájának a közéletből,törvénytelen, demokráciában megengedhetetlen eszközöket használ fel Gyurcsány Ferenc túlélésének segítésében.” Az ügyészség megtagadott mindenféle nyomozást az ilyen, de ennél súlyosabb kijelentések miatt tett feljelentéseink után, és megtagad mind a mai napig, pl. Budai Gyula esetében.) Idézem Demeter Ervint: „Szilvásy György és bandája hírbe akar hozni, megvádolni egy vállalkozót: politikusok és a Fidesz megbízásából adatokat gyűjtöttek.Erre a piszkos játszmára használja fel a Nemzetbiztonsági Hivatalt.Tudjuk, miért kellett Laborc Sándor, ilyen feladatokra kell a Nemzetbiztonsági Hivatalnak vezetőt találni, nem a nemzet biztonságát,  a Gyurcsány-kormány túlélését próbálják szolgálni. Ez a törekvés Szilvásy György és a kormány eszköztárában nem először alkalmazott módszer. Komoly útra visszatekintő hagyománya van. Csak emlékeztetőül sorolok fel néhányat… Rálőttek a rendőrpalotára a terrorveszély erősítése érdekében, sőt, a legutóbbi alkalommal már Szilvásy György kapuját égették meg. Az egésznek az az érdekessége, ami nagyon jellemző összefoglalása az eseményeknek, hogy egyetlen elkövetőt sem találtak meg mindeddig. Ez alkalmatlanságot mutat, vagy szándékosságot. Ha megnézzük, arra a következtetésre tudunk jutni, hogy amikor a szocialisták bajban vannak, akkor húzzák elő ezt a kártyát. Meg kell, hogy állapítsuk, hogy a Gyurcsány - Szilvásy - Draskovics trió gátlástalanul, minden olyan eszközt igénybe vesz, ami egy demokráciában, jogállamban elfogadhatatlan, az emberi tisztességen túl megy. Minden képzeletet és demokratikus elvet felülír, amit ez a triumvirátus csinál. Azt mondjuk, Szilvásy György mondjon le, alkalmatlan a feladatára, mondjon le és az egész bandájával együtt a közéletből távozzon. Magyarhirlap.hu/Magyar Hírlap: Titkos kabinetek titkai (2008. szeptember 13.) „Inog Gyurcsány széke, előhúzták a bolsevista diktatúra kártyáit. Ismét előrántotta a diktatúra piszkos módszereit az MSZP egy megfigyelési ügy kirobbantásával. Egy a kormány által Fideszesnek bélyegzett biztonsági céget azzal gyanúsítanak, politikai megrendelésre gyűjtött adatokat.”  Hvg.hu, 2008. szept. 16. „Demeter Ervin utalt arra, hogy Szilvásyék – és rajtuk keresztül a titkosszolgálat – Fideszes képviselők telefonjait hallgatták le, illetve a rendőrpalota elleni fegyveres támadáshoz is köze van a szolgálatnak. Fideszes forrásból pedig úgy tudjuk: a legnagyobb ellenzéki párt prominensei komolyan tartanak attól, hogy lehallgatják telefonjaikat.” Heti Válasz, 2008.09.18.: „Ha válság, akkor NBH”… MNO, 2008. szept. 19.: Lázár:… „A Fidesz szerint az NBH az utóbbi időszakban politikai megrendeléseket teljesít, amiből egyrészt az következik, hogy a titkosszolgálat törvényeket sért, másrészt pedig, hogy azok, akik a titkosszolgálatot a hatalom birtokában erre utasítják, „politikai banditizmust” követnek el.  Nagyon fontos lesz az elszámoltatás mind rendőrségi, mind titkosszolgálati vonalon" - hangsúlyozta, majd kijelentette: "óva intenénk minden rendőrt vagy titkosszolgálati dolgozót, hogy asszisztáljon bármiféle törvénytelenséghez.”

   Ezek ízelítőt adnak arról, miről szólt az ellenzék kommunikációja a két hét során: a kormány törvénytelenül, politikai célokra alkalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt, amely törvénytelen eszközökkel, ellenzéki képviselőket is lehallgatva teljesíti az elvárásokat. És most itt nem a politikai vádaskodás, a becsületsértéssel felérő kijelentések az érdekesek, szándékosan nem eszerint válogattam a sajtóból, hanem az akkor az irányításomra bízott nemzetbiztonsági szolgálatok tisztességének megkérdőjelezése. Az én második szándékom tehát, amikor a bizottság felszólításának eleget tettem, az volt, hogy e vádak alól is tisztázzam a szolgálatokat. Ez az én számomra hitelesen csak az országgyűlés illetékes bizottsága előtt volt lehetséges, nem pedig a nyilvánosság előtt. Ez is indokolja, hogy miért teljesítettem „sürgősen” a bizottság kérését: minél gyorsabban mondja ki a bizottság, hogy nem igazak a szolgálatokat ért vádak, ami az én meggyőződésem volt, annál hatékonyabban cáfolhatók a rágalmak. Nem mást, nem az UD Zrt. és az ellenzéki politikusok viselt ügyeinek a kiteregetését, hanem azt a tényt, hogy a szolgálatok törvényesen működnek. Ez volt az én kommunikációs célom, a sajtónyilatkozatok értelme, nem pedig az, amit az ügyészség bizonyítékok nélkül állít, a lejáratás.

IV.  Tisztelt Bíróság! A tárgyalás kezdetén és az utolsó szó jogán is szeretném megerősíteni, hogy én az egész ügy során a törvényben előírt kötelességemnek kívántam eleget tenni mind az engem ellenőrző országgyűlési bizottság, mind a nyilvánosság tájékoztatása során. Ebbe tartozott az is, ha kétely vetődött fel az irányításom alatt működő hivatalok működésének törvényességét illetően, akkor a kételyek eloszlatására is kísérletet tegyek. Tetteimet semmilyen más szándék nem vezérelte, bármit is állít az ügyészség. Ennyit szerettem volna elmond

Szerző: Szilárd bácsi  2012.04.26. 13:44 Szólj hozzá!

 VILÁGOS

 

Ahhoz, hogy megértsük a magyar kormány és Orbán viszonyát az Európai Unióhoz, vissza kell mennünk a fülkeforradalom célkitűzéséhez: Minél nagyobb arányban kell nyernünk, hogy megvalósíthassuk álmunkat, ORBANISZTÁNT! Ez a tervük hála a 2.7 millió agymosott birkának bejött. Ugyan átvettek egy stabil, tartható költségvetést a Bajnai-kormánytól, egy felfelé ívelő gazdaságot, hiszen a válságkezelő kormány tevékenységének sikerességét még Orbán is elismerte! A Ft – Euró 265, a svvájci Frank 200 alatt biztosította volna a gondnélküli kormányzást.

Igenám, de a kormányprogram nélküli győzem folyamán született három ígéret!

  1. Egyszeri nagyarányú adócsökkentés.

  2. Az „elmultnyócév” bűneinek számonkérése.

  3. A közrend és közbiztonság megszilárdítása.

 

Szétverték a költségvetést a 16 %-os egykulcsos adóval, amivel „kifizették” a kézcsókosokat és seggnyalókat na meg a szekértolókat. Ennek következménye lett a tízmillió magyarból egymilliót gazdaggá tenni a kilencmilliótól elvett havi tízezer forintokból. Ezt nevezik fideszéknél adócsökkentésnek. Ebben a Fidesz szavazók többsége is kárvallott lett. Eredményeképpen a „tábor” amortizálódni kezdett.

A bűnök és bűnösök számonkérésénél kizárólag a mai ellenzéki pártok prominens képviselőit vették célba. Első számú célpont Gyurcsány Ferenc volt és maradt a mai napig. Számtalan „kishal” akadt horogra, Gyurcsányt is számos esetben gyanúsították meg, mégsem sikerült egyetlen vádat jogerős ítéletig elvinni. Minden ügyészségen megrendelt koncepciós per bűncselekmény hiányában vagy megalapozatlanság okán felfüggesztésre került. Nem kérdés, mi „mozgatta” a fideszt és Orbánt ezekben a perekben: A bosszú az elmúltnyócévi ellenzéki szerepért. Megér egy misét a 3. pont elemzése is. Ma tízszer rosszabb a közbiztonság és hiába van háromszor akkora apparátusa a Rendőrségnek (kiegészítve számtalan fegyveres testülettel) a közrend nem állt helyre. Sem két hét alatt, de még két év alatt sem, csak rosszabb lett.

 

A gazdaság helyzetéről szót sem érdemes vesztegetni: két év alatt egyetlen befektető nem jött, csak ment. A Ft – Euró volt már 330 körül, a svájci Frank 250 felett. Csoda-e, ha Szabadságharcot vívott a kormány Orbánnal a hazai elégedetlenkedő kisemberek, szakszervezetek, civil mozgalmak és demokratikus értékek mellett szót emelő pártok ellen. Az Unió sem hagyta szó nélkül a káros folyamatokat, amik sehogyan sem illeszkedtek a közösen meghatározott normákhoz, amik megalkotásában hazánk is részt vett, hiszen Mi is voltunk „soros elnöke” az Uniónak. Így a Szabadságharc kiterjedt az Unió „gyarmatosító törekvéseire” is.

 

Ne feledjük el: A Parlamenben rohamléptekkel folyt a törvénykezés, következtében sikerült mára elérni: Minden független intézmény élére Fidesz pártkatona került. Minden törvényt átszabtak a saját izlésükre, beleértve az Alkotmányt is. Mára a munka bevégeztetett. A Fidesz hatalma be lett betonozva, ezt törvényes eszközökkel megváltoztatni képtelenség. Egy megoldás lehet: Ellenzéki összefogás. Kétharmados többséggel vissza lehetne állítani Magyarország becsületét és rangját a világban.

Az ellenzék hozzáállását nézve annyi az esély ma, mint nyúlnak a körvadászaton. A kormány is elment egészen a falig: Sőt, azon túl is. Nem volt mese tovább: Meg kell állapodni. De hogy lehet úgy megtenni, hogy itthon se, külföldön se kelljen vereségről beszélnie? A „Nesze semmi, fogd meg jól” elv erre is jó példa.

 

Orbán úgy ment az Unióhoz tárgyalni, a rendszerváltás legbrutálisabb megszorító csomagját vitte magával alapként. Bokros Lajos is megirigyelhetni, milyen dús fantáziával vannak megáldva a Fidesz „szakpolitikusnak” csúfolt miniszterei. Hogy ebből mi fog megvalósulni, az a jövő zenéje. Meg a magyar nép hozzáállásáé. Ha hagyjuk, még lesznek ötleteik, hogyan lehet még néhány bőrt lehúzni a népről. De ha a sarkunkra állunk, sarokba lehet szorítani a kormányt és Orbánt igéretei megtartásáért. Mert nem mindegy, miből finanszírozza a kormány a jövőben a gazdaságot: a piaci 9 %-os hitelből, vagy az IMF által biztosított 3 %-ból!

 

Persze a legegyszerübb lett volna bevallani: eddigi gazdaságpolitikánk megbukott, és alapjaiban változtatunk a rendszeren. Ezt Orbántól nem fogjuk hallani. Az IMF-fel történő megállapodást követően elindulhat hazánk a felemelkedés útján. Nem árt számbavenni, mit vesztettünk a kormány kétéves dilettáns kormányzása alatt.. (nem vagyok közgazdász sem matematikus, de az adatok nagyságrendileg elfogadhatóak)

 

  1. 1000 milliárd a kétéves egykulcsos 16 %-os adó miatt.

  2. 3000 milliárt a lenyelt magánnyugdíjpénztár miatt, amiből a hiányt akarták csökkenteni, de a kamat és kockázati felár miatt nem lett alacsonyabb.

  3. A tárgyalások elhúzása miatt napi 500 millió = durván 1000 milliárd

 

Ha semmi többet nem számítunk hozzá, ezt a 4000 milliárd forintot még a maszületett dédunokám is nyögni fogja nagyapa korában is. Ha így nézzük a helyzetet, épp itt volt az ideje Orbánéknak befejezni a Szabadságharcot.

 

Szerintem egy korszak lezárult. Elérkeztünk Világoshoz. Már csak az nem világos,

ki tette le a fegyvert, ki miben engedett és milyen alapon fogják a felek megkötni a békét? Nekem még mindig "gyanus" a helyzet.! Rodolfó naaagy "varázsló" volt, de mindig bevallotta: "Vigyázat, csalok"! De a végén az "áldozat" mindig visszakapta elcsent értékeit, pénztárcáját a bűvész mutatványa után.

 

Orbán nem ennyire tisztességes csaló! Kilopja a zsebünkből a pénzt, de esze ágában sincs visszaadni. Figyelmeztetni szokott: Ne azt hallgassátok, mit mondok, hanem hogy mit teszek! Most még sikerült elhitetni az EU vezetőivel, hogy mindent megtesz a megállapodás érdekében, (hiszen megígérte!!) na de mi tudjuk, mit jelent nála az ígéret, az EU még nem. Valójában kibújt a felelősségrevonás alól, időt nyert, és ha nem is olyan feltűnően de időt fog húzni! Hogy mi lesz az ára? Szarik rá..

 

Csak a hatalma megmaradjon. MINDÖRÖKKÉ! Ámen... 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.04.26. 10:23 1 komment

Címkék: blogok politika orbán gyurcsány elemzés

 Két út van előttem, melyiken induljak?

 

Mióta a magyar nép betette a lábát a Kárpát-medencébe Árpád apánk vezetésével, azóta mindig van választási lehetőségünk: Legalább két út között..

 

Amíg Árpád-házi királyaink csillaga fényesen ragyogott, nagy baj nem is volt. Ha nehezen is, de megtaláltuk a fennmaradáshoz vezető utat. Ez az „útkeresés” soha nem ment végbe véráldozat nélkül: I. (Szent) Istvánnak meg kellett harcolnia a pogányságot visszasíró Koppánnyal - sikeresen. IV. Bélának a tatárokkal, ami közel sem volt ilyen sikeres, de talpraálltunk. Ő lett a II. Honalapító. Viszont Mohács óta – amikor elvesztette az ország hosszú időre a függetlenségét – szinte soha nem találtuk meg a megfelelő utat. Mindig „rossz lőra” tettünk. Hogy mikor miben tévedtünk, azt nem ecsetelném, tőlem okosabb emberek már megtették ezerszer. Az utolsó „baklövésünket” szeretném górcső alá venni. A közelmultban történteket.

 

1990-ben rendszert váltottunk elméletileg.Gyakorlatilag a mai napig nem valósítottuk meg. Hogy mi ennek az oka, tudja mindenki, aki itt élt az elmult 22 évben: minden kormányváltás után kidobtuk az előző kormány hibáival együtt az eredményeit is. Erre mondja a bölcs közmondás: „A fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntöttük”...

 

Ezért jár a magyar demokrácia még ma is gyerekcipőben. Minden újonnan választott kormány új „gyerekkel” képzelte el a jövőt. A legújabb - már nem lacafacázott, nem beszél mellé, kereken mimondja: „Minden hatalmat Nekem!” „Az állam Én vagyok!” „A tőlem balra helyet foglalóknak nincs itt helyük!” „Akinek nem teccik a rendszer, van minden háznál egy darab kötél meg egy szög...”

 

Azt hiszem senkit nem kell útbaigazítani azért, mert nem tudja, kihez köthetők eme idézetek. Ma különösen nagy jelentősége van annak, hogy melyik utat válasszuk: az „orbánit”, amelyik nem vezet előre, csak „vissza”, vagy a „gyurcsányit”, amelyik reményt ad ahhoz, hogy eccer az életben (Mohács óta) megtaláljuk a „kivezető utat” abból a csávából, amibe a „jobboldali politizálás” belevezette az országot..

 

A szabadságharc szép dolog, ha van értelme. De ma,amikor vér nélkül az ölünkbe hullt '90-ben és azóta az Unió tagjaiként kinyíltak a határok, ki ellen vív Orbán és bandája szabadságharcot, ha nem saját népe és saját „csoportja” ellen?

 

Ma választ kapunk a meg nem válaszolt kérdésekre, amiket nagyon nem akar hallani Orbán. Nem hiszem, hogy fog örülni. Nem ez a lényeg: Az, hogy amit elqrt, velünk fogja megfizettetni! A parlament előtt van a megszorító csomag: kétségünk se legyen róla, hogy nem fogják megszavazni. Folytatni fogja a kormány a szabadságharcát MINDHALÁLIG! Csakhogy ez nem rájuk értendő: RÁNK, a kisemberekre.

 

Mindnek megvan már a menekülő útvonala” sváji bankbetétek formájában, egyedül az ország szegényei maradnak a csávában. Mindez nem drága ár azért, hogy a kiszolgálóit busás haszonhoz juttassa az ország csődbejutásával. De olvassátok el, mít ír erről Gréczy a blogjában és mit mond Gyurcsány a blokád első napján.

http://szilardba.blog.hu/2012/04/25/greczy_zsolt_a_blokad_elso_napja

 

http://index.hu/video/2012/04/24/alkotmanyos_blokad/

 

Hogy mindezt honnan veszem? A tegnapi vitanapunk hangulatából. Aki többet akar belőle „érteni”, olvassa el a blogot a hozzá tartozó majd 300 hozzászlással együtt. Persze nem árt, ha tudja: mit mond Európa és a hazai gondolkodó Emberek arról a politikáról, amit Orbánék művelnek két év óta. Csak egy momentum: ahhoz, hogy tele legyen a pohár, néha elég egyetlen csepp, amitől KIBORUL. Akkor fog az orbáni diktatúrának BEBORULNI..

 

Az azért nem mindegy, hogy ez mikor következik be. Tudni kell: Minden nap ÖTSZÁZ MILLIÓ Ft-tal károsítja meg a kormány a magyar „kisembereket”!

 

 

 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.04.25. 09:58 1 komment

 

gréczyzsolt 2012.04.25. 06:55

A blokád első napja

 

Miközben Orbán Viktor mégis gyarmattá tette Magyarországot, az adócsökkentés kormányából az adóemelés kormánya lett, Gyurcsány Ferenc fontos beszédet mondott az Alkotmánybíróság előtt. Ám mielőtt erre rátérünk, íme egy idézet 2010 márciusából:

"A kormány mást se tud csak adókat emelni! Nyolc éve az emberekkel fizetteti meg a hazugsága árát! Elég volt! Megmutatjuk lehet ezt másképp csinálni.Nem kérünk mást csak minél nagyobb felhatalmazást! Minél nagyobb a felhatalmazás kapunk, annál gyorsabban rendet teszünk és CSÖKKENTJÜK AZ ADÓKAT, az emberek terheit. A gazdaságot növekedő pályára állítjuk." 

 

Orbán Viktor, hazudtál, sőt, ha valaki, akkor Te kúrtad el. Mert mielőtt jöttél, jobban éltek az emberek. Gyurcsányék vigyáztak a szociális védőhálóra, a demokratikus rendszert sem verték szét. Őszöd igazsága kísérti Orbánt. Végre ki kéne mondania, hogy elrontotta, hogy elnézést kér a magyaroktól, de még ott a kétharmad, tudok és merek a helyes irányba változtatni. Gyurcsányék idején nem vittek ki milliárdokat a miniszterelnök szobatársai, miközben elvették a cukorbetegek gyógyszerét és az öregek utazási kedvezményét. A hiánycsökkentéshez pedig nem kellett ellopni 3 ezer milliárdot, azaz a zemberek megtakarításait. Gyurcsány megszerezte a hazájának az uniós forrásokat, Orbán pedig most azért köpi le a békemenetnek hazudott autodafé valamennyi, az EU-t gyalázó transzparensét, mert el akarják venni azt, amit Gyurcsány szerzett. Ráadásul az út, amelyet választott - és Barroso nyilván erre figyelmeztette - államcsődbe vezet. Hosszú a bűnök sora, és előbb-utóbb kormányváltás is lesz. Remélhetőleg az uniós bíróságok még azelőtt döntenek a rólunk szóló perekben.

 

Gyurcsány diktatúráról beszélt tegnap az AB épülete előtt. És igaza van. A cimborákkal feltöltött talányos testületnek napirendre kell vennie a hatalom kizárólagos birtoklásáról szóló Bokros-féle beadványt, mint ahogy a DK frakciójáról is heteken belül pozitívan kell dönteniük. Ahogy ezt már Sólyom korában megtették egy ugyanilyen esetben.

 

Egyenes és világos volt a beszéd, mert egyértelművé tette a frontvonalakat.Aki hibázó rendőröket és jámbor, arcukat eltakaró járókelőket lát 2006-ban, bizony hazudik. Aki nem érti,a rendőrök is belenyomorodtak Orbán puccskísérletébe, figyelmen kívül hagyja a fideszes politikusok október 23-ai telefonbeszélgetéseit: Az akkori bizottsági ülésen a rendes fegyverhasználat elmaradását vetette a kormányoldal szemére. Aki nem érti, miért ül Gaudi-Nagy Tamás, a csőcselék egyik ügyvédje a Jobbik padsoraiban. Egy másik ügyvédjük apja pedig alkotmánybíró lett.

 

Az a szocialista politikus, aki nyolcévezik, az muníciót ad a Fidesznek a 2014-es kampányra. Miniszterek, államtitkárok és frakcióbeli tisztségviselőktől rosszul hangzik a visszamenőleges bírálat, mi több, hiteltelen. Pedig ugyanezzel az erővel - főleg látva az elmúlt két év irdatlan, ezermilliárdos károkozását -, akár büszkék is lehetnének. Ha nem azok, majd a Demokratikus Koalíció az lesz. Dönteni kell mindenkinek, hogy lefekszik-e a Fidesz gazdaságtól, állami földeken és az iskolavezetői posztokon át a művelődési házi kinevezésig tartó korrupt és erkölcstelen rendszerének. Ahol nemzeti érdeknek nevezik, hogy minden mozdíthatót a maguk anyagi és politikai hasznára fordítsanak.

 

Gyurcsány Ferenc úgy beszélt, ahogy egy elvi ellenzéki politikusnak kell. Felsejlett 2014 fontos hangja, aki nélkül nem lesz kormányváltás. Ezt el kell fogadnia a két demokratikus ellenzéki pártnak is, akár tetszik nekik, akár nem. A többi a szavazók dolga lesz.

Most pedig várjuk az adóemeléseket törvényre emelő parlamenti javaslatokat. 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.04.25. 08:21 Szólj hozzá!

Címkék: blogok politika orbán gyurcsány elemzés

 Nem ártana, ha tudná mindenki: Honnan jöttünk és hová megyünk?

 

Van valami nemzeti bája annak, hogy „magyar”. Csak az a baja a szónak, hogy nem értjük az értelmét. Ennek megértésében segít a történelem, a nyelv, az írásos emlékek és az íratlan, szájról-szájra terjedő mondák. Ha mindezeket figyelembe vesszük, segíti a mai „degenerációt” leszállítani arról a magas lóról, amire a fene-nagy magyarságtudatunk (na és a mai vezető politikai elit ) felültette ezt a népet. Nagy segítséget nyújt ebben Arany János „Rege a csodaszarvasról” című verse és a hozzá fűzött tanulmányok gyüjteménye.. Különösen ajánlatos lenne mindazok számára, akik úgy vélik: A „magyar” felsőbbrendű faj, /árja/ és majd mi fogjuk megmutatni egész Európának, hogy „hol lakik a magyarok Istene”

 

.http://www.pccd.hu/nemzetismeret/?id=4.21

 

Ha Arany János szemével nézzük magyarságunkat, rájövünk, hogy a hunok jóval megelőztek bennünket a Honfoglalást illetően a Kárpát-medencében.

Attila, Buda és Csaba királyfi legendái és természetesen történelmi szerepe „helyreteszi” magyarságtudatunkat. Egy van, ami összeköti a két nemzetséget: a nyelv. Mert az közös. A történelmünk viszont nagyonis különböző.

 

Nem csak Arany foglalkozott a multtal: Gárdonyi Géza is.

A „Láthatatlan ember” a hunok történelmébe kalauzolja el az olvasót.

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_l%C3%A1thatatlan_ember_(G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za)

 

Ha a két művészi alkotásból közös képet alkotunk arról, „honnan jöttünk”, könnyebben tudunk arra választ adni, - „hová megyünk” - a XXI. században?

Ehhez persze a közelmultat sokkal jobban kell ismernünk, mint a régmult időket.

 

Erre mondaná Pósalaki úr: „Ugorgyunk”! Ezt mindenki tudja, akinek maradt némi sütnivalója az agymosás után, vagy nem lett amnéziás. Pártunk és kormányunk a Kárpátok Géniuszának vezetésével Európa ellen vívja szabadságharcát, miközben a Nép, az istenadta megpróbálja a számára biztosított 47000 Ftból túlélni a rendszert, ami qrváranemteccik! Csakhogy nem tud és nem mer határozottan fellépni, mert a félelem nagy úr: az ellenzék meg az összefogás hiányában fabatkát sem ér..

 

Van egy másik szál, ami a világtörténelemben mindig szerepet játszott, de soha nem oldódott meg: Ez a „zsidókérdés”. Ami szorosan összefügg a „magyar-kérdéssel” is. Hazánk lakosságához hozzátartoztak a zsidók, mint a velünk élő más nemzetiségek. Itt éltek, amikor Árpád apánk elfoglalta e területet és megtörtént a Honfoglalás.

 

Van egy harmadik szál, a szabadkőmüvesség fogalmát és célját próbálja megmutatni. Míg a Habsburgok idején Martinovicsék nemes céllal akarták megdönteni a király hatalmát, ma az egyház szeretné magának megszerezni azt,pont olyanok segítségével, akik nem akarnak az EU kötelékébe szervesen bekapcsolódni, hanem saját maguknak szeretnének tőkét kovácsolni az állam és egyházak közötti hatalmi harcban. Ebben a Pápaság hű szövetségesre talált Orbánban és az őt segítő egyházakban.

 

Hogy mi a „közös” a magyar és zsidó nép sorsában? Erre a Tabu című műsorban (ATV Havas Henrik) furcsa, de helytálló választ kaphattunk: mindkét „nép” mint egy szigetként van jelen ott, ahol egy másik civilizációt képvisel: a zsidók Afrikában Európát, Mi a Kárpát-medencében Ázsiát. Izrael államot éppen az a Németország segíti mindenben, aki Hitler idején ki akarta írtani a zsidó népet.

 

Ami hazánkat illeti: Nem olyan rég még az Európához való csatlakozás volt a cél, 2 éve küzdünk a gyarmatosítás ellen. A szabadságharcnak, amit Orbánék vívnak, csak vesztesei lehetnek: az Unió és Magyarország. Legfőbb vesztese a nép, aki ebben a harcban a szenvedő fél szerepét tölti be, bármi lesz az eredménye. Ha Orbán kivezeti népét az Unióból, akkor minden eddigi vívmányunk odaveszett és reményünk se lesz rövid időn belül visszaállítani a demokráciát, a jogállamot, a létbiztonságról ne beszéljünk. Ha az Unió térdre kényszerítené Orbánt, a megszorításokba rokkannánk bele..(amit az eddigi ámokfutása miatt kellene megtenni a lakosság bőrére)

 

Ha Orbán terve valósul meg, (vissza az 1944-es állapotokhoz) Magyarország 100 évre kiírja magát az európai kultúrállamok szövetségéből. Terve sincs arra, miből fog a Nép megélni. Van azonban más alternatíva is: az ellenzéki összefogás!

 

Ehhez azonban nem elég a szó, tenni kell! Programot letenni az asztalra. Erre ma két politikus képes, Gyurcsány és Bajnai. Gyurcsány nevéhez fűződik az Alapvetés program, Bajnai pedig kidolgozta az általa vezetett szakértői műhely programját. Mindkettőnek van realitása. Egyiknek sincs elegendő támogatottsága.

 

Amíg az ellenzék nem döbben rá, hogy milyen kárt tud okozni Orbán „rémuralma”, (napi 500 millió Ft veszteséget a gazdaságban) és nem áll össze egy táborba a fennálló hatalom megdöntése érdekében, addig csak azt számolhatjuk, meddig kell majd fizetnünk a diktatúra árát? Száz, vagy esetleg százötven évig?

 

Nekünk egy dolgunk van: támogatni minden olyan törekvést, amivel meg tudjuk rövidíteni az orbáni diktatúra idejét. Van egy Alapvetésünk, ami megvalósítható, ha kellő számú támogatója és szövetségese lesz. Erre kell készülnünk. Tudással, ismeretanyaggal, dokumentumokkal felkészülve. Felnyitni a szemeket, kinyitni a füleket, hogy megértsék az emberek: az egyik út zsákutca! A „Másik” út végén látjuk a fényt.. Európa kikötőjének világító-tornyát. Rajtunk áll, merre akarunk indulni. A XXI. századba, vagy Szálasi korába. Ne felejtsük el Petőfi szavát:

 

Habár felül a gálya,

alul a víznek árja,

azért a víz az úr”!

 

 

Szerző: Szilárd bácsi  2012.04.23. 09:55 1 komment

Címkék: blogok politika orbán gyurcsány elemzés

süti beállítások módosítása